A magyar export több mint háromnegyedét külföldi tulajdonban lévő vállalatok termelik meg, szemben a hazai cégek valamivel több mint 20 százalékos részesedésével. Erről Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató vezérigazgatója beszélt egy konferencián. Mint mondta: szó sincs arról, hogy csak a nagyobb külföldi tulajdonú vállalatok exportálnának, viszont minden vállalatméret esetében nagyobb intenzitással exportálnak a külföldi tulajdonú vállalatok, mint a magyarok.
A közgazdász szerint abban az országban, ahol a külföldi betelepült tőke és a belföldi között ekkora a szakadék, ott egy olyan áttételes hatásnak kellene érvényesülni, aminek révén a belföldi gazdaság, a hazai cégek sokkal hatékonyabban tudnának rácsatlakozni a külföldi vállalatokra. Uniós felmérések szerint a közvetlen kivitellel rendelkező kis- és középvállalatok aránya az Unióban átlagosan 25 százalék, míg Magyarországon csupán 17 százalék. Palócz Éva szerint egyértelmű, hogy a hazai a kkv-k számára sokszor a kivitel növelése jelenti a kitörési pontot és az exportáló kkv-k jellemzően magasabb innovációs képességgel is rendelkeznek.
Azonban a nemzetközi piacra lépés legnagyobb akadálya az információhiány, vagyis, hogy a hazai kkv-k keveset tudnak a külföldi piacokról és partnerekről. Ennek megoldására azt javasolta, hogy hozzanak létre a hazai vállalatok számára komplex vállalkozástámogatási intézményrendszert, amely magában foglalja a vállalkozási ismeretek átadását és az export- és beszállítói pozíciók erősítését is.
A munkanélküli ukrajnai menekülteket munkavállalásra, máskülönben a hazájukba való visszatérésre kell bátorítani – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben. 
