A csillagászok egyfajta űrbéli mérföldköveknek tekintik a szupernóva-robbanásokat, hogy meghatározzák az Univerzum tágulását
A csillagászok egyfajta űrbéli mérföldköveknek tekintik a szupernóva-robbanásokat, hogy meghatározzák az Univerzum tágulását, a németországi Max Planck Intézet asztrofizikusainak sikerült megfejteniük, hogy mi "gyújtja be" a masszív kozmikus robbanásokat.
A kutatásban, amelynek eredményei a Nature legújabb számában láttak napvilágot, Bogdán Ákos magyar csillagász is részt vett, aki jelenleg a Max Planck Intézetben dolgozik.
A szupernóva olyan csillag, amelynek fényessége a csillagfejlődés végén bekövetkező katasztrofális robbanás során napokig-hetekig felülmúlja az őt tartalmazó galaxis összfényességét. Több típuság különböztetik meg, a leggyakoribbak az Ia és II. típusú szupernóvák.
"A szupernóvák kritikus objektumok a Világegyetem megértése szempontjából" - hangsúlyozta Marat Gilfanov, a tanulmány vezető szerzője, aki szerint bosszantó volt, hogy nem tudták miként jönnek működésbe a csillagmáglyák.
A tudósok többsége szerint az Ia típusú szupernóvák akkor képződnek, amikor egy fehér törpe, a csillagfejlődés végstádiumába került objektum instabillá válik, miután tömege elér egy kritikus értéket (az úgynevezett Chandrasekhar-határt). Ez két fehér törpe "összeolvadása" miatt következhet be, vagy akkréciónak nevezett folyamat eredményeként, amikor a fehér törpe folyamatosan anyagot szív el napszerű kísérőjétől.
A NASA Chandra röntgenműholdja adatait elemezve Marat Gilfanov és munkatársai öt közeli elliptikus galaxisban, valamint az Androméda-csillagköd centrumában tanulmányozták a szupernóvákat. "Majd az összes általunk tanulmányozott szupernóva két fehér törpe összeolvadásából keletkezett. Amennyiben a szupernóvák akkréció révén jönnének létre, a röntgentartományban a galaxisokat 50-szer fényesebbnek látnánk, mint most észleltük" - nyilatkozta Bogdán Ákos,a tanulmány társzerzője.
További kutatások szükségesek annak kiderítésére, hogy vajon a fiatalabb csillagpopulációval rendelkező spirálgalaxisokban is a fehér törpék összeolvadása révén születnek a szupernóvák.
Egyébként nem könnyű észrevenni, hogy mely szupernóva készül felrobbanni, nagyon nehéz ugyanis fehér törpepárokat találni. S amennyiben a fehér törpék már elég közel kerülnek egymáshoz, a másodperc tört része alatt bekövetkezik a robbanás.
Mario Livio, marylandi Space Telescope Science Institute asztrofizikusa szerint kulcsfontosságú megismerni a szupernóvák kialakulásának mechanizmusát, hogy megértsük, miként hasznosíthatnánk ezt a tudást a kozmikus távolságok megállapítására és a sötét anyag nyomon követésére.
"Az Ia típusú szupernóva révén eljuthatunk a sötét energia tulajdonságainak megismeréséhez is, ehhez azonban pontosan kell értenünk a szupernóvák kialakulásának mechanizmusát" - hangsúlyozta Mario Livio, hozzáfűzve, hogy a folyamatnak van egy másik vetülete is: az összes szupernóva gazdagalaxisaik fejlődésében is fontos szerepet tölt be. Robbanáskor energiát és nehézelemeket, például vasat pumpálnak a környező, új csillaggenerációkat létrehozó intersztelláris anyagba, mintegy "megtermékenyítve" azt.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A makrogazdasági mutatókhoz képest meglepően optimista a hazai kkv-k hangulata – olvasható ki a VOSZ Barométer felmérés friss, harmadik negyedévre vonatkozó számaiból. Beruházásokra viszont nem sokan készülnek, a cégek 85 százaléka még fizetésemelést sem tervez.
.jpg)
A csillagászok egyfajta űrbéli mérföldköveknek tekintik a szupernóva-robbanásokat, hogy meghatározzák az Univerzum tágulását .jpg)
.jpg)
Az amerikai elnök és Aljakszandr Lukasenka közötti megállapodás alapján 31 olyan ukrán vált szabaddá, akik bűncselekményeket követtek el Fehéroroszországban. 
