TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Bő egy év alatt 3,45 százalékról 2,88 százalékra csökkent az a felár, amit az amerikai államkötvények hozama felett kellett fizetnie Magyarországnak dollárkötvény-kibocsátásainál. Ebben szerepe lehetett a kamatcsökkentéseknek is. A válság előtt minden más volt, a hozamcsúcsot 2009-ben értük el.

Az utóbbi időben örvendetesen csökkent a Magyarország által kibocsátott tíz éves dollárkötvények hozamfelára. A 2013. februári sorozat még 3,45 százalékot fizetett a hasonló futamidejű amerikai államkötvények hozama felett, a tavaly novemberi 3,25 százalékot, a mostani, március 18-i kibocsátásnál pedig már csak 2,88 százalék volt ez az érték.

Mindent felforgatott a válság

Sok-e ez, vagy kevés, nehéz megmondani. A 2010-es hasonló kibocsátásban ennél kedvezőbben, 2011-ben pedig kedvezőtlenebbül alakult a helyzet. Sok függ attól, hogy éppen milyen az ország megítélése, de valószínűleg még több attól, hogy mennyire kedvelik a feltörekvő piacokat általában, azon belül pedig Közép-Kelet-Európát.

A 2008 végi-2009 eleji pénzügyi válság mindenesetre óriási törést okozott, hiszen az előtt lényegében egy nagyságrenddel alacsonyabb hozamfelárral lehetett kötvényeket kibocsátani: 2-3 százalékpont helyett 0,2-0,6 százalékpont (más mértékegység szerint: 20-60 bázispont) volt a jellemző, de egy alkalommal 15 bázisponton is sikerült. Egy másik lényeges különbség, hogy a válság előtt jellemzően euróban, azóta viszont inkább az alacsonyabb kamatú dollárban bocsátottunk ki kötvényeket.

Nem volt ára a rizikónak

A válság előtt a kockázatokkal alig törődtek a befektetők, nem volt ára a rizikónak, vagy legalábbis nagyon csekély. Túl kicsi volt a kockázatosabb és biztonságosabb kötvények közötti különbség is. A válság azután teljesen átértékelte ezeket a hozamkülönbségeket.

Nem értem. Hitel-e a kötvény?

Nem érti, mi ez az egész kötvényesdi? Röviden a következő: államunk rendszeresen többet költ, mint amennyi bevétele van, ráadásul a korábbi, lejáró hiteleit is gyakran meg kell újítania. Új hitelekből fizeti a régiek törlesztését és kamatát. Ezt teheti belföldi és külföldi pénzekből, forintban és devizában, hitelfelvétellel és kötvénykibocsátással. A lényeg ugyanaz, az adóssága mindegyik esetben nő.

A hitel és a kötvény közötti különbség egyrészt a hitelezők számára lényeges, mert a kötvények szabadon forgathatók, eladhatók, tőzsdére bevezethetők. Másrészt a hitelnél általában 1-2 személy a hitelnyújtó, akik nagyobb eséllyel szólnak bele valamilyen módon az adós életébe (EU, IMF). A kötvénytulajdonosok ilyet – kevés kivételtől eltekintve – nem tehetnek.

Ne csüggedjen, nemcsak az egyszerű polgárok, néha a politikusok sem értenek a kérdéshez (vagy csak úgy tesznek). Erre enged következtetni az, amikor azt mondják: „mi bezzeg nem hitelből finanszírozzuk az országot, hanem kötvénykibocsátásból”. Ez körülbelül olyan, mintha azt mondanánk, „én nem munkabérért dolgozom, hanem számlát adok a cégnek”. Van különbség, de nem lényegi, különböző előnyökkel és hátrányokkal.

Magyarország egyébként a nemzetközi porondon inkább rendszertelen kötvénykibocsátó. Így például 2011 májusa és 2013 eleje között egyáltalán nem volt kibocsátás, feltehetően nem voltak hozzá megfelelőek a körülmények. Volt 2011 nyarán egy minipánik a tőkepiacokon, 2011/2012 fordulóján volt a csúcson az euró/forint, másrészt kevésbé volt szükség forrásra is, mert jött az államosított nyugdíjpénztári vagyon 2011 májusában.

A legrosszabb 2009-ben volt

A grafikon csak a tíz éves euró- és dollárkötvényeink kibocsátásait tartalmazza, mintegy tíz évre visszamenőleg, de ezen kívül több más kibocsátás is volt, öt, hét, nyolc, sőt harminc éves futamidőkkel. A legkedvezőtlenebb feltételekkel kevéssel a válság 2009 márciusi mélypontja után, 2009 júliusában sikerült kötvényt piacra dobni. Akkor mindössze öt éves futamidő mellett is csak 3,95 százalékos hozamfelárral sikerült eurókötvényt kibocsátani.

Ne felejtsük el, mindez csak hozamfelár, nem a papírok teljes hozama. A kötvény teljes hozamát úgy kapjuk meg, ha ezt a felárat hozzáadjuk ahhoz a mutatóhoz, ami felett számították. A legutóbbi dollárkötvényünknél például a tíz éves USA államkötvény irányadó hozamához, amely az amerikai államadósságot kezelő pénzügyminisztérium adata szerint 2,68 százalék volt március 18-án. Az eredmény így 2,68+2,88=5,56 százalék. (A tíz éves magyar, forintkibocsátású referenciakötvény irányadó hozama egyébként 5,81 százalék volt aznap.)

(A hozamfelárak euróban az „euró midswap” bankközi kamatlábhoz, a dollár esetében a hasonló futamidejű amerikai állampapírok hozamához képest vannak megadva a grafikonon.)

Szépen emelkednek a tőzsdén

A hazai kötvények árának javulása tőzsdei árakon is lemérhető: a 2020-ban lejáró kötvényünk árfolyama például a 2012 eleji mélypont óta kisebb megingásokkal, de szépen emelkedik a Frankfurti Tőzsdén. (Lásd a kis grafikont.) Ebben szerepe lehet annak is, hogy a forint kamatszintje az alapkamattal párhuzamosan sokat csökkent. Devizakötvényeink és forintkötvényeink hozama ugyanis hosszabb távon nem szakadhat el egymástól túlságosan.

Ha ugyanis a devizakötvény-hozam túl magas, megközelíti a hasonló futamidejű forintkötvény hozamát, akkor a külföldiek inkább devizában fognak magyar állampapírt venni, mint forintban, mert így nem kell devizakockázatot vállalniuk. De a hazai befektetőknek is vonzóvá válhatnak a devizakötvények. A forintos állampapírok iránti kereslet pedig csökken, így a hozamok elkezdhetnek távolodni egymástól.

A kereslet intézi az árakat

Fordítva, ha jóval alacsonyabb a devizakötvényeink hozama a forintkötvényeknél, akkor több befektető fog forintra váltani, és kevesebb vásárol devizában, ami a keresleten keresztül megint átrendezheti az árakat. (A több éves devizakötvények hozamát persze több éves forintkötvényekhez érdemes hasonlítani, nem az alapkamathoz vagy más rövid futamidejű mutatóhoz.)

Dollárkötvény-kibocsátások

Időpont Hozamfelár, százalékpont Eredeti Milliárd

(USA államkötvény felett) futamidő (év) EUR
2005. 02. 03. 0,57 10 1,5
2010. 01. 27. 2,65 10 2
2011. 03. 24. 3,1 10 3
2011. 03. 24. 3,3 30 0,75
2011. 04. 11. 2,7 30 0,75
2013. 02. 12. 3,35 5 1,25
2013. 02. 12. 3,45 10 2
2013. 11. 22. 3,25 10 2
2014. 03. 18. 2,6 5 1
2014. 03. 18. 2,875 10 2
Változó kamatozásúak

2004. 12. 15. ? 10 0,1
Eurókötvény-kibocsátások


Időpont Hozamfelár, százalékpont Eredeti Milliárd

(euró midswap felett) futamidő (év) EUR
2003.09.18 0,22 7 1
2004.01.23 0,29 10 1
2004.10.25 0,14 7 1
2005.02.15 0,12 15 1
2006.01.10 0,15 10,5
2007.01.23 0,21 10 1
2008.06.05 0,98 10 1,5
2009.07.17 3,95 5 1
2011.05.04 2,7 8 1
Változó kamatozásúak


2005.02.15 0,12% az euró midswap felett 15 1
2005.10.25 3 havi Euribor + 0,05 % p.a. 7 0,5
2006.09.20 3 havi Euribor + 0,25% p.a. 6 0,5

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Állampapír / Kötvény Árnyoldala és pozitívuma is van az újabb devizakötvényeknek
Király Béla | 2020. november 15. 05:13
A korábbi kommunikációnak némileg ellentmond a csütörtökön bejelentett nagyobb összegű devizakötvény kibocsátás, de sok szempontból jónak tűnik az ÁKK lépése.
Állampapír / Kötvény Hatalmas mérföldkőnél a szuperállampapír
MTI | 2020. november 3. 12:13
Átlépte keddre az 5000 milliárd forintot a Magyar Állampapír Pluszban (MÁP+) lévő megtakarítások értéke - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter egy, a hivatalos Facebook oldalán kedden közzétett videóban.
Állampapír / Kötvény Azt hittük, a MÁP Plusz lesz a legjobb állampapír. Mekkorát tévedtünk!
Eidenpenz József | 2020. október 28. 05:07
A híres MÁP Plusz államkötvények hozamánál több mint kétszer magasabbat is el lehetett érni, ha valaki ehelyett eurós kötvénybe fektette a pénzét, méghozzá hasonlóan alacsony kockázat mellett. Hála persze annak, hogy a forint az utóbbi másfél évben rohamosan leértékelődött. Ez megtaníthatja a befektetőket arra, hogy még az állampapíroknál sem érdemes mindig mindent egy lapra feltenni.
Állampapír / Kötvény Szamurájkötvények kibocsátásra készülődik a magyar állam
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 28. 10:11
Már zajlanak az előkészületek, néhány napon belül megtörténhet a tranzakció.
Állampapír / Kötvény Csak félig tért vissza az államkötvény-vásárlási kedv a karantén után
Eidenpenz József | 2020. június 8. 06:07
Egy éves a “szuperkötvény”. Magyarországon is fokozatosan lazították a mozgási korlátozásokat az utóbbi hetekben, így elvileg visszatérhet a lakosság a korábbi mindennapokhoz. De mennyire állt vajon helyre a karantén idején tavasszal mélypontra esett állampapír-jegyzési kedv? Még nem teljesen. Ami megmagyarázza a kormányzat idei devizakötvény-kibocsátásait is.
Állampapír / Kötvény Nagyon vették az állampapírokat a pénzintézetek
Privátbankár.hu / MTI | 2020. május 11. 14:43
A pénzintézetek márciusban komolyabb mennyiségű állampapírt vásároltak, derült ki az MNB friss adataiból.
Állampapír / Kötvény 2 milliárd euró értékben adtunk el kötvényt
MTI | 2020. április 23. 18:45
A pénzügyminiszter szerint sikeres volt Magyarország legújabb kötvénykibocsátása, 2 milliárd euró értékben sikerült értékesíteni. Varga Mihály azt is elmondta, hogy rekordalacsony hozam mellett sikerült mindez.
Állampapír / Kötvény Eurókötvényt bocsát ki Magyarország
Privátbankár.hu | 2020. április 22. 11:59
Az Államadósság Kezelő Központ nem sokkal azután jelentette be, hogy közzétette idei módosított finanszírozási tervét.
Állampapír / Kötvény Módosította idei finanszírozási tervét az ÁKK
Privátbankár.hu | 2020. április 22. 11:01
A Kormány a COVID-19 járvánnyal kapcsolatos negatív gazdasági kilátások és a járvány gazdasági hatásait mérsékelni hivatott fiskális politikai lépések eredményeképp módosította a 2020-as költségvetés eredményszemléletű hiánycélját a GDP 1 százalékáról 2,7 százalékára. Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya ennek megfelelően 367 milliárd forintról 1.234 milliárd forinttal 1.601 milliárd forintra emelkedett.
Állampapír / Kötvény Stabil az állampapírok értékesítése
Privátbankár.hu | 2020. április 20. 11:20
2020 első negyedévében összesen 1266 milliárd forint értékben vásárolt a lakosság állampapírt. A nettó állománynövekedés a lejáratok, a visszaváltások és a visszavásárlások miatt 29,6 milliárd forintot tett ki.
Friss
hírlevél