A kutatás-fejlesztésre fordított költést szokták az innováció egyik inputjaként említeni. Amikor saját kutatás-fejlesztést kell csinálni, Magyarország nagyon gyenge: a vállalati k+f költés az európai átlag 25-33 százaléka – mondja Békés Gábor, az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos munkatársa, a Budapesti Gazdasági Fórum szakértője.
Amikor a vásárolt gépeken végrehajtott, importált innovációról van szó, akkor jobb a helyzet. Ennek egy részét a multik csinálják, illetve azok a magyar, jellemzően feldolgozóipari középvállalatok, amelyek részesei a nemzetközi beszállítói hálózatoknak. Ezek a magyar vállalatok folyamatosan ezt csinálják, hogy képesek legyenek versenyben maradni.
Fontos a gazdasági környezet
Az, hogy egy ország sikeres lesz-e innovációban, nagyban függ attól, hogy az állam milyen gazdasági környezetet teremt az innovatív vállalatok számára. Azon túl, hogy ne nehezítse meg a cégeknek az életét, fontos, hogy olyan finanszírozási forrásokat támogasson, amelyek segítik őket. Például a vállalati fejlődés megfelelő szakaszában történő tőkejuttatással, alapítvány vagy alap segítségével. Itt nem az az állam elvárása, hogy ez egy profitábilis tevékenység legyen, ezért sem lehet odaadni a magánszektornak, hanem az, hogy minél több sikeres cég kerüljön ki a programból.
Lehet, hogy három év alatt 100 forintból csak 70 jön vissza, de összességében van társadalmi haszna, és az itt sikeres cégekből jönnek az új munkahelyek - tette hozzá Békés Gábor.
Milyen az infrastruktúra?
Az üzleti környezet fontos, ezen belül a speciális szolgáltatói infrastruktúra fejlesztése is nagyon hasznos. Hogy a vállalatok beruháznak-e abba, hogy legyen Magyarországon jól működő 4G, meghatározza az összes IT fejlesztő cég életét.
Hogy milyen a hálózat minősége, és mennyibe kerül az internet, meghatározza az összes, informatikát használó cég versenyképességét. Ha van egy jól működő repülési piac, az meghatározza azt, hogy a vállalati központok ide tudnak települni. A jó vonathálózat meghatározza azt, hogy a vidéki városok hogyan tudnak fejlődni. Hogy egy városba mennyire könnyű ingázni, meghatározza azt, hogy milyen jellegű vállalatok tudnak odatelepülni.
Nem leszünk Svédország
Magyarországon vannak pozitív dolgok, mint például a kockázati tőke program, a startup világhoz való hozzáállás, ugyanakkor ennek a nagy részét nem az állam csinálja, hanem önképzőkörben csinálják emberek – mondta a szakember. Úgy véli, az állam gazdasági előretörése a legtöbb esetben azonban akadályozza az innovációt.
„Magyarország biztosan sosem fog úgy működni, mint Svédország vagy Amerika, de azért sokat lehet fejlődni. Ha kiszámíthatóak a szabályok, és ezekhez lassan lehet alkalmazkodni, szintén a törvénykövetést segítjük, de ha minden félévben megváltoztatjuk a jogszabályi környezetet, akkor azt mondják, hogy úgysem lehet betartani a törvényeket – mondta Békés Gábor. Az állam nagyon sokat tehet, azért hogy az értékeket ebbe az irányba mozgassa.
Orosz gáz nélkül is menne az ellátás. 
