A tanulmány által vizsgált lehetőségek egyike volt a államkötvények teljes leváltása a közösen kibocsátott eurókötvényekkel. A dokumentum megállapítása szerint ehhez alapjaiban át kellene alakítani az érvényes uniós szerződéseket, ami évekig is eltarthatna. Németország azonban mereven ellenzi a tagországok szuverén adósságának összevonását, mivel az csökkentené a költekező euróövezeti országokra ható kényszert költségvetésük rendbe tételére és lehetővé tenné számukra, hogy potyázhassanak az elsőrendű német szuverén besoroláson. Brüsszel szerint azonban Németországot meg lehetne győzni a megoldás előnyeiről, ha azt szigorú költségvetési normák betartásához kötnék.
A tanulmány javaslatokat is megfogalmaz meg arra, hogyan tudná Brüsszel jobban ellenőrizni a nemzeti költségvetéseket. Az egyik ilyen megoldás Brüsszel jóváhagyásától tenné függővé a 17 euróövezeti tagország költségvetésének elfogadását. José Manuel Barroso a dokumentum szerdai bemutatásakor várhatóan azonnal javaslatokat is tesz majd ennek érdekében. A Financial Times által megtekintett kivonatos anyag szerint az euróövezeti tagországok kormányainak először Brüsszelhez kellene benyújtania költségvetési tervezeteiket ellenőrzésre, és csak ezt követően terjeszthetnék be azt parlamenti elfogadásra.
A tanulmány két olyan gyorsan bevezethető megoldást is felvázol, amelyben az eurókötvények nem váltanák le teljes egészében a tagországok szuverén kötvényeit. Az egyik megoldás hasonlítana a 440 milliárd eurós euróövezeti mentőalap által kibocsátott kötvényekhez, a másik pedig csak egy bizonyos határig fedezné az egyes országok költségvetési finanszírozási igényét, amely határ felett az országnak szuverén kötvények kibocsátásával kellene fedeznie hiteligényét.
Ez lesz az egyik első lépése a Tisza-kormányban. 
