A tanulmány által vizsgált lehetőségek egyike volt a államkötvények teljes leváltása a közösen kibocsátott eurókötvényekkel. A dokumentum megállapítása szerint ehhez alapjaiban át kellene alakítani az érvényes uniós szerződéseket, ami évekig is eltarthatna. Németország azonban mereven ellenzi a tagországok szuverén adósságának összevonását, mivel az csökkentené a költekező euróövezeti országokra ható kényszert költségvetésük rendbe tételére és lehetővé tenné számukra, hogy potyázhassanak az elsőrendű német szuverén besoroláson. Brüsszel szerint azonban Németországot meg lehetne győzni a megoldás előnyeiről, ha azt szigorú költségvetési normák betartásához kötnék.
A tanulmány javaslatokat is megfogalmaz meg arra, hogyan tudná Brüsszel jobban ellenőrizni a nemzeti költségvetéseket. Az egyik ilyen megoldás Brüsszel jóváhagyásától tenné függővé a 17 euróövezeti tagország költségvetésének elfogadását. José Manuel Barroso a dokumentum szerdai bemutatásakor várhatóan azonnal javaslatokat is tesz majd ennek érdekében. A Financial Times által megtekintett kivonatos anyag szerint az euróövezeti tagországok kormányainak először Brüsszelhez kellene benyújtania költségvetési tervezeteiket ellenőrzésre, és csak ezt követően terjeszthetnék be azt parlamenti elfogadásra.
A tanulmány két olyan gyorsan bevezethető megoldást is felvázol, amelyben az eurókötvények nem váltanák le teljes egészében a tagországok szuverén kötvényeit. Az egyik megoldás hasonlítana a 440 milliárd eurós euróövezeti mentőalap által kibocsátott kötvényekhez, a másik pedig csak egy bizonyos határig fedezné az egyes országok költségvetési finanszírozási igényét, amely határ felett az országnak szuverén kötvények kibocsátásával kellene fedeznie hiteligényét.
Meg sem mozdultak mégis hízlalták az ország vagyonát. Ezért sikerült. 
