A napilap ismereti, hogy a magyar államigazgatás eddig meglehetősen furcsán intézte az újabb bővítés engedélyezési ügyeit. A folyamat során a projektet gyakorlatilag államtitokként kezelték, az Audi nevét nem is említették. A szóban forgó terület, vagyis a győri Audi gyár melletti volt győrszentiváni lőtér jelenleg kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek számít, része a Natura 2000 hálózatnak, az Országos Területrendezési Terv alapján pedig az országos ökológiai hálózat magterülete, vagyis nem beépíthető.
Ahhoz, hogy itt gyárat lehessen építeni, először meg kell változtatni a hatályos rendezési tervet: szükség van a belterületbe vonásra, illetve a besorolás megváltoztatására.
Az ügyben a jelenlegi kabinet is az előző kormány gyakorlatát követi, azaz titokban, kerülőutakon bonyolítja az engedélyezési folyamatot. A Népszabadság információi szerint a terület átminősítésével kapcsolatos dokumentációt egy hete küldték ki Brüsszelbe: a papírokat a Soproni Egyetem készítette, és a Fertő-Hanság Nemzeti Park véleményezte, ám például a civil szervezetek vagy a helyi lakosság képviselői nem tekinthettek bele. Így annak vizsgálatát sem sürgette senki, hogy például megvalósulhat-e a beruházás a védett természeti értékek sérelme nélkül, illetve hogy milyen garanciákat tud nyújtani a beruházó annak érdekében, hogy a védett növények és növénytársulások károsodása a lehető legkisebb legyen.
A területen három veszélyeztetett faj - homoki nőszirom, homoki futrinka, magyar futrinka - és maga a sztyeppei tölgyes és homoki gyep mint élőhely és társulás képviseli a védett értékeket - olvasható a Népszabadságban.
MTI, Népszabadság
Az Audi-gyár bővítésére kiszemelt győri telek természetvédelmi terület, ahol a dolgok jelen állása szerint nemhogy autógyárat, de még egy házat sem lehet építeni
Az amerikai elnök és Aljakszandr Lukasenka közötti megállapodás alapján 31 olyan ukrán vált szabaddá, akik bűncselekményeket követtek el Fehéroroszországban.



