A húsipar éves 350-400 milliárd forintos árbevételének mintegy 30 százalékát adják a Húscéh tagjai. A húsvéti forgalom az éves árbevétel 5-10 százalékát teszi ki. A Húscéh által képviselt mintegy félszáz kis- és közepes vállalkozástól cégenként 20-30 tonna áru kerül a boltok polcaira az ünnepekre. Ezek közül leginkább a darabolt füstöltárut keresik a vásárlók.
Babati Zoltán jelezte: a magyar hústermékek ára ugyan magasabb, mint a nagy élelmiszerláncok által forgalmazott import termékeké, de egy hagyományos ízesítéssel, hagyományos módon előállított füstölt termék jobb gasztronómiai élményt kínál, mint az olcsóbb "tömegáru". "A magyar élelmiszer egyenlő az ellenőrzött, biztonságos, jó minőségű élelmiszerrel" - ezt a fogyasztói képet kívánják kialakítani a magyar kkv-k az országban.
Babati Zoltán szerint a gazdasági klíma várható kedvező változása miatt a következő másfél-két évben a jelenlegi 35 százalékos mértékről, 40-42 százalékra, azaz mintegy 5-7 százalékkal kívánják emelni a szektorban tevékenykedő vállalkozások belföldi részesedését. A kis- és közepes vállalkozások termékeiket mintegy 90 százalékban belföldön értékesítik, kapacitásaik azonban nincsenek teljes mértékben kihasználva, termelésüket 30-40 százalékkal lehetne növelni.
A magyar kis- és közepes vállalkozások üdvözlik a kormány törekvéseit, amely a hazai kkv szektor támogatását szolgálja, és célul tűzte ki a gazdaság kifehérítését. A Húscéh elnöke ugyanakkor megjegyezte: a feketegazdaság szankcionálásnak olyan mértékűnek kell lennie, amely megfelelő visszatartó erőt jelent.
A Húscéh elnöke bízik abban is, hogy a kormány a kkv-kat deklaráltan is segítő gazdaságpolitikája eredményes lesz, és valóban nőhet a kis- és közepes cégek versenyképessége a belföldi piacon. Ez pedig nemcsak a növekvő árbevételben jelenik majd meg, hanem a munkahelyeket is teremt a vidéki kistérségekben - vélekedett Babati Zoltán.
MTI