A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a vállalatok körében elterjedt a felelős működés stratégiai megközelítése: ebben a dimenzióban volt a legjobb a vállalatok átlagos eredménye. Ugyanakkor a felelősségvállalás terén legfontosabb területnek nem ezt, hanem a felelősségvállaláshoz kapcsolódó programok megvalósítását nevezték meg a válaszadók.
A vállalatoknak fejlődniük kell az érintetti kapcsolatok kezelése és a felelős működés kommunikációja terén – ebben voltak a leggyengébbek az átlageredmények. E két terület azért fontos, mert a legtöbb válaszadó számára a felelős működés legfőbb célja a vállalati reputáció építése, valamint a vállalat iránti bizalom növelése – ami az érintetti kapcsolatok tudatos kezelése és a hatékony kommunikáció nélkül nem valósítható meg.
A kutatásban részt vevő cégek számára a munkavállalók, és a fogyasztók/ügyfelek csoportjai bizonyultak a legfontosabb érintetti csoportoknak. Ezt mutatja az is, hogy a cégek többsége elindított már számukra valamilyen környezeti vagy társadalmi programot. Az érintettek közül a civil szervezeteket, illetve a beszállítókat tekintik a válaszadók a legkevésbé fontos csoportoknak - derül ki a felmérésből.
A válaszadók döntő többsége rendelkezik a vállalat felelős működésére, közösségi szerepvállalására vonatkozó jövőképpel. Döntő többségükre jellemző továbbá olyan stratégiai szintű környezeti, társadalmi, gazdasági célok, prioritások meghatározása is, amelyek a társadalmi felelősségvállalásra vonatkoznak. Ezekhez legtöbbször tervezhető, mérhető részcélok meghatározása is kapcsolódik.
Jellemző az átgondolt stratégiai tervezés a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos programok megvalósításakor is. Ennek egy példája a vállalati önkéntesség, amelyre a felmérésben részt vevő cégek kétharmadánál van jelenleg lehetőség. Ezen belül a közösségi jellegű önkéntesség valamivel elterjedtebbnek tekinthető, mint a szakértői típusú.
A válaszadók körében a vállalati honlapon található CSR menüpont, illetve a CSR- vagy fenntarthatósági jelentés a legelterjedtebb kommunikációs eszköz, ugyanakkor többségükre nem jellemző az érintettek rendszeres tájékoztatása vagy a velük kialakított, nemzetközi szabályok és irányelvek (mint amilyen az AA1000 szabvány) alapján bonyolított kétoldalú párbeszéd - olvasható a B&P kutatásában.
Privátbankár