A széles körű társadalmi vitában elhangzott vélemények beépítésével, az érintett tagsági kör túlnyomó többségének egyetértésével megszületett vidékfejlesztési, agrár- és élelmiszergazdasági kamarákról szóló törvénytervezet hamarosan a kormány, majd az Országgyűlés elé kerül.

A jogszabály elfogadása után, az őszi kamarai választásokat követően 2012. január 1-jével elkezdhetik tevékenységüket a kormányzattal együttműködő, új - az élelmiszervertikum fejlődési pályára állításában és élelmiszerbiztonságunk helyreállításában fontos szerepet játszó - vidékfejlesztési, agrár- és élelmiszergazdasági kamarák.

Kulcsfontosságú ugyanis a szétszakított élelmiszerlánc ismételt összekapcsolása. Ennek köztestületi, intézményi kereteit teremtik meg az élelmiszerlánc mentén szerveződő vidékfejlesztési, agrár- és élelmiszergazdasági kamarák.

Ezek a szervezetek - tagjaik számára szolgáltató - köztestületek az élelmiszerlánc szereplőinek fontos érdekegyeztetési keretét adják, s a közös etikai és szakmai normák kidolgozásának továbbá érvényesítésének legfontosabb intézményei lesznek.

Mindez indokolja, hogy az élelmiszergazdaság valamennyi szereplője számára kötelezővé váljon a vidékfejlesztési, agrár- és élelmiszergazdasági kamarai tagság. Így a szóban forgó kamarai tagságról készülő törvény az élelmiszertermelői körön kívül kötelező tagságot ír elő azoknak az élelmiszer-feldolgozó és -kereskedő cégeknek is, amelyek fő tevékenysége az élelmiszergazdasághoz kapcsolódik.

Ez természetesen nem akadályozza meg a kettős tagságot, vagyis azt, hogy a vidékfejlesztési, agrár- és élelmiszergazdasági vertikális kamara egyes szereplői egyúttal a horizontális kereskedelmi és iparkamarának is tagjai legyenek.

Megfogadták a javaslatokat

A szaktárca ezeknek az elveknek és a korábban meghozott kormányzati politikai döntéseknek a jegyében dolgozta ki majd bocsátotta széles körű társadalmi vitára a vidékfejlesztési, agrár- és élelmiszergazdasági kamarákról szóló törvényjavaslatát.

Ez a vita május 15-én lezárult le. A vitákban elhangzott, és az írásos észrevételek figyelembe vételével, valamint az érintett csoportok képviselőivel folytatott személyes egyeztetések alapján készült el a törvénytervezet végleges szövege. Így az eredeti vitaanyag néhány ponton jelentősen módosult.

Az első lényeges vitatéma az agrárkamarák tagsági körének meghatározása volt. A legélénkebb vitát a tagsági körnek az élelmiszer-feldolgozói és -kereskedői körrel történő bővítése váltotta ki. Az utóbbiak legfőképpen a tervezetben megállapított bruttó árbevétel alapján számítandó, jelentős mértékű tagdíj miatt ellenezték az agrárkamarához való tartozásukat.

A társadalmi vita végeredményeként sikerült konszenzust teremteni a szaktárca és a szakmai oldal érdekei között. Így a tagdíj alapja a nettó árbevétel eladott áruk beszerzési értékével és a szolgáltatások ellenértékével csökkentett értéke, és az így kiszámított alap 1 ezreléke lett. Mindez már a leendő tagok számára is elfogadható. 

Bár a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) az élelmiszer-feldolgozók és -kereskedők kettős tagságának bevezetésével kapcsolatban továbbra is fenntartja kétségeit. Ám a szakmai oldalról felsorakoztatott érvek a leendő tagsági kör jelentős részét meggyőzték arról, hogy számukra is kedvező változásokat hozhat csatlakozásuk az agrárkamarához.

Szintén az élelmiszer-feldolgozói és -kereskedői kör javaslatára és kérésére született meg a törvénytervezetnek az a rendelkezése, hogy az agrárkamarai választásokon a megyei jelöltlistákat úgy kell összeállítani, hogy azon a mezőgazdasági termeléssel, az élelmiszer-feldolgozással és az élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó kamarai tagok egymást követő sorrendben, felváltva szerepeljenek - tartalmazza a közlemény.

MTI