A görögök mégis lenyomják az ellenkezők torkán a megállapodást

Görögország tegnap sikerrel teljesítette a kötvénycsere-akciót, miután reggeli közlések szerint a magánhitelezők 85,8 százaléka elfogadta a leírás és a csere feltételeit. A programmal a tegnap lejáró 206 milliárd euró adósság több mint felét leíratták a befektetőkkel, a maradékért pedig görög hosszú futamidejű kötvényeket, és/vagy EFSF kötvényeket kaptak. A program sikere feltétele volt annak, hogy Görögország a tegnapi nappal ne menjen csődbe.

Korábban tartani lehetett attól, hogy a hitelezők nagyszámú elállása miatt a görögöknek érvényesíteniük kell a kollektív fellépési záradékot, azaz ki kell kényszeríteni a megállapodást, ez viszont róka fogta csuka lett volna, hiszen ekkor nagy valószínűséggel aktiválódtak volna a csőd esetére kötött CDS biztosítások. Mai közlések szerint viszont Görögország annak ellenére él ezzel a jogával, hogy sikeres volt az akció. Azokat a hitelezőket tehát, akik nem fogadták el az ajánlatot rákényszerítik erre, így már nem 85,8, hanem 95,7 százalék lesz. A Görögország által tegnap felkínált 177 milliárd euró értékű kötvényből 152 milliárdot fogadtak el cserére a hitelezők.

Zsiday Viktor alapkezelő, a tőzsdén is forgó Plotinus tulajdonosa a következőt írja erről az Alapblogon:

"Meglepően magas részvételi arány mellett sikerült a görögöknek abszolválni az adósságcserét, azonban ez már egyáltalán nem önkéntes. A pénzügyminiszter szerint aktiválják a CAC-ot, ami azt jelenti, hogy a kötvénycserét azokra is rákényszerítik, akik nem akartak részt venni benne, ez egyértelműen csődöt jelent, akárhogyan is csűrjük-csavarjuk a dolgot. Ezzel a görög állam adósságállománya egy csapásra 100 milliárd euróval csökken, nagyjából a GDP 120%-ra. Ez még mindig igen magas, de tekintve, hogy alig több, mint 3%-ot fizetnek majd átlagosan az adósságuk után ez azt jelenti, hogy Görögország GDP-arányos kamatfizetési terhe nem lesz magasabb, mint az, amivel Magyarország évek óta szembesül (hiszen mi is kb. a GDP 4%-át költjük kamatokra)! Ebből is látszik, hogy a görögök helyzete egyáltalán nem reménytelen. Továbbra is úgy vélem, hogy - hacsak a politikai akarat el nem tűnik a tavasz végi választások után - akkor a görögök végigszenvedik 2012-t és részben 2013-at, de az ország adóssághelyzete stabilizálódhat, 2015-tõl adósságállományuk csökkenhet. Remélhetően ők most egy időre lekerülnek a színről."