Még két éve nyáron Tarlós István főpolgármester kezdeményezte Budapest főváros közigazgatási területén a személytaxi-szolgáltatás egységes rendjének kialakításáról szóló, akkor már 11 éve érintetlenül hagyott, teljesen elavult rendelet felülvizsgálatát, és új rendelet előkészítését.
A Fővárosi Önkormányzat és a Budapesti Közlekedési Központ által előkészített taxirendeletet 2011 óta mintegy 40 alkalommal egyeztették a különböző taxis érdekképviseleti szervezetekkel. A BKK tájékoztatása szerint a szakma mellett az utasok véleményé is kikérték az egyeztetés folyamán. A taxisok által vitatott rendeletet a Fővárosi Közgyűlés végül ma elfogadta. Az utasok ebből két dolgot fognak észrevenni azonnal: egyrészt egységes lesz a taxik megjelenése, másrészt pedig jóval drágább lesz a taxizás, mint most.
Drágább lesz, de nem lesznek visszaélések
A rendelet értelmében az alapdíj 450 forint lesz, az összes társaságnál ez most 300 forint. A kilométerdíj is alaposan megdrágul szeptembertől: 280 forint lesz, ennél jellemzően olcsóbb tarifákkal közlekednek most a taxisok, még a drágább társaságok díja is nagyjából 240 forint volt kilométerenként eddig, de van olyan olcsó taxis cég is, mely adott napszakban 200 forint alá vitte a kilométerdíját. Ebből is látszik, a budapesti piacon a kilométerdíjban tudtak versenyezni a társaságok, és a versengés itt igen agresszív volt. A várakozás percenkénti díja pedig egységesen 70 forint lesz majd.
A Fővárosi Közgyűlés utoljára 2000-ben módosította a személytaxi-szolgáltatás díjának mértékére vonatkozó rendelkezéseit. Azóta vannak érvényben az akkori egyeztetéseknek megfelelő maximált hatósági áras taxi tarifák Budapesten. A tarifa ügyében a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, az érdekképviseletek és fuvarszervező társaságok közös konszenzusos javaslata került rögzített hatósági árként beépítésre a rendeletbe. Megszűnik a visszaélésekre alkalmat adó éjszakai tarifa, mely az utasok számára különösen előnyös, hisz az éjszakai drágább kilométerdíjak is megszűnnek.
A rendelet a személytaxi szolgáltatás viteldíját hatósági árként állapítja meg, tekintettel a piacon kialakult torz helyzetre és a személytaxi-vállalkozások erre vonatkozó igényére, a lefolytatott egyeztetések eredményére.
Technikai feltételek: fokozatos átmenet
Az új rendelet értelmében a Budapesten szolgáltatást nyújtó taxiknak egységes arculattal kell rendelkezniük, egységes szolgáltatási díjat kell alkalmazniuk, illetve számos paraméternek 2013. szeptember 1-jét követően fokozatosan meg kell felelniük. Akinek a rendelet kihirdetésekor már működő taxijárműve az új rendelet műszaki paramétereinek a csomagtér, a tengelytáv vagy a motorteljesítmény tekintetében nem felel meg, 2015. július 1-jéig használhatja még régi taxiját, az évenkénti vizsgáztatás mellett.
Egységes budapesti taxi-arculat kialakítása
|
| Ilyenek lesznek az új budapesti taxik |
Európa és a világ számos nagyvárosa is felismerte a taxik, mint közforgalmú közlekedési eszközök arculatának egységes szabályozásának szükségességét. Ennek fényében az új taxirendelet célja az egységes fővárosi taxi arculat és szabadjelző megtervezése – beleértve a tájékoztatási elemeket a járművek belső terében és a jármű külsején –, és a szolgáltatási előírásokban való rögzítése - írja a BKK közleménye.
A közforgalmú közlekedés arculati koncepciójának részeként a személytaxikra vonatkozóan is az egységesítés szempontjai az irányadók, hogy azok jól megkülönböztethető, homogén járműcsoportot alkossanak Budapest utcáin. A kialakítandó arculat elsődleges célja nem csak esztétikai, hanem egy olyan magasabb szolgáltatási színvonal biztosítása az utasok számára, amely alapját képezheti a megbízható városi közlekedésnek - indokolja az újítást a BKK.
A rendeletben megengedett azonban az, hogy a fuvarszervező társasággal szerződéses kapcsolatban álló személytaxis vállalkozás a fuvarszervező védjegyoltalom alatt álló szabadjelzőjét, illetve a jármű mindkét első ajtaján logóját használhassa. A rendelet értelmében a taxik alapszíne egységesen sárga lesz, rajtuk azonos utastájékoztatási elemekkel.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
