Érdekes jelenségre világít rá a Központi Statisztikai Hivatal friss jelentése a regisztrált gazdasági vállalkozások számának alakulásáról. A januártól októberig terjedő időszakot felölelő jelentés alapján ugyanis a járványhelyzet, valamint az arra visszavezethető gazdasági összeroppanás nemhogy elvette volna a vállalkozó szellemű honfitársaink kedvét a cégalapítástól, hanem mintha egyenesen bátorította volna őket a recesszió az üzlet beindítására.
Van azonban egy sajátos vonása a cégek, illetve vállalkozások alapítási hullámának. Feltűnő, hogy milyen népszerű lett az egyéni vállalkozás, miközben a betéti társaságok népszerűsége lanyhulóban van. Az adatok szerint míg tavaly októberben több mint 118 ezer betéti társaságot tartottak nyilván, idén októberben 112,3 ezret. Ha meg szeptembert hasonlítjuk össze, akkor a tavalyi 118,6 ezerre idén 112,5 ezer bt jut. Tulajdonképpen nem volt olyan hónap idén, amikor a betéti társaságok száma elérte volna az előző év hasonló időszakáét.
Eközben egy másik vállalkozási formánál, az egyéni vállalkozásoknál (ev) meg azt látjuk, hogy egyre többen látnak ebben fantáziát. Idén októberben 559 302 ev szerepelt a KSH nyilvántartásában, az előző évben ugyanekkor 531 437.
Az egyéb meghatározó vállalkozási, gazdasági társasági formáknál nem látni ekkora mozgást, sem a korlátolt felelősségű társaságoknál, sem a részvénytársaságoknál, sem a közkereseti társaságoknál. A szövetkezeteknél volt egy közel 500-as beesés, de ez sem számít jelentősnek. Összességében a regisztrált szervezetek száma egy év alatt 1,944 millióról 1,963 millióra emelkedett, de ezt bőven kiadja a betéti társaságok és egyéni vállalkozások számának eltérő irányú változása.
De mi lehet az oka, hogy pont ebben a mikro -és kisvállalkozási körben volt ekkora mozgás? Két válasz sejlik fel, ami meglátásunk szerint a kormányt is cselekvésre késztette. Nem lehet véletlen, hogy pont a válság alatt lendült fel az egyéni vállalkozás alapítási láz. Azt nem tartjuk életszerűnek, hogy pont a recesszió legmélyebb pontján fogjanak új vállalkozásba az emberek, azt már inkább, hogy a munkavállalókat kényszerítik ebbe a helyzetbe a foglalkoztatók, akik minden eszközt megragadnak, hogy csökkentsék a költségeiket.
De lehet még egy értelmezése a számoknak az egyéni vállalkozások körében, és ehhez Parragh Lászlót hívjuk segítségül.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke már tavaly év vége felé felvetette - az elsők között lapunknak -, hogy túl nagyra nőtt a kisadózók tételes adója (kata) szerint adózók köre, ezért szerinte rendet kell ott tenni, hogy ki lehessen szűrni a visszaéléseket. A kamarai elnök szerint a nagyobb cégeknél arra kényszerítik a munkavállalókat, hogy feladataikat katás vállalkozóként lássák el.
Véleményét osztották a kormányban, és tavasszal meg is született a törvény, ami alapján 2021 januártól szigorítanak a katás szabályokon: az egy kifizetőtől származó bevétel 3 millió forint fölött már 40 százalékkal adózik, továbbá csak egy katás érdekeltsége lehet mindenkinek, hogy csak a legfontosabb szigorításokat említsük.
Ha a regisztrált szervezetek száma felől nézzük, akkor ez az álláspont akár megerősítést is nyerhet. Nincs ugyanis épeszű magyarázat arra, hogy amikor a gazdaság éves szinten 6-7 százalékkal esik vissza (a végleges adatra még várni kell), miért tart ki az egyéni vállalkozások alapítása iránti láz. Ami a fenti okok alapján még magyarázható lenne, ha csak a március előtti hónapokat nézzük, de a járvány szempontjából legsűrűbb tavasz végi és ősz közepi időszakban is rendületlen maradt az ilyen vállalkozások iránti érdeklődés.
Egyszóval a statisztikai jelentés alapján akár arra a következtetésre is juthatunk, hogy részben a válság, részben pedig az adóoptimalizáció (a cégeknek még mindig olcsóbb vállalkozói alapon munkát adni a dolgozónak, mint alkalmazni őt) miatt válik egyre népszerűbbé az egyéni vállalkozás itthon. Eközben persze magyarázni kellene a betéti társaságokkal szembeni "bizalmatlanság" kialakulását. Valójában mindkettő trendet mutat, évekre visszanyúlóan, az érdekes ebben az, hogy ezt a trendet az egyéni vállalkozások esetében a járvány és az abból fakadó válság sem tudta megtörni. Sőt, mintha ez kínálta volna a megoldóképletet sokak számára a munkaerőpiacon. Szintén a KSH adataiból tudjuk kibányászni, hogy idén az alkalmazásban állók létszáma alatta maradt az egy évvel korábbinak: szeptemberben (ennél frissebb havi adat nem áll rendelkezésre) 3,101 millió alkalmazottat tartottak nyilván, egy évvel korábban 3,181 milliót, és ez az eltérés volt a jellemző a megelőző hónapokban is. Vagyis miközben a járvány okán apad az alkalmazottak létszáma, ami egy természetes folyamat, aközben emelkedik az egyéni vállalkozóké, ami viszont nem az.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
