Kinek érheti meg a nyugdíjkötvény?

Lantos Tamás, a Nyugdíj Másképpen üzleti igazgatójának, megtakarítási szakértőjének szakcikke

Érdemes megfigyelni az eddigi számokat, miszerint a szuperkötvényből már 3.300 milliárd forint felett értékesítettek. A rendkívül magasnak számító, 4,95%-os nominális átlaghozam ugyanis már kellően csábító ahhoz, hogy más tőkepiaci- vagy ingatlanbefektetések alternatívája legyen.

Ugyanakkor azok számára, akik nem - vagy nem csupán - középtávon, hanem például a nyugdíjas évekig kívánják befektetni a pénzüket, felmerülhet az a kérdés: vajon megéri-e várni az állam nyugdíjcélú papírjára?

Elöljáróban elmondhatjuk, hogy egyelőre sajnos kevés nyilvános konkrétum van a nyugdíjkötvénnyel kapcsolatban. Abban azonban bizonyosak lehetünk, hogy az új papír érkezni fog, és kihívója lehet nemcsak a piacon már meglévő nyugdíjcélú konstrukcióknak, de - főleg idősebb ügyfelek esetén - még magának a MÁP Plusznak is.

Mit tudunk eddig?

Amit jelenleg biztosan tudunk a nyugdíjkötvényről, az az, hogy egy állampapír alapú, és ebből fakadóan jelenleg alacsony befektetési kockázatú, de végső soron az államháztartástól függő, speciális nyugdíj előtakarékossági forma lesz. Nyugdíjcélú öngondoskodásról lévén szó, várhatóan a vásárolható értékpapír-sorozat - és így a futamidő - az adott ügyfél születési dátumától függ, hisz az ő nyugdíjba vonulásakor járna le. (Hasonlóan a Babakötvényhez, ahol a vásárolható sorozatot a gyermek születési ideje határozza meg.)

Ez azt eredményezi, hogy a futamidő nagy szórást fog mutatni: az idősebbek esetén csak néhány éves-, a fiataloknak viszont kiemelkedően hosszú (akár 35-40 éves!) elköteleződést igényel.

A korábban ismertetett tervek szerint - a Babakötvényhez hasonlóan -  a befektetett tőke és várhatóan annak hozama is kizárólag a nyugdíjba vonulást követően (vagyis a lejáratkor) lesz majd elérhető. Ez pedig már előrevetíti azt, amit némileg sejteni lehetett, mégpedig hogy ezek a nyugdíjkötvények - szemben a “normál” lakossági kötvényekkel - illikvidek lesznek. Tehát amíg tart a futamidő, nem lehet őket eladni, a hozamok pedig ugyanabban az állampapír-sorozatban tőkésítésre kerülnek.

Lantos Tamás, a Nyugdíj másképpen szakértője

Bár Varga Mihály pénzügyminiszter nemrég úgy nyilatkozott, hogy várhatóan minimum 10 év lesz a “lekötési kötelezettség”, szakmai szemmel számomra nem derül ki, hogy ez pontosan mit is jelent. Jelentheti azt, hogy a legrövidebb elérhető kötvénysorozat lesz 10 éves - és így az 55 év alatti ügyfelekre szűkül a célpiac; ugyanakkor jelentheti azt is, hogy az ennél hosszabb kötvények esetén lenne valamilyen részhozzáférési lehetőség a 10. évnél.

Véleményem szerint az első értelmezés esetén egy komoly potenciális ügyfélkörtől esne el a nyugdíjkötvény, míg a második értelmezés technikailag tűnik nehezen megvalósíthatónak, ha a papír - a terveknek megfelelően - azonos kötvénysorozatban tőkésítené a hozamot.

A kamatozás mértékét tekintve ugyan még továbbra sincs végleges bejelentés, de a korábbi tervek szerint infláció + 1,7-3%pont-os hozammal lehet majd kalkulálni - életkortól függően. Sokáig kérdéses volt, hogy kinek jár majd az alacsonyabb, és kinek a magasabb kamat. Jómagam azt látnám logikus lépésnek, hogy aki fiatalabb korában indít megtakarítást, azt jutalmazza az állam magasabb hozammal, ellensúlyozva az akár extrém hosszú futamidőt, és a kötvénypiacon nem megszokott illikviditást. Ezt a teóriámat támasztotta alá a közelmúltban a pénzügyminiszter is, aki úgy fogalmazott, hogy “annál kedvezőbb feltételekhez juttatja a vásárlót, minél fiatalabb korban, minél hamarabb vásárol be a papírba”.

Természetesen ezek az állampapírok kizárólag magánszemélyek számára lesznek elérhetőek, intézményi befektetők nem vásárolhatják őket, ahogy más lakossági kötvényt (például a MÁP Pluszt) sem. Azonban az életkorhoz kötöttség miatt itt szinte biztos, hogy a nyugdíjkötvényt csak közvetlenül a Kincstárnál fogjuk tudni megvásárolni, más szolgáltató értelemszerűen ki lesz zárva a forgalmazásból.

Mi az, amiről még nincs információnk?

A kevés, de nem túlságosan konkrét információk mellett sok kérdés merülhet fel, amelyre - egyelőre - nem tudunk egzakt választ adni.

Nem tudjuk például azt, hogy a többi, nyugdíjcélú megtakarításhoz hasonlóan igénybe lehet-e venni hozzá a 20%-os adójóváírást. Részemről logikus lépésnek tartanám, hiszen ez igencsak nagy ösztönző erőt jelent a többi nyugdíj előtakarékossági forma (ÖNYP, nyugdíjbiztosítás, illetve NYESZ) esetében is; nem beszélve arról, hogy a Babakötvénynél is láthatunk példát az állami támogatásra - igaz, csupán éves 6.000 Ft értékben. Ezzel szemben Varga Mihály sokatmondóan azt közölte, jelenleg ez nem szerepel a tervekben.

Meglátásom szerint ez azért különös, mert az adójóváírás hozamra gyakorolt hatása annál nagyobb, minél rövidebb a tartam. Ha a magasabb kamattal eleve a fiatalabbak irányába céloznak, mivel kívánják igazán vonzóvá tenni a nyugdíjkötvényt az idősebbek körében?

Nem tiszták a tervek az esetleges részhozzáféréssel kapcsolatban sem, és - bár a pénzügyminiszter szerint ezzel kapcsolatban még nem zárultak le az egyeztetések - én meglepőnek tartanám, ha végül lenne ilyen opció. Ha az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz hasonlítana (ahol a hozamok három évente kivehetőek 10 év eltelte után), akkor leginkább a kivitelezés homályos: amennyiben a papír hozamai újra befektetésre kerülnek az adott kötvénybe, hogyan különítjük el a tőkétől a hozamrészt? Ha viszont nem oda kerül visszafektetésre, akkor hova? A másik érdekes kérdés, hogyan lehet ezeket az állampapírsorozat szintjén szabályozni, hisz az azonos életkorú ügyfelek (akik azonos sorozatot vesznek) nem feltélenül egyszerre fognak nyugdíj megtakarításban gondolkozni. Ha pedig ezeket nem értékpapírsorozat-szinten szabályozzuk, akkor hogyan, és mi a garancia e szabályok állandóságára?

Nyugdícélú megtakarításról lévén szó, az is egy rendkívül fontos szempont, hogy érinti-e  majd a nyugdíjkorhatár emelése, vagy a papír megvásárlásakor érvényes korhatárt (jelenleg 65 év) veszik majd figyelembe. Persze nem lehet elmenni amellett sem, hogy mi történik rokkantság, esetleg halál esetén: vajon öröklődik-e az állampapír? Hiszen teljesen speciális kötvényekről van szó, így ebben sem lehetünk biztosak.

Összegzés

Akik azt érzik, hogy 15-20 évre, vagy akár még annál is jóval hosszabb távra igencsak kockázatos lehet egy ugyan jó hozamú, de teljesen, vagy nagyrészt, illikvid állampapírba fektetni a megtakarításukat, véleményem szerint jól gondolják. Nagyon hosszú futamidő esetén ugyanis az eladhatatlanság egy felvállalhatatlan hátrányt és kockázatot jelenthet - különösen nagyobb összegek befektetése esetén. Aki még 55 év alatti, és nyugdíjra tenne félre, sokkal rugalmasabb konstrukciókat talál a piacon - a magas hozam pedig (megfelelő termékválasztás esetén) szintén adott - nem beszélve az adójóváírás nyújtotta előnyről.

Ugyanakkor azok számára, akiknek csupán 5-8 évük van nyugdíjba vonulásig, várhatóan nagyon jó alternatíva lehet - akár még a szuperállampapír helyett is. Ez az időtáv ugyanis már belátható, így a papír kötöttségei is nyugodtabban felvállalhatóak. A kérdés csak az, hogy Varga Mihály interjúját hogyan értelmezzük: lesz-e egyáltalán 10 évnél rövidebb papír, és ha lesz is, végül milyen kamattal?

A Nyugdíj Másképpen vonatkozó, bővebb összefoglalója, a következő linkre kattintva érhető el.