A 6 hónapos kincstárjegy (Bubill) aukción beérkezett 6,975 milliárd eurós jegyzésből 3,520 milliárd eurót fogadott el a kibocsátó mínusz 0,0116 százalékos hozammal.
A mostani sorban az ötödik aukció egymás után, amelyen negatív hozam alakult ki 6 hónapos német kincstárjegyre: a júniusi plusz 0,007 százalék után júliusban mínusz 0,034, augusztusban mínusz 0,050, szeptemberben mínusz 0,015, októberben pedig mínusz 0,012 százalék hozammal zárult az aukció.
A negatív hozam esetén a befektető prémiumot fizet azért, hogy német kincstárjegyben helyezhesse el pénzét.
Mi értelme van negatív hozammal befektetni?
Németország korántsincs egyedül a negatív hozamú állampapírok terén. Az észak-európai országoknál, Svájcnál, az Egyesült Államokban is az a helyzet, hogy hosszú távon negatív reálkamatot fizetnek a papírjaik. Ez még arra sem jó, hogy a pénz vásárlóértékét megőrizzék a befektetők – akkor mégis miért csinálják?
Orbán Gábor, az Aegon Alapkezelő kötvényüzletágának vezetője nemrég a Privátbankárnak adott interjújában így fogalmazott:
|
Ha valamiről nem tudjuk, miért van, azt szoktuk mondani: likviditási prémium van rajta. Ez valóban egy likviditási prémium-szituáció abban az értelemben, hogy nem valamely fundamentális változást, például deflációt „áraz” a piac, hanem a kereslet-kínálat borult fel. A kockázatmentes befektetési eszközök kínálata ugyanis világszerte drasztikusan lecsökkent. A közkeletű tévedés szerint a fejlett országok növekvő eladósodottságával emelkedik a piacra kerülő „kockázatmentes” instrumentumok kínálata is. Egyrészt azonban rendszerszinten fiskális expanzióról 2009 óta nem beszélhetünk: az államok globális szinten csökkentik a költségvetési hiányukat. Másrészt, míg korábban a jelzálogpapírok tömegesen számítottak kockázatmentesnek, mára jelentősen szűkült az a kör, amelyet valóban így kezelnek, például a fedezetek elfogadásakor. Európában a periféria országok államkötvényeinek „kockázatmentes” státusza szűnt meg, tovább csökkentve az ilyen eszközök elérhető kínálatát. Emellett a jegybankok mérlegintézkedései nyomán egy hatalmas állományt emeltek ki a piacból, ezáltal a tényleges kínálat ismét nagyot csökkent. Ráadásul a szabályozás abba az irányba hat, hogy a bankoknak, nyugdíjpénztáraknak, biztosítóknak egyre több ilyen kockázatmentesnek mondott eszközt kell szembeállítaniuk kötelezettségeikkel. A kereslet-kínálat ilyen változása elpusztítja a hozamokat. |
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,27 pontos nyitás után emelkedett szerdán kora délutánig.
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
