|
| MTI Fotó: Illyés Tibor |
Az innovációs járulékkal kapcsolatos szabályok 2015. január 1-től új törvénybe (2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról) kerültek, amely három év után ismét lehetővé teszi, hogy 2015-től az egyéni beszámolójuk alapján mikro- és kisvállalkozásnak minősülő cégek kikerüljenek járulékfizetés kötelezettsége alól - írja összefoglalójában a Mazars adótanácsadó és könyvvizsgáló.
Három rossz éve volt a kicsiknek
2012 előtt sem kellett innovációs járulékot fizetni azoknak a vállalatcsoport tagjaként működő cégeknek, amelyek egyéni beszámolójuk alapján mikro- vagy kisvállalkozásoknak minősültek (azaz létszámuk 50 főnél kevesebb és árbevételük vagy mérlegfőösszegük legfeljebb 10 millió euró), de 2012-2014 között a kisvállalkozói minősítést nem egyénileg, hanem a cégcsoport szintjén, konszolidált beszámoló alapján kellett megállapítani, azaz jóval több céget érintett a járulékfizetési kötelezettség.
Akik 2012 előtt nem fizettek innovációs járulékot, azok most ismét mentesülhetnek ez alól, ha egyéni szinten továbbra is mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülnek. Ha pedig valaki mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól, akkor célszerű mielőbb kérelmeznie az innovációsjárulék-előleg mérséklését.
Nehéz megérteni az állam szándékait
A mentesítésre vonatkozó szándékot a törvény indokolása nem tartalmazza, így nem tudni, hogy miért kapta vissza a kérdéses adózói kör ezt a kedvezményt. 2011-ről 2012-re, az érintett cégek körének kiterjesztése után az innovációs járulékból származó bevételek több mint duplájukra nőttek. Most visszaáll a korábbi állapot - így azonban nehezen érthető, hogy miért irányzott elő a költségvetésben még a tavalyinál is nagyobb innovációs járulékból származó bevételt a kormány - írja a Mazars.
Ha fellapozzuk a költségvetési törvényeket, jól látszik: innovációs járulékból a 2014-es bevételi előirányzat 55,575 milliárd forint volt, ezt 2015-ben 69,1 milliárdra növelték - dacára annak, hogy kevesebben fizetik.
|
Mire költik az innovációs járulékot? A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap a kutatás-fejlesztés és az innováció állami támogatását biztosító és kizárólag ezt a célt szolgáló, az államháztartásról szóló törvény szerinti elkülönített állami pénzalap, ennek bevételi forrása a cégek által befizetett innovációs járulék. |
Kiléphet-e Szlovákia a NATO-ból? 
Európa nyerhet Trump vámpolitikáján, de Magyarország részesül-e a jóból?
Hold Alapkezelő: Aki tud hosszú távon gondolkodni, tartson több részvényt vagy részvényalapot
Hosszabb távon is velünk maradhat a magasabb infláció – Klasszis Podcast
