A Nemzetközi Számviteli Standard Testület új szabálytervezete tovább bonyolítaná a céltartalékra vonatkozó jelenlegi gyakorlatot
Eddig is a legnehezebb számviteli becslések közé tartozott a céltartalékok képzése nemzetközi beszámolók esetében, a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) új szabálytervezete azonban tovább bonyolítaná a jelenlegi gyakorlatot. Mindez a mostaninál jóval komplikáltabb becslési eljárásokhoz vezetne a céltartalékok képzésekor – például folyamatban lévő peres ügyek esetén, tudtuk meg a Deloitte Kft-től.
Binder Szilvia, a Deloitte Kft. Számviteli tanácsadás üzletágának igazgatója elmondta: Év elején jelentette meg az IASB azt a nyilvános tervezetet, amely jelentősen átalakíthatja a céltartalékok értékelésének gyakorlatát a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerint elkészített jelentésekben. A tervezet, amely főbb irányait tekintve előrevetíti a végleges számviteli standardot, a céltartalék-képzés alapvető feltételeiben nem hozna változást, jóval bonyolultabbá tenné ugyanakkor a becslések folyamatát.
Molnár Gábor, a Deloitte Kft. Számviteli tanácsadás üzletágának szenior menedzsere kiemelte: Céltartalék-képzésre akkor van szükség, amikor valamilyen múltbéli esemény, vagy kötelem alapján a vállalatnak valamilyen összeget a későbbiekben valószínűsíthetően ki kell fizetnie és ez az összeg megbízhatóan becsülhető. Ilyen kötelemmel járhatnak például a folyamatban lévő peres ügyek, szükség lehet környezetvédelmi céltartalékok képzésére (például terület-helyreállítási kötelezettségek kapcsán), de az is elképzelhető, hogy a cégnek valamilyen kilátásba helyezett bírságra kell így felkészülnie. A vállalkozásnak ezek alapján megbízhatóan meg kell tudnia becsülni a rá váró kiadásokat, amihez a cégeknek a legjobb becslés elvét kellett alkalmazniuk és a legvalószínűbb kimenetelt kellett „beárazniuk”.
A mostani tervezet ehelyett három fő módszert vezetne be, amelyek közül ezentúl a legalacsonyabb értéket eredményező számítást kell majd kiválasztani. Az első módszer a kötelem rendezéséhez szükséges pénz jelenértékének számításán alapul, a második módszer azt próbálja meghatározni, hogy mennyi lehet az a pénz, amit a cégnek fizetnie kellene, hogy a kötelezettség megszűnjön – például peren kívüli megállapodás esetén. A harmadik módszer azon összeg becslésére fókuszál, amelyet a vállalkozásnak azért kell kifizetnie, hogy egy harmadik fél a szóban forgó kötelezettséget átvállalja tőle.
Molnár Gábor hangsúlyozta: A jövőben jóval bonyolultabb matematikai számításokat kell végezni, hiszen a céltartalék összege teljes valószínűség-eloszlás vizsgálata alapján áll majd össze, vagyis a kötelezettségek bekövetkezésének valószínűségeit is meg kell becsülni, és azokat a különböző lehetséges kimenetelekhez hozzá kell rendelni.
Mindez várhatóan általános növekedést eredményez majd a képzett céltartalékok összegében. Korábban ha egy várható kötelezettség valószínűsége 50 százalék alatt volt, akkor egyáltalán nem volt céltartalék képzés. A javasolt új módszer figyelembe veszi azokat a kimeneteleket is, amelyeknek ugyan nagyon kicsi a valószínűsége, de nagyobb veszteséggel járhatnak. Ilyen például a nagyon bizonytalan peres ügyek esete, vagy a garanciális kötelezettségekre vonatkozó céltartalék: az eddigi gyakorlattal szemben az új megközelítés elvárja annak megbecslését is, hogy mekkora lehet a cég által gyártott termékek tömeges meghibásodásának az esélye, és az ezzel kapcsolatos váratlan garanciális kiadások összege.
A szakértő kiemelte: A módszer alkalmazása számos esetben, így például peres ügyeknél komoly gondot okozhat a gyakorlatban. A pereknél a cég jogászának, vagy a vállalat által alkalmazott külső jogi szakembernek például meg kell majd becsülnie, hogy mekkora a valószínűsége egy vitás ügyben a pervesztésnek vagy -nyerésnek, továbbá azt is, hogy mekkora lehet a vállalat pervesztéssel összefüggő kiadásainak az összege. Ha például egymillió forintos összegre perelik be a vállalatot, és jogásza szerint 60 százalék annak az esélye, hogy
a cégnek végül egymillió forintot fizetnie kell, és 40 százalék az esélye annak, hogy nem kell fizetnie semmit, akkor a vállalatnak a tervezet értelmében 600 000 forint céltartalékot kell képeznie a perre. A jelenlegi gyakorlat szerint ebben az esetben egymillió forint céltartalék lenne elszámolva.
További nyitott kérdés, hogy mi a teendő akkor, ha a vállalatnak valamilyen kötelezettségét egy jövőbeni szolgáltatás nyújtásával kell rendeznie, ennek a szolgáltatásnak azonban jelenleg nincs piaca, vagyis a szolgáltatás piaci ára sem ismert, annak egyedi jellege miatt. Rendkívül nehezen teljesíthető ilyen esetben a szabályalkotónak az az elvárása, amely szerint a vállalatnak meg kell becsülnie jövőbeni szolgáltatásával kapcsolatos költségeit, és a szolgáltatáshoz tartozó haszonkulcsot.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A pályázási folyamatot megkönnyítő, új digitális előszűrő szolgáltatás érhető el októbertől az MBH Csoport mikro-, kis- és középvállalatoknak szóló BUPA platformján. A cégek azonban nemcsak a pályázatokhoz, hanem teljes életútjuk során asszisztenciát kaphatnak a digitális felületen.
Piaci rést betöltő társasjáték jelent meg október 25-én: a Cégépítők társasjáték megszületéséről és játékmenetéről Egerszegi Krisztiánnal, a MiniCRM tulajdonosával, a Cégépítők alapítójával beszélgettünk.
Ha még most vagy csak a hosszabb lélegzetvételű nyaralás előtt, akkor minden bizonnyal minden munkával kapcsolatos témától a falnak mennél. Teljesen érthető módon érzed azt, hogy telítődtél, hiszen már javában az év második felében járunk, és a megfeszített munkatempóból még nem is igazán tudtál alább engedni.
A business mentor nem varázsló, ám mégis rendkívül fontos szerepet játszhat több, a hazai kkv-szektort rendkívüli mértékben érintő konfliktushelyzet kezelésében. Közreműködésével a vállalatok tulajdonosai és vezetői olyan külső támogatást kaphatnak, amely segíti őket a tudatosabb vállalatvezetésben és előmozdítja üzleti és személyes fejlődésüket. A Budapesti Gazdasági Egyetem rendhagyó szakirányú továbbképzéséről annak vezetőjével és egyik hallgatójával beszélgettünk.
Az uniós pályázatok körüli bizonytalanság csak kismértékben vetette vissza a cégek bizakodását, mintegy felük továbbra is reálisnak tartja, hogy ilyen forráshoz juthat - közölte a K&H magyarországi mikro, kis- és középvállalkozások (kkv) bizalmi indexe első negyedévi eredménye alapján.
Egerszegi Krisztián Jövőkép című könyvének megjelenése kapcsán készült interjúnk második részében beszélgetünk a vállalkozók 90 százalékáról, a magukat halálra hajszoló emberekről, és arról is, mit tanácsol a bölcs varázsló a gonosz sárkány legyőzéséhez.
.jpg)
A Nemzetközi Számviteli Standard Testület új szabálytervezete tovább bonyolítaná a céltartalékra vonatkozó jelenlegi gyakorlatot .jpg)
.jpg)
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
