A jelentés szerzői úgy vélik, hogy a kibocsátáscsökkentés összesített potenciáljának legnagyobb komponense - 40 százaléka - az energiafelhasználás hatékonyságának növelésében rejlik. A lehetőségek másik nagy csoportját az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó energia-előállítás - szél- és napenergia, biomassza, vízi és geotermális energia - jelenti. Vannak tartalékok a szén-dioxidot "csapdába ejtő" és föld alatt tároló technológia kifejlesztésében, valamint az erdőpusztulás megállításában, visszaerdősítésben is, az erdők ugyanis jelentős szén-dioxid-megkötők.
A McKinsey számításai szerint 2020-ban globálisan mintegy 530, 2030-ban 810 milliárd eurót kell fordítani kibocsátáscsökkentő célú beruházásokra. Ha sikerül a leginkább költséghatékony megoldásokkal elérni a kibocsátáscsökkentési célokat, akkor - figyelembe véve az energiafelhasználás visszafogása révén megspórolt kiadásokat is - a kibocsátáscsökkentési teendők nettó költségigénye nem fogja elérni évente a GDP egy százalékát.
Change! Valóság lesz-e Obama jelszava?
A papírzacskó kiüti a termékdíjat
Jobb, ha örökre elfelejti a fehér karácsonyt?
Elképesztő ütemben olvad a szárazföldi jég
Bizarr ötletek: óriás pókhálóval védenék a Földet
Egy igazi környezetvédő nem használ Google-t
MTI
Ha 2030-ra sikerül 70 százalékkal csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok, elsősorban a szén-dioxid kibocsátását, akkor mintegy 2 Celsius fokon belül tartható a légkör felmelegedése - vélekedik hétfőn Brüsszelben közzétett tanulmányában a McKinsey stratégiai és technológiai tanácsadó cég.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1870,08 pontos, 1,36 százalékos emelkedéssel 139 495,62 ponton zárt hétfőn.

Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el




