Magunk alatt vágjuk a jeget

Ez a tendencia azért jelent komoly problémát, mert a napsugarak visszaveréséért felelős "jégburkolat" nélkül az Északi-tenger sötét vizei könnyebben elnyelik a nap melegét, ezzel is gyorsítva a felmelegedés folyamatát.

A sarkvidéki jégnek továbbá fontos szerepe van a globális éghajlati és időjárási sémák szempontjából is, mivel a sarkvidékekről érkező hideg-, és az egyenlítői meleg levegő közötti különbségek alakítják az eltérő lég- és vízáramlatokat.

A NASA ICESat űrhajójának adatait felhasználva a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy az egész északi-tengeri jégtakaró 67 centiméterrel vékonyodott az elmúlt négy tél alatt. A legalább egy nyarat biztosan túlélt, vastagabb jégréteg pedig 42 százalékkal zsugorodott össze. Míg 2003-ban a sarkvidéki jég össztérfogatának 62 százalékát az idősebb, masszívabb jég tette ki és csupán 38 százalékát alkotta a vékonyabb "idényszerű" jégréteg, addig tavaly az előbbi 32 százalékra csökkent, utóbbi pedig 68 százalékra növekedett.

A szakértők a felmelegedés folyamatát és a tengeri áramlatok rendellenességét teszik felelőssé a kedvezőtlen változásokért. "Még többet fogunk veszíteni a jégből és ez jelentős probléma" - mondta Ron Kowk, a kaliforniai Pasadenában működő Jet Propulsion Laboratory munkatársa. "Alapvetően tudtuk, hogy mekkora jégterület olvadt el, de azt nem, hogy az milyen vastag volt" - tette hozzá.

Hamarosan káoszt okoz a Földön a Nap
Világszerte hódít a csók, de vajon miért?
AIDS-robbanásra számítanak
Küzdjön kávézással a memóriazavar ellen!

MTI