Sehol sem vagyunk a versenyképességi listákon - hogy csinálják a sikeresek?

A versenyképesség nem más, mint a képesség arra, magunkhoz vonzzuk és itt is tartsuk a vállalatokat stabil vagy növekvő piaci részesedéssel, miközben stabil vagy növekvő életszínvonalat biztosítunk azoknak, akik részt vesznek ebben a folyamatban – adott egy egyszerű definíciót előadása elején Robert Huggins, a Centre for International Competitiveness igazgatója a Privátbankár.hu Versenyképesség 2014 konferenciáján. Ezután idézett az Európai Tanács egyik 2005-ös állásfoglalásából: Európának meg kell újítania versenyképességének alapjait, növelnie kell a növekedési potenciálját és termelékenységét, meg kell erősítenie a társadalmi kohéziót azzal, hogy a hangsúlyt a tudásra, az innovációra és a humántőke optimalizálására fekteti.

Hol állunk most?

Magyarország a World Economic Forum globális versenyképeségi listáján a 63. helyen áll a 148 résztvevő közül. A World Competitiveness Scoreboard 2013-as listáján (amely kevesebb országot vizsgál és más módszertant használ) pedig 50. - egyebek között Ukrajna, Kolumbia vagy épp Szlovákia után.

Újfajta és egyre elterjettebb nézőpont, hogy régiós szinten vizsgálják a versenyképességet: a tapasztalatok szerint ugyanis nem az országok, hanem jellemzően a régiók, városok küzdenek egymással a befektetőkért.

Robert Huggins ismertette egy kutatás eredményét, amely a világ régióit rangsorolja összetett szempontrendszer alapján a versenyképességük szerint. Ezen a listán az első helyen a Szilícium-völgy szerepel, ezt Brüsszel, Tokió, Washington, Ulsan (Korea), Stockholm, Norvégia követi. Európán belül az első 20 helyen skandináv, benelux, dán, francia, brit, svéd és német régiók osztoznak. Magyar régió a 211. helyen kerül elő először: itt Közép-Magyarország áll. Dunántúl a 290., Észak-Alföld a 394. a régiók sorában.

Amiben viszont jól állunk, az az IT és számítástechnikai iparban foglalkoztatottak aránya: ez ugyanis a Dunántúl régióban az egyik legmagasabb a térség országai között. Alacsony viszont az egy főre eső kutatás-fejlesztésre költött összeg - ebben a közép-európai térségben a cseh régiók vezetnek annak ellenére, hogy a legtöbb esetben alacsony az állami hozzájárulás szintje, azaz főként a magánszektor ráfordításai érvényesülnek.

A versenyképességet Huggins szerint sok minden befolyásolja: a humántőkébe történő állami és magánbefektetések összege, az infrastruktúra minősége, a munkaerő termelékenysége, az intézményrendszer kapacitása, a szociális tőke, az innováció és kutatás-fejlesztés intézményrendszere, a piacok elérhetősége stb. Más szóval a versenyképességet egyre inkább a kreativitás, a tudás és a környezeti tényezők függvényében szokás vizsgálni, és nem pedig csak a felhalmozott vagyont értékelve.

Mitől nő a GDP?

Robert Huggins elmondta: megvizsgálták, milyen tényezők milyen mértékben járulnak hozzá a GDP növekedéséhez. A legszorosabb kapcsolatot a munkaerő termelékenységével mutatták ki, de jelentős faktor az oktatásra fordított kiadások, az infokommunikációs infrastruktúra kiadásai, a kockázati és magántőke-piac fejlettsége, a gazdasági aktivitási ráta, valamint a vállalatok kutatás-fejlesztésre fordított kiadása is.

Milyen módszereket alkalmaznak a világ legsikeresebb régiói?

Robert Huggins szerint a legsikeresebb régiók stratégiáit jellemzően számos érintett résztvevő együtt határozza meg, alakítja ki és hajtja végre. A vállalatok képviselői, az egyetemek és kutatóintézetek, a kereskedelmi kamarák, a gazdasági fejlesztési ügynökségek is részt vesznek a stratégiában, amely majdnem minden esetben a közszféra és a magánszektor együttműködésén alapul.