|
| MTI Fotó: Marjai János |
Azért hívtuk össze a sajtótájékoztatót, mert a hétvégén volt az IMF-Világbank közgyűlés, és 20 bankkal, nagybefektetővel találkozva az volt a tapasztalat, hogy sokkal pozitívabban látnak bennünket, mint ahogy ezt belföldön tapasztaljuk – mondta Barcza György, az ÁKK (Államadósság-kezelő Központ) vezérigazgatója pénteken. Volt olyan IMF-szakértő, aki, meglepetésére, a magyar tapasztalatokat más országoknak való tanácsadáshoz is felhasználná.
Előzmény, hogy az eredetileg egy nappal korábbra tervezett sajtótájékoztató eredeti címében új korszakról beszéltek az állampapír-piacon, amit a piacon néhányan úgy értelmeztek, hogy radikális változások várhatók. Még a forint gyengülését is ezzel magyarázták (holott más térségbeli és feltörekvő devizák is hasonlóan gyengültek a napokban). Kiderült, ilyesmiről szó sincs, csak a cím sikerült erősre, és a rendezvényt emiatt el is halasztották.
Ennyi lesz az államadóssági idén
A magyar állampapír jó befektetés, az aukciós adatok is azt mutatják, hogy élénk iránta a kereslet – mondta Barcza. A tegnapi aukción a maximális, 50 százalékos ráemelést alkalmazták. Három alapelvet határoztunk meg évekkel korábban az adósság-kezeléshez, a csökkenő adósságrátát, a csökkenő devizaarányt és a lakossági állampapírpiac fejlesztését – emlékeztetett rá.
Az első a vezérigazgató szerint 2010 óta csökkenő pályán van, az év végére a 73-74 százalékos sávba várható. A devizaarány kezdetben 50 százalék felett volt, majd tavaly év végén 37, idén év végén pedig 26 százalék lehet.
November 4-e nagy nap
A lakossági állampapírpiac nagymértékben bővült, az államadósság egyötöde jelenleg a lakosságnál van, 2011-ben ez még csak két százalék volt. (Főként mivel az állam rendszeresen és nagy mértékben ráígér más megtakarítási formák, főleg a bankbetétek hozamára – a szerk.)
Három hitelminősítőből kettőnél ismét befektetési minősítésű a magyar államadósság. A felminősítésnek köszönhetően olcsóbb és biztonságosabb lett a finanszírozás – mondta a vezérigazgató. A harmadik nagy hitelminősítő egyébként november 4-én értékel bennünket legközelebb.
Ez nyomja le az intézményi hozamokat
Barcza szerint uniós összevetésben is jól áll a magyar államadósság, régiós összevetésben még van némi tennivalónk. Drága a lakossági állampapír, miért csináljuk? - tette fel a kérdést Barcza. A válasz a kockázatokban rejlik, az adósságfinanszírozás belföldi forrásokból kevésbé kockázatos, mint például devizából.
Ha nem lenne jelentős lakossági kibocsátás, akkor az intézményi befektetőkre érvényes „nagybani hozamok” sem itt lennének, mint most. Azért alacsony az intézményi kamatszint, mert nem adunk el többet az intézményeknek, helyette a lakosságnak bocsátunk ki – mondja Barcza.
Történelmi ez a mélypont
Az állampapírok kibocsátásának átlagos kamatszintje ma két százalékos, sőt a lakossági állampapírok után fizetett egy százalékpont körüli jutalékkal együtt is csak 2,1 százalék körüli. Ez korábban évi hat százalék volt, tehát a mostani történelmi mélypont – mondta a vezérigazgató. (Ami jelentős részben persze az EKB és más nagy jegybankok politikájának is köszönhető – a szerk.)
A lakossági állampapírok terén a politikájuk az, hogy sokféle sorozatot bocsátanak ki, majd a lakosság eldönti, mi a szimpatikus neki. Vannak még ötleteik új termékekkel kapcsolatban, de alapvetően széles a paletta. Lassult a bankbetétekből állampapírokba való tőkeáramlás, de még nem állt meg.
A hitelminősítéssel spórolunk
Mennyit számít a felminősítésünk? Erre nehéz válaszolni, mivel nap mint nap változnak a hozamok, folyamatosan árazódhatott be az információ az árfolyamokba, de a 2015. január 1-jei állapothoz képest mintegy egy százalékpontos hozamcsökkenés következett be a kötvényeknél. Ez éveken keresztül csökkenteni fogja a kamatkiadásokat.
A hitelminősítés a jelek szerint a devizakibocsátásoknál erősebb hozamcsökkentő hatást fejt ki, mint a forintkamatoknál. A következő években akár úgy is csökkenhet a devizaadósság aránya, ha valamekkora összegű devizakötvény-kibocsátást is végrehajtanak – hangzott el. A következő hónapokra nem zárták ki a devizakötvény-kibocsátást, de nem is nevezték nagyon valószínű forgatókönyvnek.
A világon csak két olyan ország van, ahol magasabb a lakossági állampapírok aránya, mint nálunk. Az államadósság szerkezetének átalakítása megtörtént, ez hozzájárult a devizaadósságunk csökkentéséhez – foglalta össze Barcza.
Lassult a fogyasztói árak emelkedése.
