Ma 100 éve, 1909. július 25-én repülte át az első ember, a francia Louis Blériot a La Manche-csatornát A merész pilóta a reggeli szürkületben indult Calais közeléből saját tervezésű, egyfedelű gépével, amelyben mindössze 25 lóerős, háromcilinderes Anzani-motor dolgozott, s félóránál is kevesebb idő alatt érkezett meg Doverbe. A rossz időjárási viszonyok miatt útja során egy ideig sem Franciaország, sem Anglia partjait nem látta, így iránytű és rádió összeköttetés nélkül repült (igaz, a biztonság kedvéért egy romboló kísérte a tengeren).
Blériot hőstettének nemcsak a dicsőség és a világhír lett a jutalma, hanem akkoriban fejedelmi összegnek számító 1000 font sterling jutalom is, amelyet a Daily Mail című lap tűzött ki a csatornát elsőként átrepülő pilóta számára.
Az 1872. július 1-jén született Blériot karrierje autófényszórók eladásával indult, de az így keresett pénzt rögvest el is költötte vitorlázó repülőgépekkel folytatott kísérleteire. 1903-ban Gabriel Voisin társaságában repülőgépgyártó vállalatot alapított, amely sikertelen tervei és kísérletei miatt a csőd szélére került.
Blériot önállósította magát és egyedül építette tovább gépeit, a La Manche-csatornát végül 11. típusával szelte át. A kísérletre főként a jutalom inspirálta, de akadtak vetélytársai is. A jóképű és népszerű playboy Hubert Latham egy héttel korábban, július 19-én indult útnak, de a doveri szikláktól tíz kilométerre motorhiba miatt a tengerbe esett.
A hírnév morzsáiból így is jutott neki, hiszen - nem önszántából - ő lett az első ember, aki sikeresen landolt a vízen. A francia ősökkel büszkélkedő orosz arisztokrata, Charles de Lambert szintén július 25-re tervezte az indulást, de a próbarepülések alatt szerzett sérülései miatt ki kellett szállnia a versenyből.
Maga Blériot sem volt "csúcsformában": egy korábbi balesete miatt lába megégett és csak mankókkal tudott járni. Ráadásul amikor felesége könyörgése ellenére mégis a levegőbe emelkedett, motorja túlmelegedett, de szerencséjére az eleredő eső lehűtötte a szerkezetet s az kitartott az út végéig. A cél előtt újabb nehézséggel szembesült: a híres doveri fehér sziklák túl meredek voltak a kis gép számára, így csak üggyel-bajjal sikerült földet érnie, a futómű meg is rongálódott.
A világhírt ügyesen használta ki, repülőiskolát nyitott és bemutatórepüléseket is tartott, "Blériot Lajos" 1909. október 17-én a magyar közönséget is elkápráztatta. 1910-ben a világon elsőként szárnyalta túl az óránként 100 kilométeres sebességet. Az üzleti lehetőséget is felismerte, s repülőgépgyárat alapított, amely az első világháborúban vadászgépeket gyártott. Louis Blériot 1936. augusztus 1-jén hunyt el, 64 éves korában.
Fapadon vagy a la carte repülünk ki a válságból?
Légiközlekedés: vége a zuhanásnak?
A hadiipar mentette meg a Boeing-et
Durva bukta: csak pénzük ötödét kapják vissza az 5 Kontinens ügyfelei
Már a reptéren megmondják mit kell megnéznünk
MTI
Az újabb katonai segélycsomag részét képezik. 
