A Jeremie II. alapokra kiírt pályázat határideje a héten járt le (az eredeti határidő július vége lett volna, de ezt végül kitolták és a feltételeken is változtattak menet közben). Az új programon belül két alprogram indul, egy a seed tőkét keresőknek (Magvető Alap) és egy a nagyobbaknak (Közös Növekedési Alap) - ezeken belül 28,5 milliárd forintot helyeznek ki. Fontos kitétel, hogy a korábban indított Jeremie I. alapkezelői csak a seed-programban indulhatnak, a növekedési programból az NFÜ kizárta őket.
| A 2007-2013-as időszakra az Európai Bizottság kezdeményezésére az Unió strukturális alapjainak egy részéből visszatérítendő jellegű finanszírozási támogatásokat hirdettek meg, aminek része a Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises-program, vagyis a Jeremie-program. A források elosztására jött létre Magyarországon 2007-ben a Magyar Vállalkozásfinaszírozási (MV) Zrt, a 2 milliárd forint saját tőkével rendelkező cég az MFB-hez tartozik, de a forrásokkal kapcsolatos hatósági feladatokat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) végzi. A programra allokált teljes forrás 230 milliárd forint. Az MV Zrt. több programot is meghirdetett - ide tartozik például a kombinált mikrohitel, erről lásd korábbi cikkünket -, köztük a Kockázati Tőke-programot. Ennek keretében az MV Zrt. 2009 végén írt alá közvetítői szerződést 8 hazai kockázati tőketársasággal, melyek összesen 45 milliárd forinttal gazdálkodó kockázati tőkealap kezelésével rajtoltak el (ez volt a Jeremie I. kiírása). |
41 milliárd forintnyi befektetés 2015-ig
A mostani pályázaton is csak alapkezelők indulhatnak, a seed-re 6 milliárd forintot, a növekedési programra 22,5 milliárdot különített el az állam, ehhez jön még hozzá az alapok által vállalt 30%-os önrész.
A Közös Magvető Alap Alprogram keretében négy, egyenként 1,5 milliárd forint befektetési összeg kerülhet odaítélésre. Hasonlóképpen, a Közös Növekedési Alap Alprogram keretében háromszor 4,5 milliárd forint, valamint háromszor 3 milliárd forint támogatás adható. Összesen tehát 10 új alapkezelő kezdheti meg működését.
A magánberuházók befektetéseivel együtt 2015-ig összesen 41 milliárd forintnyi beruházást kell végrehajtaniuk az alapoknak. Mivel a növekedési alprogram kiírásában nincs alsó határa a befektetések értékének, így könnyen előfordulhat, hogy ezek az alapok a kisebbeknek is juttatnak majd seed tőkét. A Növekedési Alapoknál egy cég évi maximum 1,5 milliárd forintra pályázhat, vagyis összesen akár 6 milliárd forintot is lehívhat 2015-ig, a seed-programban maximum 150 ezer eurós (42 millió forint) lehet a befektetés, mely ugyanekkora hitellel egészülhet ki.
Banki forrás híján
A Magvetőnél 3 éven belül alapított cégek, legfeljebb 200 millió forintos árbevétellel pályázhatnak legfeljebb 150 ezer euróra. A Növekedési Alapok esetén 5 éven belül alapított, legfeljebb 5 milliárd forintos bevételű cégek indulhatnak majd. A program célja, hogy az induló vagy növekedési szakaszban lévő kkv-kat támogassa, ez a réteg jellemzően nem fér hozzá banki forrásokhoz.
Dr. Zsembery Levente, a Jeremie I.-ben részt vevő BNV Equity vezérigazgatója szerint a Növekedési Alap és a Jeremie I. alapjai nem fognak összecsúszni, viszonylag rövid ideig fognak együttesen befektetési célt keresni ezek az alapok.
Csúszhat az alapok indulása
| A Biggeorge’s-NV Equity Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatójával, Zsembery Leventével készült nagyinterjúnkat hétfőn olvashatják. |
A szakértő szerint ugyanis nehezen tarthatóak a kiíró által meghatározott határidők (mint említettük, a pályázati határidőt eleve másfél hónappal kitolták), az MV Zrt. november 23-án hirdeti ki a pályázat eredményeit (vagyis hogy kik indíthatják el az új alapokat), és december végén akarja megkötni a közvetítői szerződéseket. Zsembery szerint ez eleve januárra fog tolódni, ami azt jelenti, hogy a szerződéseket csak januárban írhatják alá. A tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy az új alapok csak a 2013 második, de inkább harmadik negyedévében élesedhetnek, azaz köthetik meg az első befektetési szerződéseiket - ekkora a Jeremie I. alapjai már túl lesznek az utolsó költési fordulójukon. Az MV Zrt. az első Jeremie-program alapkezelőivel 2009 decemberében kötött szerződést, az alapok első befektetéseiket csak a következő év nyarán tudták megkötni (tehát nagyjából fél évre volt szükségük, hogy megtalálják első támogatásra érdemes projektjüket).
Magvetés: sok cég között kellene kevés pénzt elszórni
Zsembery már egy korábbi állásfoglalásában jelezte, hogy a seed tőkére kiírt pályázatok kapcsán ugyan előrelépés, hogy kétszer 150 ezer euróra emelték a befektetések értékhatárát, de a feltételek nem így sem szerencsések.
Jelentősebb eszközberuházást igénylő projektek beindításához ez a keret ugyanis nem feltétlenül elegendő, illetve egy versenyképes fejlesztői csapat kiépítéséhez is nagyobb forrásra lehet szükség azokban az ágazatokban is, ahol nincs jelentős eszközigény. A maximum 300 000 eurós befektetés egyidejűleg azt is jelenti, hogy egy-egy magvető alapnak 20-25 befektetést kell végrehajtania 2015 végéig - mondja Zsembery. Vagyis a 4 induló alapnak összesen 80-100 befektetési célt kellene találnia 3 év alatt - miközben a Jeremie I. nyolc alapkezelője 2,5 év alatt nagyjából 60 támogatható vállalkozást talált. Nem biztos, hogy lesz ennyi hazai cég, amelybe érdemes tőkét fektetni.
Donald Trump amerikai elnök sajnálatát fejezte ki, miután Izrael Katar területén hajtott végre célzott támadást a Hamász ellen. 
