Mezőgazdaság: nem kellenek a génmódosított növények!

Font Sándor szerint 5-15 éven belül ebben a tiszta, vagyis genetikailag módosított növényektől mentes agrárkörnyezetben előállított élelmiszerek lehetnek Magyarország "imázstermékei", s az így működő mezőgazdaság kitörési pont lehet.

A politikus emlékeztetett: az öt parlamenti párt egyetértésével még 2006 novemberében fogadták el azt az országgyűlési határozatot, amely megerősítette, hogy Magyarország megőrzi GMO-mentességét, és nem vonja be a köztermesztésbe a "MON 810" elnevezésű kukoricafajtát. Az Európai Unió többször is kezdeményezte Magyarországnál a moratórium feloldását, ennek ellenére az erről szóló uniós szavazásokon minősített többséggel a magyar tilalom fenntartása mellett szavaztak a tagállamok - fűzte hozzá Font Sándor.

Elmondta: az EU-ban jelenleg is zajlik a vita a "GMO-csomagról", vagyis a genetikailag módosított élőlényekről, növényekről. Magyarország azt kezdeményezi, hogy ne az EU, hanem a tagállamok maguk dönthessenek arról, bevonnak-e köztermesztésbe genetikailag módosított növényeket.

Jávor Benedek, az Országgyűlés fenntartható fejlődési bizottságának elnöke hozzátette: a környező országok meggyőzésével regionális együttműködést kell kialakítani a GMO-mentes mezőgazdaságról, mert csak így biztosítható hosszú távon a magyar GMO-mentesség.

Font Sándor elmondta, hogy a GMO-téma - a közös agrárpolitika reformja mellett - szóba kerül az EU-tagállamok mezőgazdasági bizottsági elnökeinek csütörtök-pénteki budapesti megbeszélésén is.

Még mindig kétséges a hatás

Jávor Benedek (LMP) azt emelte ki, hogy jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő környezeti és hatástanulmány annak megállapításához, hogy a genetikailag módosított növényfajok jelentenek-e környezeti vagy egészségi kockázatot, ezért elővigyázatosnak kell lenni.

Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára arról szólt, hogy napokon belül nyilvánosságra hozzák a magyar vidék stratégiáját, amely minőségi fordulatot kíván végrehajtani az agráriumban.

A stratégia szerint a mezőgazdaságnak három fontos feladata van. Egyrészt a minőségi, biztonságos élelmiszertermelés, másrészt a környezeti egyensúly fenntartása, illetve egy olyan mezőgazdaság létrehozására, amely megélhetést biztosít a vidéki népességnek - ismertette Ángyán József.

Az államtitkár kiemelte: a genetikailag módosított növények nem járulnak hozzá a biztonságos élelmiszertermeléshez, így nincs helyük a stratégiában.

Aláhúzta: közpénzt a stratégiára, a mezőgazdaságban történő minőségi váltásra költenek, a termékfejlesztés a genetikailag módosított növények esetén "nem a közös kassza kérdése", hanem a termékkel a piacon megjelenni kívánó cégek feladata. Hozzátette ugyanakkor: folyamatosan figyelemmel kísérik a fejlesztéseket, és a különböző kutatások eredményeit, és Magyarország ezzel kapcsolatos politikája folyamatosan idomul a változásokhoz.

A sajtótájékoztatón bemutatták azt a kötetet, amely az elmúlt tíz év magyarországi tudományos kutatásait foglalja össze a génmódosított növények "bizonyítható környezettudományi hatásairól".

A könyvet az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága adta ki Darvas Béla és Székács András szerkesztésében, mindketten a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Növényvédelmi Kutatóintézetének kutatói.

A kiadvány az első generációs géntechnológiai úton módosított növények, kiemelten a köztermesztésre benyújtott, MON 801 nevű kukoricafajta agrár-, környezet-, és táplálkozástudományi ismereteit szedi csokorba.

Darvas Béla saját számításaira hivatkozva elmondta: a különböző kormányok az utóbbi tíz évben mindössze 70 millió forintot költöttek a genetikailag módosított növények mellékhatásainak vizsgálatára.

MTI