.jpg)
A csillagászok egyfajta űrbéli mérföldköveknek tekintik a szupernóva-robbanásokat, hogy meghatározzák az Univerzum tágulását A csillagászok egyfajta űrbéli mérföldköveknek tekintik a szupernóva-robbanásokat, hogy meghatározzák az Univerzum tágulását, a németországi Max Planck Intézet asztrofizikusainak sikerült megfejteniük, hogy mi "gyújtja be" a masszív kozmikus robbanásokat.
A kutatásban, amelynek eredményei a Nature legújabb számában láttak napvilágot, Bogdán Ákos magyar csillagász is részt vett, aki jelenleg a Max Planck Intézetben dolgozik.
A szupernóva olyan csillag, amelynek fényessége a csillagfejlődés végén bekövetkező katasztrofális robbanás során napokig-hetekig felülmúlja az őt tartalmazó galaxis összfényességét. Több típuság különböztetik meg, a leggyakoribbak az Ia és II. típusú szupernóvák.
"A szupernóvák kritikus objektumok a Világegyetem megértése szempontjából" - hangsúlyozta Marat Gilfanov, a tanulmány vezető szerzője, aki szerint bosszantó volt, hogy nem tudták miként jönnek működésbe a csillagmáglyák.
A tudósok többsége szerint az Ia típusú szupernóvák akkor képződnek, amikor egy fehér törpe, a csillagfejlődés végstádiumába került objektum instabillá válik, miután tömege elér egy kritikus értéket (az úgynevezett Chandrasekhar-határt). Ez két fehér törpe "összeolvadása" miatt következhet be, vagy akkréciónak nevezett folyamat eredményeként, amikor a fehér törpe folyamatosan anyagot szív el napszerű kísérőjétől.
A NASA Chandra röntgenműholdja adatait elemezve Marat Gilfanov és munkatársai öt közeli elliptikus galaxisban, valamint az Androméda-csillagköd centrumában tanulmányozták a szupernóvákat. "Majd az összes általunk tanulmányozott szupernóva két fehér törpe összeolvadásából keletkezett. Amennyiben a szupernóvák akkréció révén jönnének létre, a röntgentartományban a galaxisokat 50-szer fényesebbnek látnánk, mint most észleltük" - nyilatkozta Bogdán Ákos,a tanulmány társzerzője.
További kutatások szükségesek annak kiderítésére, hogy vajon a fiatalabb csillagpopulációval rendelkező spirálgalaxisokban is a fehér törpék összeolvadása révén születnek a szupernóvák.
Egyébként nem könnyű észrevenni, hogy mely szupernóva készül felrobbanni, nagyon nehéz ugyanis fehér törpepárokat találni. S amennyiben a fehér törpék már elég közel kerülnek egymáshoz, a másodperc tört része alatt bekövetkezik a robbanás.
Mario Livio, marylandi Space Telescope Science Institute asztrofizikusa szerint kulcsfontosságú megismerni a szupernóvák kialakulásának mechanizmusát, hogy megértsük, miként hasznosíthatnánk ezt a tudást a kozmikus távolságok megállapítására és a sötét anyag nyomon követésére.
"Az Ia típusú szupernóva révén eljuthatunk a sötét energia tulajdonságainak megismeréséhez is, ehhez azonban pontosan kell értenünk a szupernóvák kialakulásának mechanizmusát" - hangsúlyozta Mario Livio, hozzáfűzve, hogy a folyamatnak van egy másik vetülete is: az összes szupernóva gazdagalaxisaik fejlődésében is fontos szerepet tölt be. Robbanáskor energiát és nehézelemeket, például vasat pumpálnak a környező, új csillaggenerációkat létrehozó intersztelláris anyagba, mintegy "megtermékenyítve" azt.
Nézzen az égre! Ott van Jókai
Hamarosan megtalálják a Föld utáni élet helyszínét
Új galaxist fedezett fel a Hubble
A kutatásban, amelynek eredményei a Nature legújabb számában láttak napvilágot, Bogdán Ákos magyar csillagász is részt vett, aki jelenleg a Max Planck Intézetben dolgozik.
A szupernóva olyan csillag, amelynek fényessége a csillagfejlődés végén bekövetkező katasztrofális robbanás során napokig-hetekig felülmúlja az őt tartalmazó galaxis összfényességét. Több típuság különböztetik meg, a leggyakoribbak az Ia és II. típusú szupernóvák.
"A szupernóvák kritikus objektumok a Világegyetem megértése szempontjából" - hangsúlyozta Marat Gilfanov, a tanulmány vezető szerzője, aki szerint bosszantó volt, hogy nem tudták miként jönnek működésbe a csillagmáglyák.
A tudósok többsége szerint az Ia típusú szupernóvák akkor képződnek, amikor egy fehér törpe, a csillagfejlődés végstádiumába került objektum instabillá válik, miután tömege elér egy kritikus értéket (az úgynevezett Chandrasekhar-határt). Ez két fehér törpe "összeolvadása" miatt következhet be, vagy akkréciónak nevezett folyamat eredményeként, amikor a fehér törpe folyamatosan anyagot szív el napszerű kísérőjétől.
A NASA Chandra röntgenműholdja adatait elemezve Marat Gilfanov és munkatársai öt közeli elliptikus galaxisban, valamint az Androméda-csillagköd centrumában tanulmányozták a szupernóvákat. "Majd az összes általunk tanulmányozott szupernóva két fehér törpe összeolvadásából keletkezett. Amennyiben a szupernóvák akkréció révén jönnének létre, a röntgentartományban a galaxisokat 50-szer fényesebbnek látnánk, mint most észleltük" - nyilatkozta Bogdán Ákos,a tanulmány társzerzője.
További kutatások szükségesek annak kiderítésére, hogy vajon a fiatalabb csillagpopulációval rendelkező spirálgalaxisokban is a fehér törpék összeolvadása révén születnek a szupernóvák.
Egyébként nem könnyű észrevenni, hogy mely szupernóva készül felrobbanni, nagyon nehéz ugyanis fehér törpepárokat találni. S amennyiben a fehér törpék már elég közel kerülnek egymáshoz, a másodperc tört része alatt bekövetkezik a robbanás.
Mario Livio, marylandi Space Telescope Science Institute asztrofizikusa szerint kulcsfontosságú megismerni a szupernóvák kialakulásának mechanizmusát, hogy megértsük, miként hasznosíthatnánk ezt a tudást a kozmikus távolságok megállapítására és a sötét anyag nyomon követésére.
"Az Ia típusú szupernóva révén eljuthatunk a sötét energia tulajdonságainak megismeréséhez is, ehhez azonban pontosan kell értenünk a szupernóvák kialakulásának mechanizmusát" - hangsúlyozta Mario Livio, hozzáfűzve, hogy a folyamatnak van egy másik vetülete is: az összes szupernóva gazdagalaxisaik fejlődésében is fontos szerepet tölt be. Robbanáskor energiát és nehézelemeket, például vasat pumpálnak a környező, új csillaggenerációkat létrehozó intersztelláris anyagba, mintegy "megtermékenyítve" azt.
Nézzen az égre! Ott van Jókai
Hamarosan megtalálják a Föld utáni élet helyszínét
Új galaxist fedezett fel a Hubble
MTI
A zimbabwei hatóságok kétszáz elefánt leölését engedélyezték, hogy élelmiszert biztosítsanak az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb aszályától szenvedő lakosoknak. 
