Míg a 2013-ban kiadott jelentés szerint a visegrádi országok közül a magyar vállalkozások alkalmazták leginkább a halasztott fizetés módszerét, addig a 2014-es felmérés alapján a 49 százalékos magyar adat messze elmarad Csehországtól (66%) és Szlovákiától (53%). Egyedül a lengyel vállalkozások nevezhetőek óvatosabbnak a maguk 43 százalékos halasztott fizetési rátájával.

Bárkinek, bármit? Többé nem

Azonban a magyar cégek hozzáállásában megjelenő fordulatot jól mutatja, hogy a 2013-as beszámolóban az állt, hogy a teljes magyar külkereskedelmi és hazai céges értékesítés átlagosan 80 százalék, illetve 74 százaléka bonyolódott halasztott fizetéssel – mutatott rá az Atradius Fizetési Szokások Barométerének 2014-es közép-kelet-európai kiadása, amely a régió több mint 800 cégének fizetési tapasztalatait gyűjtötte össze.

„Míg az elmúlt években a magyar vállalkozások bárkinek odaadták hitelbe terméküket vagy szolgáltatásukat annak, aki megígérte, hogy egyszer fizetni fog, most már sokkal körültekintőbben járnak el. Ennek hátterében nyilvánvalóan az áll, hogy a cégek alaposan megijedhettek attól, hogy még a válság éveit követően is folyamatosan emelkedett a csődök és fizetésképtelenségi eljárások száma a körbetartozások és késedelmes fizetések miatt” – mutatott rá Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.

Minek örülhetünk?

Az országigazgató szerint az is bizakodásra ad okot a magyar vállalkozók körében, hogy a halasztott fizetésű számlák esetében a határidőre ki nem fizetett számlák aránya 2013 után ismét Magyarországon a legalacsonyabb a régióban (25%).

Ezzel szemben az átlag Kelet-Európában 32 százalék, Nyugat-Európában pedig 38 százalék. (Az üzleti ügyfelek késedelmes fizetése leginkább a mikrovállalkozásokat és a szolgáltatóiparban tevékenykedő vállalatokat érintette.)

Ugyanakkor a fizetés ütemezése tekintetében megállapítható, hogy a vállalati ügyfelek átlagosan 28 napos késedelemmel egyenlítették ki a lejárt határidejű számlákat, míg Kelet- és Nyugat-Európa átlaga csak 23 nap.

Hogyan futnak a pénz után?

A tanulmány szerint jelentősen megnőtt a hatékony követeléskezelés fontossága a magyar vállalkozók körében, hiszen ma már a magyarországi válaszadók kétharmada alkalmaz egy vagy több követeléskezelési eszközt üzletfeleik nemfizetéséből adódó kockázatok enyhítésére.

Arra a kérdésre, hogy milyen konkrét hitelkezelési eszközt/eszközöket alkalmaznak, a magyarországi válaszadók legnagyobb hányada (77%) azt válaszolta, hogy rendszeresen küld fizetési felszólítást.

Mit várnak?

Bár az előrejelzések szerint a magyar gazdaság 2014-ben 2,3 százalékos növekedést ér el, az országtényleges gazdasági és pénzügyi környezete továbbra is sérülékeny maradt az egész Kelet-Európában hitelkockázatot teremtő, elmélyülő ukrán válsággal szemben.

Ez magyarázatot adhat arra, hogy miért tekinti a magyarországi válaszadók többsége (38%) a likviditás megfelelő szintjének fenntartását a vállalkozásuk jövedelmezősége előtt álló legnagyobb kihívásnak 2014-ben.