Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
KKV
Nem egyszerű ma Magyarországon vállalkozónak lenni, de van egy szegmens, ami az utóbbi években mégis felpörgött, egyre több hazai induló vállalkozás talál rá a kockázati tőkére. Hamarosan jöhetnek a sikersztorik, a befektetők egyelőre olyan ötletekben hisznek, mellyel a külföldi piacokat lehet megcélozni. Interjú Zsembery Leventével, a BNV Equity vezérigazgatójával.

- Közel egy évvel ezelőtt azt nyilatkozta a Privátbankárnak, hogy a Jeremie I. alapjai kezdik felvenni a ritmust. Most hogy látja, milyenek a tapasztalatok?

Névjegy
Zsembery Levente a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen pénzügy szakirányon végzett 1996-ban, majd itt is doktorált 2004-ben. A jogutód Corvinus Egyetem oktatója jelenleg is, 2005-ig - szakértői munkái mellett - tanársegédként majd adjunktusként kizárólag egykori alma materében dolgozott. Innen igazolta le az Állami Autópálya Kezelő Zrt. tőkepiaci igazgatónak, 2006-tól viszont már az UniCredit Magyarország Zrt. igazgatója. Négy év után ment át innen a Biggeorge's-NV Equity Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-hez, melynek mai napig vezérigazgatója.

- Kettős a kép. A statisztikák azt mutatják, hogy 2012 első félévében annyi befektetés született, mint 2010-ben összesen. Ez egy ilyen iparág, ki kellett épülnie a kapcsolatrendszereknek: 2012-ben tehát felpörögtek az alapok és az így lesz jövőre is. A Jeremie I. új projekt-keresési aktivitása szerintem a következő év harmadik negyedévéig fog kitartani.

Nehéz azt megmondani féltávnál, hogy a program sikeres vagy sem. A befektetők szempontjából erre a kérdésre majd 2020-ben tudunk válaszolni, mikor a program végleg lezárul. Ha a Jeremie I. kkv-finanszírozásban betöltött szerepét nézzük, egyértelműen azt mondhatjuk, hogy sikeres.
Ha azt nézzük, hogy a teljes magyar kkv-szektorban milyen jelentősége lehet, akkor már vegyes a kép. E tekintetben Magyarország "szigetes ország", tehát vannak olyan régiók, ahol a program ismert - például Budapest vonzáskörzete vagy a nagyobb vidéki városok -, és ahogy távolodunk ezektől a területektől, már egyre nagyobb a zavar a vállalkozók fejében, hogy mi is az a Jeremie. E tekintetben még komoly munka vár ránk.



A másik, amit látok, hogy a vállalkozások egy része sokkal felkészültebb a kockázati tőke "fogadására", mint korábban. Tehát igenis, van az a vállalkozói réteg, akinél a lehetőségek közé bekerült, hogy pénzügyi befektető bevonásával halad a céljai felé - de tegyük hozzá, hogy ez a réteg továbbra sem túl széles. Nem arról van szó, hogy több tízezer cég várja a kockázati tőkét, de van már több száz vállalkozás, ahol a forrásszerzésnek ez a módja abszolút reális. Tipikusan azoknál a vállalkozásoknál merül fel a kockázati tőke bevonása, ahol egyáltalán nincs tőke, leginkább csak az ötlet vagy az azt alig meghaladó első prototípus van kéznél. Jellemzően ilyenek a start-upok, ahol a tőkére az elinduláshoz, a lendületvételhez van szükség. Azok a cégek, akik már rendelkeznek pár száz milliós befektetéssel, továbbra sem feltétlenül gondolkodnak kockázati tőkében.



- Mi lehet ennek az oka?

- Azok a cégek, akinek az árbevétele meghaladja a fél-egymilliárd forintot, már hozzáférnek a banki forrásokhoz. Van egy kiépült egzisztenciájuk, jellemzően ezeknek a vállalkozóknak a vagyona a cégükben van. Márpedig a magyar vállalkozó rendkívüli mértékben kötődik a vállalatához, nagyon félti az önállóságát, és attól tart, hogy a kockázati tőke "hathatós közreműködésével" elveszítheti azt. Egy start-up teljesen más történet, a vállalkozó megkockáztatja az ötletét, amiből jöhet egy másik is, és ehhez szerez 200 vagy akár 800 millió forintot az alapokon keresztül.

- Van valós félnivalója a nagyobb cégeknek, elveszthetik az önállóságukat?

- Szerintem nincs félnivalójuk. Jogi oldalról biztosan nincs. Nem tudok olyan esetről, hogy Magyarországon a kockázati tőke bármikor is kijátszott volna egy vállalkozást. Ez egy egyezség két fél között. Igazából inkább félelmekről van szó. A legtöbb cégtulajdonos úgy van vele, hogy amíg "kicsiben" elér egy évi 50-100 millió forintos nyereséget, addig minden rendben. Abba már nem feltétlenül gondolnak bele, hogy kicsiben sebezhetőek, versenyképességük korlátozott, és ha képesek nagyra nőni, idővel akár az évi 1 milliárdos nyereségre is felfutnak.

- Ez a fajta félelem mennyiben ered a magyar vállalkozói attitűdből, ha egyáltalán van ilyen? Vagy inkább csak információhiányról van szó?

 

A cég
A Biggeorge’s-NV Equity Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. 2008-ban jött létre a Biggeorge’s-NV cégcsoport tagjaként. A társaság két magyar magánbefektető, Nagygyörgy Tibor, és dr. Nyíri Viktor közvetett tulajdonában áll. A csoport legnagyobb és legismertebb vállalata az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó Biggeorge’s-NV, azonban a tulajdonosok az elmúlt 10-15 évben több jelentős kockázati tőkebefektetést hajtottak végre az ingatlanpiachoz kapcsolódó szolgáltatási, pénzügyi szolgáltatási, a humán egészségügyi, informatikai, és vendéglátó szektorokban. Ennek a kockázati tőkebefektetési tevékenységnek a formalizálása, továbbfejlesztése, illetve a Jeremie programban történő részvétel céljából került megalapításra a Biggeorge’s-NV Equity. Az alapkezelő létrehozása arra is lehetőséget teremt, hogy új alapok létrehozásán keresztül más befektetők is csatlakozhassanak a hazai kis- és középvállalati szektorban végrehajtani tervezett kockázati tőke befektetésekhez.

- Is-is. Biztos, hogy egyelőre nem ismerik eléggé a kockázati tőkét ezek cégek, az iparág fontos küldetése, hogy ezen a helyzeten javítson. Az attitűd viszont gyakran akadálya a kockázati tőke beáramlásának a nagyobb cégekhez.

Sok magyar vállalkozó, a működéséből és  a tulajdonosok  hozzáállásából kifolyólag nem is képes kockázati tőkét vonzani. Ha lehet, nem fizet adót, a cég működése nem transzparens, a mérlegben bújtatott tételek vannak. Amikor a kis kockás füzetbe írt tételek mindent fölülírnak, az nem egy megfinanszírozható történet.

A másik fontos tényező a menedzsmenthez való hozzáállás. Sok hazai  vállalkozó autoriter módon viszi a cégét, mindent egy kézben tart és maga intéz. Egy kezemen meg tudom számolni, hány olyan növekedési potenciállal rendelkező, kockázati tőkét vonzani képes magyar vállalattal találkoztam, ahol a tulajdonos nem azonos a menedzsmenttel, vagy legalább egyes kulcsfeladatokat delegált volna. Ez idehaza ritka, mint a fehér holló. Egy ilyen vezető, aki mindenben maga dönt, mindent csak maga lát át, nehezen fogadja el, mikor a kockázati tőke megjelenik, és azt mondja, most sokan rá fognak látni majd a pénzügyeidre és kontrollt gyakorolnak a fölött, hogy mit is csinálsz. Ez tehát egyrészt habitus kérdése is. De rögtön tegyük hozzá, a jogi környezet sem segíti a kockázati tőke megjelenését. Ha Magyarországon valaki csődbe megy, 99% az esélye, hogy felszámolás lesz belőle, így azért nehezebb megbízni egymásban és nagy álmokat kergetni.

A gazdasági környezet ráadásul nagyon rossz és kiszámíthatatlan, így mindenki nagyon óvatos, és próbál inkább puffereket képezni. Sajnos nem a növekedési álmokról szólnak ezek az évek.

De ahol „pörgés van”, azok éppen azok a korai fázisú befektetések, ahová a Jeremie I. fókuszál és ahová a Jeremie II. is fókuszálni fog. Itt vannak lehetőségek. És ebből biztos, hogy egy-kétszáz hazai vállalkozás ki fog majd nőni, aminek egy része talán el fog bukni, de egy másik része majd túléli és valami másnak az alapja lehet, mint ami a mostani magyar valóság.

- Hogyan kutatják fel azokat a cégeket, amelyekbe befektetnek? Hogy megy ez a gyakorlatban?

- Keresnek is minket és mi is keresünk másokat. Talán többen jönnek, mint ahányat mi keresünk. Ha mi keresünk, akkor azt általában egy hír indítja el, például meglátunk egy érdekes cikket egy cégről, vagy valamilyen eseményen botlunk beléjük. A leggyakoribb, hogy közvetítők  mutatnak be e valakit: vagy bekopognak, vagy küldenek egy e-mailt. Máskor a cégcsoportunk valamelyik tagján keresztül találnak meg minket. Előfordul, hogy tanácsadók hívnak fel, de járunk start-up versenyekre nézőnek, zsűrinek is, és a klaszterek is ajánlgatják a tagjaikat. Széles a paletta, az is előfordult, hogy egy volt albérlőmön keresztül botlottam egy cégbe.

- Mennyire számít ebben a kapcsolati tőke, aki "ismerősön keresztül" esik be, előnyt élvez?

- Attól, hogy valaki ismerősön keresztül érkezik ide, semmivel sincs több esélye, mint annak, aki az utcáról esik be. Nekünk, ahhoz, hogy jó hozamot érjünk el, kell egy jó menedzsment, egy jó sztori és egy jó piac - ha ezt egy vadidegen hozza, akkor vele fogunk üzletelni. Egy üzletkötés 4-6 hónap, de a tapasztalataim inkább azt mutatják, hogy 6-8 hónap. Ennyi idő alatt mindenki közeli ismerőssé válik.

- Bekopog valaki egy jó ötlettel, elkezdődik a közös munka. Mennyire van szükség ebben a fázisba a BNV Equity tapasztalataira, mennyire szólnak bele például az üzleti tervbe?

- Sok mindent kell helyrerakni, és nekünk is meg kell ismerni az adott iparágat, az embereket. És hát sokszor nagyon naiv elképzeléssel érkeznek a vállalkozók.

- Például?

- "Nincs valódi versenytársam", "most azonnal meghódítom a világpiacot", "két éven belül milliárdos lesz az árbevételem" - ilyenekkel gyakran találkozunk. De hiba az is, ha valaki azt képzeli, hogy egyedül képes lesz mindent megoldani, a folyamatot „csúcsmenedzserként” levezényelni. Nagyon nehéz egy céget felépíteni, sok ember tudása és együttműködése kell hozzá. Képességek, tapasztalat és a megfelelő habitus is kell mindehhez. Van, aki például nem tud embereket vezetni, de remek mérnök, fejlesztő, kutató, stb. Ezekben az ügyekben partnereknek kell lennünk, és ha szükséges, tükröt kell tartanunk a vállalkozó elé.

A másik ilyen neuralgikus pont az üzleti terv. Ezt általában együtt készítjük el, de egy kezemen meg tudom számolni, hány kerek üzleti tervet kaptam az elmúlt két és fél évben. Ehhez mi adjuk a kereteket, ők a feltételezéseket és valahol közös nevezőre jutunk – valahogy így megy ez.

- Nyolc cégbe fektettek be idáig, van kedvence? Melyik a legígéretesebb vállalkozásuk?

Mind a nyolc! Nincs olyan, hogy kedvenc. Van a portfóliónak olyan tagja, ami már cash-pozitív, van, ami jóval előrébb tart a fejlesztési fázisban, mint ahogy azt terveztük. És van olyan, ami elmaradásban van, de ez csak azt jelenti, hogy még többet kell dolgozni. Olyan vállalkozás nincs, amire azt mondtuk, hogy na jó, ezt akkor buktuk. De ez a pillanat is eljöhet, ebben az iparban a cégek 20-25%-a ilyen sorsra jut.



- Mekkora összeget helyeztek ki eddig a Jeremie I.-en keresztül?

Nagyjából 1,6 milliárd forintot. Van még egy jóvá hagyott befektetésünk 200 milliós volumenben, de ezt még nem szerződtük le, és nagyjából 600 millió forint van még "tárgyalás alatt". És a mostani portfólió cégeink esetében is tervezünk még befektetéseket.

- Ezekkel a cégekkel célba vesznek új piacokat?

- Igen, de azért alapvetően maradunk az informatikánál és az egészségügynél.

- Lezárult a Jeremie II. határideje. Itt nem akartak volna elindulni valamilyen formában?

- Mint BNV Equity a Jeremie II.-n belül a seed-en indulhattunk volna. Ennek a feltételeit én üzletileg előnytelennek tartom. A tulajdonosokkal, befektetőinkkel tárgyalva úgy döntöttünk, hogy most kimaradunk ebből. A Jeremie II. növekedési pályázataiból ki voltunk zárva, hiszen az I.-esben már indultunk. A tulajdonosok azonban kaptak egy megkeresést egy másik üzleti partnertől, így egy másik alappal és egy teljesen új csapattal pályáztak. Ebben mi majd a kapcsolati tőkénkkel tudjuk őket támogatni.

- A Jeremie II. kapcsán nem áll fenn annak a veszélye, hogy nem lesz elég támogatható cég? A pályázaton ugyebár kétfajta alap indul: a kisebb cégeket célzó magvető (seed) és a növekedési.

- A növekedési pályázaton a bevételi küszöböt 5 milliárdra emelték, itt lehet majd találni cégeket szerintem, ezzel nem lesz gond.

- Csak nehéz lesz megfogni őket...

- Az alapokat "segíti", hogy a bankok nem hiteleznek és a vállalkozások idehaza továbbra is tőkeszegények. Nyílik a piac, egyre ismertebb a Jeremie is, ha jönnek a sikersztrorik, egyre többen el gondolkoznak majd ezen a lehetőségen.

A seed viszont szerintem nehezebb. Összességében 150 ezer euró tőkét és 150 ezer euró hitelt (nagyjából 43-43 millió forintot) lehet befektetni. Egy 2 milliárdos magvető alapnál ez azt jelenti, hogy 20-25 befektetést kellene végrehajtani, a megpályázható 4 alapnál ez már összesen 80-100 darab ilyen korai céget jelenthet.

A Jeremie I. nyolc alapkezelője az elmúlt két és fél évben összesen nagyjából 60 cégbe fektetett be, a seed-ben majd' ugyanennyi céget kellene találnia a új 4 alapkezelőnek 3 év alatt. Úgy,  hogy a kiírás szerint a növekedési alapoknál nincs alsó határa a befektetéseknek, vagyis nyugodtan fektethetnek seed-be, maximum nagyobb tőkét helyeznek majd ide (ez jellemzően most is így van). Nem biztos, hogy lesz ennyi befektetésre érdemes cég jelenleg az országban.

A 85 millió forint pedig gyakran kevés. Itt a kisebb tőkeigényű cégek fognak csak tudni indulni. Egy komolyabb biotech cégnél például csak az eszközbeszerzésre kell nagyjából 30-40 millió forint, és a működtetésre is maradnia kellene pénznek. Egy hat-nyolc fős kisebb cég működése havonta 2-4 millió forint, és ezeknek tisztán kell működnie, itt csak tisztán utalt bérek lehetnek például. Ez azt jelenti, hogy egy év után elfogy a forrás, vagyis az a menedzsment, amelyik nem kezd el félév után újabb forrás után nézni, nem tud majd elegendő időt fordítani a társaság működtetésére.

Várhatóan már 2014-ben lesz 8-12 cég, akik elkezdenek második körös forrást keresni. Számomra kérdéses, hogyan fognak ők megfelelő finanszírozást találni, ha kifutnak a seed alapok nyújtotta lehetőségek.

- Milyen kihívásokkal néznek szembe a magyar cégek most?

- A válasz attól függ, milyen cégről beszélünk. Egy korai fázisú vállalkozásnak, amely Magyarországra dolgozik, drágább terméket vagy szolgáltatást nyújt, nagyon nehéz a dolga. Egy érettebb, cash-pozitív, külföldi piacra szállító cégnek, aminek a termékének vagy a szolgáltatásának a célja, hogy költségmegtakarítást lehessen elérni vele, már sokkal egyszerűbb a dolga.

Általánosságban a korai fázisú cégeknél, mondjuk egy seed-nél, a legnagyobb kockázat, hogy megvalósul-e a maga a termék, lesz-e valós kereslet arra a termékre. Azaz a piaci kockázat mellett van egy úgynevezett termékkockázat is. Általában minél koraibb fázisban van egy vállalkozás, annál nagyobb a kockázat.

Ma banki finanszírozást találni szinte lehetetlen itthon. Ez jellemzően országspecifikus probléma. És ehhez jön még hozzá a szabályozói kockázat, a gyorsan változó jogszabályok kockázata. Nagyon nehéz ilyen körülmények között tervezni, így nehéz lehet adott esetben olyan céget megfinanszírozni, aminek a szabályozása várhatóan változik. Minél inkább külföld felé értékesít egy társaság, annál jobb lehet a helyzet. A piac nagyobb, a kereslet stabilabb. Nem véletlen, hogy a Jeremie I.-es forrást kapott cégek jelentős része a nemzetközi piacokon tervezi a növekedést.

- Említette, hogy sok cég naivan áll a kockázati tőkéhez és segítségre szorul. De előfordult-e olyan, hogy Ön tanult valamit ezektől a cégektől?

- Persze, rengeteg olyan iparágra látok rá, amire korábban nem. Három évvel ezelőtt nekem fogalmam sem volt arról, hogy mi az a mobilapplikáció-fejlesztés! Mindenképpen sokat lehet tanulni a vállalkozóktól, még akkor is, ha egy befektetés nem valósul meg. De a jó szereposztás az, ha a menedzsment ismeri a saját iparágát, céljait és megy előre - mi csak a támogatást és a kapcsolatrendszert adjuk a működéséhez.

- Mi a véleménye a Jeremie II. pályázati kiírásáról? Felveszik majd ezek az alapok a ritmust?

- Szerintem igen, ezzel nem lesz gond. Én hibának tartom, hogy Jeremie I.-es alapkezelőket nem engedtek indulni a növekedési alapokért. Kezdődhet elölről a kapcsolatrendszer kiépítése, miközben mi már rendelkezünk egy megfelelő kapcsolati hálóval. Megvan a saját belső jelentési rendszerünk, kialakult működésünk, tudjuk, hogyha egy anyag bekerül, mennyi idő míg átfut a befektetési bizottságon, stb. Minden felálló alapkezelőnél létre kell hozni ezeket a folyamatokat, ez legalább 3-6 hónap.

A Jeremie II. alapkezelői a piaci pletykák szerint „zöldmezős” alapkezelők lesznek, fel fogják venni a ritmust, de idővel. Még akkor is, ha a csapat, a menedzsment régóta tevékenykedik az iparágban. Éppen ezért 2013 első félévében nem számítok arra, hogy zavarnák a Jeremie I-esek utolsó befektetéseinek megvalósulását.

A tervek szerint november 23-án hirdetnek eredményt, az MV Zrt. december végén akar szerződni az új alapkezelőkkel. A Jeremie I. tapasztalatai alapján nem biztos, hogy ez a feszes tempó tartható. Ezek után állhatnak fel a csapatok, hiszen mindenki azután kezd csapatot építeni, embereket felvenni, ha tudja, hogy nyert. Ezért arra számítok, hogy ezek az alapok valamikor az első negyedév végén kezdik meg a működésüket és a második-harmadik negyedévre tudják kiépíteni a kapcsolatrendszerüket ebben az iparban.

- Kizárták az Jeremie I-eseket a második felvonásból. Mi lehet ennek az oka?

- Nem tudom, erről az NFÜ képviselőit kellene megkérdezni. Mi azt a nem hivatalos választ kaptuk, hogy szeretnének több befektetőnek lehetőséget adni.

Ugyanakkor el kellene választani egymástól a befektetést és az alapkezelést. A meglévő alapkezelők is örömmel fogadták volna az új befektetők forrásait. Érdekes, hogy  Romániában összesen 1 alapkezelő kezeli a Jeremie forrásokat, nálunk lesz minimum 14 attól függően, hogy kik nyerik a seed alapokat. Ezt én nem látom indokoltnak.

- A BNV Equity más alapok indításához várja magánbefektetők jelentkezését. Sokszor csörög a telefonja?

- Ezt az alapot 2010 áprilisában kezdtük, és már akkor is voltak megkeresések, pedig akkor benne voltunk már a válságban. 2010 második felében is volt több érdeklődő, de akkor azt mondtuk, hogy hagyni kell, hogy megerősödjön ez a piac. Aztán mikor 2010 végén jöttek a szektoradók, akkor az érdeklődés alább hagyott.

- Kik érdeklődnek, nagyobb cégek esetleg?

- Egyáltalán nem, jellemzően magánemberek, akik már saját üzletet nem akarnak építeni, van 100-200 millió forintjuk és szívesen befektetnének ilyen iparágakba. De egyelőre nem tervezzük egy második alap indítását, mert ha megindul a Jeremie II., akkor valószínűleg ez az érdeklődés megint kicsit alábbhagy. A mi magánbefektetőink azonban, mint befektetők is keresik az újabb lehetőségeket. Tehát ami a Jeremie-program feltételei szerint nem finanszírozható, azokat esetleg a magánbefektetőink magánbefektetésként tudják végrehajtani. Vannak olyan megkeresések, amelyek kimondottan ezt célozzák.

De amiatt, hogy a Jeremie II. növekedési alapokból minket kizártak, nem izgulunk. Egyrészt itt a portfólió, amit fel kell még tölteni és aztán a cégeket el kell juttatni az exitig. Van itt munka bőven. Ha pedig majd ráérünk, megpróbálkozunk egy második alap elindításával. Bízom benne, hogy addigi eredményeink miatt hitelesek leszünk a befektetők szemében.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

KKV Iparűzési adó: erre figyelnie kell a cégeknek
Privátbankár.hu | 2021. február 24. 13:40
Az alacsonyabb iparűzési adómérték automatikusan jár a kis- és közepes vállalkozásoknak (kkv), és a március 15-ig fizetendő adóelőleg is felezhető. Ez utóbbihoz mindössze egy nyilatkozat benyújtására van szükség. Ma reggelig az érintett kkv-k csaknem 90 százalékától, mintegy 410 ezer vállalkozástól már be is érkezett a nyilatkozat az adóhivatalhoz - közölte a Pénzügyminisztérium.
KKV Fontos részleteket tudtunk meg az Orbán-kormány gyorskölcsönéről
Baka F. Zoltán - Kollár Dóra - Vég Márton | 2021. február 9. 05:51
Inkább vidékieknek, de nem az agráriumban érdekelt vállalkozásoknak szánják a 10 milliós kamatmentes hitelt, amihez katások is hozzáférhetnek, és a pénzt akár egy másik hitel kiváltására is lehetne fordítani. Itt tart az előkészítő munka, amivel e hét végén végeznek, mások mellett az MKIK bevonásával. Megkérdeztünk több érintett szakmai szervezetet és érdekképviseletet arról, hogy mit gondolnak a programról. És az ötletgazdát is.
KKV Soha nem fogyott még ennyi hitel a Takarékbank MFB Pontjain
Privátbankár.hu | 2021. január 20. 14:55
Több mint 67 milliárd forintot folyósítottak a Takarékbank vezette konzorcium MFB Pontjai tavaly a vállalkozásoknak és a lakosságnak, ami rekordnak számít. A 2016-os indulás óta a legjobb évet zárták, túlszárnyalva az előzetes tervet, és így támogatva a gazdaság működésének fenntartását a válsághelyzetben. A vállalkozások leginkább a nulla százalékos forgóeszközhitelt keresték, amelyet a járvány következményeinek enyhítésére indítottak el, de sokan igényeltek kedvezményes forrást a válságra reagáló fejlesztéseikhez, beruházásaikhoz is. Az MFB Pontok az észak- és a dél-alföldi régióban fogadták be a legtöbb igénylést. Idén a hétéves uniós költségvetési ciklus kifutása miatt nem várnak bővülést, hanem a tavalyihoz hasonló forgalomra készülnek.
KKV A pandémia közepette se szüntették meg tömegesen a cégeket az országban
MTI | 2021. január 20. 06:40
A Nemzeti Cégtár adatai szerint nem következett be az, amire számítani lehetett.
KKV Még mindig nagyon kelendő az NHP Hajrá
Privátbankár.hu | 2021. január 5. 17:11
Még mindig jelentős az érdeklődés.
KKV Túszul ejtette a cégeket a Facebook: Stockholm-szindrómában a kkv-k
Privátbankár.hu | 2020. december 15. 12:27
 A Facebook már nemcsak a kis- és közepes vállalkozások legnépszerűbb marketingeszköze, hanem a leghatékonyabbra értékelt is. A legtöbb kkv oda menekült a koronavírus „elől”, azonban a kék óriás egyre többet követel a sikerért cserébe, mégis jobban bíznak benne. Stockholm-szindrómában a kkv-k – derül ki a Marketing Commando tíz éve folyó felmérésének idei eredményéből.
KKV Támadás a KATA ellen: ez volt az oka?
Baka F. Zoltán | 2020. december 10. 05:11
Sem a járvány, sem a gazdasági válság nem tudott megálljt parancsolni az egyéni vállalkozások gyarapodásának.
KKV Hiába gondolja másképpen a kormány, szükség lenne a bértámogatásra
Valkai Nikoletta | 2020. november 2. 17:41
Szinte már biztosra vehető, hogy nem készül a kormány újabb bértámogatási programra a Gazdaságvédelmi akcióterv részeként, hiszen ahogy az a kormányzati kommunikációból is kiderült, a beruházásokban látják a magyar gazdaság kilábalásának kulcsát a kornavírus-járványból. Az érdekképviseletek azonban a tavasszal együttesen kicsiszolt bértámogatási rendszer folytatása mellett érvelnek.
KKV Új kezességvállalási konstrukciót élesített a kkv-knak a Garantiqa
Privátbankár.hu | 2020. október 26. 10:51
Az Investment Hitelgarancia az 500 milliárd forintos Krízis Garanciaprogram keretében érhető el kkv-k számára. A programban eddig közel 7500 hazai vállalkozás összesen 345 milliárd forintnyi hitelt kaphatott.
KKV Kevesebb adókedvezményre csaptak le a magyar cégek, mint korábban
Privátbankár.hu | 2020. október 2. 14:13
Megjelent a költségvetési zárszámadás a 2019-es évről, amely egyebek mellett az adókedvezmények keretében be nem szedett pénzekről is számot vet. Most kiderül, mennyi pénzt és milyen formában hagyott a cégeknél a kormány.
hírlevél
depositphotos

Legyen Ön is előfizetőnk!

Előfizetőink naponta 4-6 egyedi, máshol nem olvasott,
minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, az első hónapban 390 forintért.