Csáki Ferenc, a szervezet elnöke azt mondja évek óta küzdenek azért, hogy a kormány mikro, kis- és középvállalati támogatási eszközrendszerében újra helyet kapjon a faktorálás. A 2004-2006 között működtetett Lánchíd program szerinte ugyan nem mozgatott meg jelentős ügyfélkört, de jelentős eredménye volt, hogy ráirányította a pénzügyi szektor figyelmét e tevékenységre, ezáltal jelentősen bővült a kínálati piac, ami szélesebb vállalkozói kör elérését tette lehetővé. Csáki Ferenc szerint a támogatott program bevezetése fontos lenne, mert az érintett vállalati kör a magas kamatszintek miatt kiszorult a hitelpiacról. A szervezet tavaly több konkrét javaslatot tett, amelyeket a kormány forráshiány miatt elutasított, most azonban pozitív hozzáállást tapasztalnak.

A szövetség által Széchenyi Növekedési Faktoringra elkeresztelt konstrukció keretében uniós forrásból kedvezményes forrást biztosítanának a faktorálóknak a mikro, kis- és középvállalati kör finanszírozásához, amelyek rögzített feltételekkel és kedvező kamatozással vehetnék igénybe a faktoring terméket. Csáki Ferenc szerint a jelenlegi ügyfélkör legalább kétharmada, nagyjából kétezer vállalkozás és legalább ennyi új ügyfél is kedvezményes forráshoz juthatna. Az induló összeget 10 milliárd forintra tervezik, ami később bővülne. A Ptk. tervezett módosítása Csáki Ferenc szerint létében fenyegeti a magyar faktoringpiacot, tartalmaz ugyanis egy önálló bekezdést a faktoring szabályozásról, amely szerint a követelés engedményezése a hitel biztosítéka lenne, ami nem felel meg sem a hazai, sem a nemzetközi gyakorlatnak. Ezért azt szeretnék, ha egyeztetnének a pénzügyi vállalkozásokkal az őket érintő jogszabály módosítások előtt.

A faktorcégek és bankok tavaly több mint 3000 vállalkozástól 888 milliárd forint értékben vásároltak követeléseket, ez 3,3 százalékkal haladja meg az előző évit, de alatta marad a várakozásnak. A követelésvásárlók éves átlagban több mint 113 milliárd forinttal finanszírozták ügyfeleiket, ez 6 százalékkal kisebb az előző évinél. A csökkenés részben a piaci szegmensben rövidülő fizetési határidőknek és a gyorsabb pénzforgásnak tudható be. A szövetség szerint a tagok által kihelyezett éves állomány meghaladja a kkv-k által felvett, éven belüli banki hitelállomány 10 százalékát. A faktoringot igénybe vevők száma stagnált. A hitelezési lehetőségek szűkülésével egyre nagyobb vállalkozások élnek a faktoring lehetőségével, a korábbi közepes vállalkozások ugyanakkor kisvállalkozásokká zsugorodnak, míg a mikrovállalkozások kiszorulnak a faktoring piacról. Utóbbiak korábbi 40 százalékos részaránya 2010-ben 12 százalékra zuhant, 2011-ben további 1 százalékos csökkenés következett be. Míg korábban az állammal, önkormányzatokkal és ezek vállalataival szembeni követelések kockázata vitán felül állt, mára a legmagasabb kockázatokat képviselik.

A fizetési határidők is ezen a területen hosszabbodtak, míg a versenypiacon a vállalatok közötti fizetési határidő csökkenő tendenciájú. A faktorok által "mért" átlagos fizetési időszak a számla kibocsátását követően 71 nap. A faktorok finanszírozási veszteségei 2011-ben a válság és a magas csődkockázatok ellenére kedvezően alakultak és a válság előtti szint alá csökkentek. A visszkeresetes - tehát a követelést átruházó cég visszavásárlási kötelezettségét kikötő - faktoring aránya 60-ról, 62 százalék fölé nőtt, ami részben az állami hátterű vevők korlátozott kockázatviselési képességének, részben a követelésbiztosítók változatlanul óvatos üzletpolitikájának is köszönhető.

A privát faktorcégek részesedése - annak ellenére, hogy refinanszírozási forráshoz jutásuk nehezebb, és többen felfüggesztették tevékenységüket, így számuk is megfogyatkozott - nem csökkent, 19 százalék. A verseny továbbra is erős, a faktorok által felszámolt kamatfelárak és költségek tavaly tovább csökkentek, ami a faktoron realizálható árbevétel csökkenésével is járt. Emiatt a faktorok többsége költségracionalizálásra, munkatársak elbocsátására - néhány kisebb privát cég tevékenységének beszüntetésére - is rákényszerült.