Sikeresen kibocsátotta első zöld jelzáloglevelét a Takarék Jelzálogbank. A nyilvános forgalomba hozatal során összesen 6,33 milliárd forint ajánlatot nyújtottak be a tőkepiaci szereplők, amelyből 5 milliárd forintot fogadtak el, az ötéves lejáratú, fix hozamú értékpapírra.
A jegyzésből befolyó bevételből kizárólag energiahatékony lakóingatlanok építését, illetve használt ingatlanok energiahatékony felújítását finanszírozzák, ezzel hozzájárulva a fenntartható fejlődéshez, a klímaváltozás mérsékléséhez. A most kibocsátott zöld jelzáloglevelek a refinanszírozott lakossági és vállalati jelzáloghitelek zöld ingatlanfedezete miatt hosszabb távon a normál jelzálogleveleknél biztonságosabb befektetéssé válhatnak.
A Takarék Jelzálogbank szakértői azzal számolnak, hogy a zöld jelzáloglevelek egyre nagyobb teret nyernek a piacon, keresettebbek lesznek a befektetők körében, azért is, mert hosszabb távon biztonságosabbá válhatnak, mint a nem zöld jelzáloglevelek. Azoknál a hiteleknél ugyanis, amelyek biztosítéka zöld ingatlan, szakértők szerint kisebb lehet a bedőlési kockázat.
A hazai jelzáloglevél-piacot tavaly elsősorban a Magyar Nemzeti Bank második jelzáloglevél-vásárlási programja mozgatta annak kedvező feltételei miatt, így a jelzálogbankok igyekeztek minél több értékpapírt kibocsátani, és bőséges forrást gyűjteni. A jegybanki program tavaly novemberi lezárulta után a piacon átmenetileg növekedett a hozamfelár, és mivel a refinanszírozó bankoknak nem volt szükségük jelentős forrásbevonásra, csökkent a kibocsátások volumene. Az idén augusztusban elindított jegybanki zöld jelzáloglevél-vásárlási program hatására azonban ismét nő a kibocsátási kedv. Az idei második félévben a jegybanki alapkamat-emelés következtében ugyan óvatosabbá váltak a befektetők az olyan hosszú lejáratú, fix kamatozású értékpapírok vásárlásával, mint amilyen jellemzően a jelzáloglevél, a Takarék Jelzálogbank szakértői szerint viszont a megemelkedett nominális hozamszintek miatt már megjelenhetnek a piacon azok a befektetők is, akik számára a korábbi az alacsony nominális hozamszinteken kevésbé voltak attraktívak a jelzáloglevelek.