6p

NIS2: rohamosan közeleg a határidő, kerülje el a bírságot!
Mit jelent a gyakorlatban a NIS2 a vállalkozások számára?
Hogyan válasszunk szolgáltatót a megfelelőség biztosításához?
Milyen eszközökkel lehet erősíteni a védelmet és mit kell tenni, ha támadás ért minket?

NIS2 újratöltve - IT-biztonság a gyakorlatban

2024. június 18.

Részletek és jelentkezés itt!

Bő egy év alatt 3,45 százalékról 2,88 százalékra csökkent az a felár, amit az amerikai államkötvények hozama felett kellett fizetnie Magyarországnak dollárkötvény-kibocsátásainál. Ebben szerepe lehetett a kamatcsökkentéseknek is. A válság előtt minden más volt, a hozamcsúcsot 2009-ben értük el.

Az utóbbi időben örvendetesen csökkent a Magyarország által kibocsátott tíz éves dollárkötvények hozamfelára. A 2013. februári sorozat még 3,45 százalékot fizetett a hasonló futamidejű amerikai államkötvények hozama felett, a tavaly novemberi 3,25 százalékot, a mostani, március 18-i kibocsátásnál pedig már csak 2,88 százalék volt ez az érték.

Mindent felforgatott a válság

Sok-e ez, vagy kevés, nehéz megmondani. A 2010-es hasonló kibocsátásban ennél kedvezőbben, 2011-ben pedig kedvezőtlenebbül alakult a helyzet. Sok függ attól, hogy éppen milyen az ország megítélése, de valószínűleg még több attól, hogy mennyire kedvelik a feltörekvő piacokat általában, azon belül pedig Közép-Kelet-Európát.

A 2008 végi-2009 eleji pénzügyi válság mindenesetre óriási törést okozott, hiszen az előtt lényegében egy nagyságrenddel alacsonyabb hozamfelárral lehetett kötvényeket kibocsátani: 2-3 százalékpont helyett 0,2-0,6 százalékpont (más mértékegység szerint: 20-60 bázispont) volt a jellemző, de egy alkalommal 15 bázisponton is sikerült. Egy másik lényeges különbség, hogy a válság előtt jellemzően euróban, azóta viszont inkább az alacsonyabb kamatú dollárban bocsátottunk ki kötvényeket.

Nem volt ára a rizikónak

A válság előtt a kockázatokkal alig törődtek a befektetők, nem volt ára a rizikónak, vagy legalábbis nagyon csekély. Túl kicsi volt a kockázatosabb és biztonságosabb kötvények közötti különbség is. A válság azután teljesen átértékelte ezeket a hozamkülönbségeket.

Nem értem. Hitel-e a kötvény?

Nem érti, mi ez az egész kötvényesdi? Röviden a következő: államunk rendszeresen többet költ, mint amennyi bevétele van, ráadásul a korábbi, lejáró hiteleit is gyakran meg kell újítania. Új hitelekből fizeti a régiek törlesztését és kamatát. Ezt teheti belföldi és külföldi pénzekből, forintban és devizában, hitelfelvétellel és kötvénykibocsátással. A lényeg ugyanaz, az adóssága mindegyik esetben nő.

A hitel és a kötvény közötti különbség egyrészt a hitelezők számára lényeges, mert a kötvények szabadon forgathatók, eladhatók, tőzsdére bevezethetők. Másrészt a hitelnél általában 1-2 személy a hitelnyújtó, akik nagyobb eséllyel szólnak bele valamilyen módon az adós életébe (EU, IMF). A kötvénytulajdonosok ilyet – kevés kivételtől eltekintve – nem tehetnek.

Ne csüggedjen, nemcsak az egyszerű polgárok, néha a politikusok sem értenek a kérdéshez (vagy csak úgy tesznek). Erre enged következtetni az, amikor azt mondják: „mi bezzeg nem hitelből finanszírozzuk az országot, hanem kötvénykibocsátásból”. Ez körülbelül olyan, mintha azt mondanánk, „én nem munkabérért dolgozom, hanem számlát adok a cégnek”. Van különbség, de nem lényegi, különböző előnyökkel és hátrányokkal.

Magyarország egyébként a nemzetközi porondon inkább rendszertelen kötvénykibocsátó. Így például 2011 májusa és 2013 eleje között egyáltalán nem volt kibocsátás, feltehetően nem voltak hozzá megfelelőek a körülmények. Volt 2011 nyarán egy minipánik a tőkepiacokon, 2011/2012 fordulóján volt a csúcson az euró/forint, másrészt kevésbé volt szükség forrásra is, mert jött az államosított nyugdíjpénztári vagyon 2011 májusában.

A legrosszabb 2009-ben volt

A grafikon csak a tíz éves euró- és dollárkötvényeink kibocsátásait tartalmazza, mintegy tíz évre visszamenőleg, de ezen kívül több más kibocsátás is volt, öt, hét, nyolc, sőt harminc éves futamidőkkel. A legkedvezőtlenebb feltételekkel kevéssel a válság 2009 márciusi mélypontja után, 2009 júliusában sikerült kötvényt piacra dobni. Akkor mindössze öt éves futamidő mellett is csak 3,95 százalékos hozamfelárral sikerült eurókötvényt kibocsátani.

Ne felejtsük el, mindez csak hozamfelár, nem a papírok teljes hozama. A kötvény teljes hozamát úgy kapjuk meg, ha ezt a felárat hozzáadjuk ahhoz a mutatóhoz, ami felett számították. A legutóbbi dollárkötvényünknél például a tíz éves USA államkötvény irányadó hozamához, amely az amerikai államadósságot kezelő pénzügyminisztérium adata szerint 2,68 százalék volt március 18-án. Az eredmény így 2,68+2,88=5,56 százalék. (A tíz éves magyar, forintkibocsátású referenciakötvény irányadó hozama egyébként 5,81 százalék volt aznap.)

(A hozamfelárak euróban az „euró midswap” bankközi kamatlábhoz, a dollár esetében a hasonló futamidejű amerikai állampapírok hozamához képest vannak megadva a grafikonon.)

Szépen emelkednek a tőzsdén

A hazai kötvények árának javulása tőzsdei árakon is lemérhető: a 2020-ban lejáró kötvényünk árfolyama például a 2012 eleji mélypont óta kisebb megingásokkal, de szépen emelkedik a Frankfurti Tőzsdén. (Lásd a kis grafikont.) Ebben szerepe lehet annak is, hogy a forint kamatszintje az alapkamattal párhuzamosan sokat csökkent. Devizakötvényeink és forintkötvényeink hozama ugyanis hosszabb távon nem szakadhat el egymástól túlságosan.

Ha ugyanis a devizakötvény-hozam túl magas, megközelíti a hasonló futamidejű forintkötvény hozamát, akkor a külföldiek inkább devizában fognak magyar állampapírt venni, mint forintban, mert így nem kell devizakockázatot vállalniuk. De a hazai befektetőknek is vonzóvá válhatnak a devizakötvények. A forintos állampapírok iránti kereslet pedig csökken, így a hozamok elkezdhetnek távolodni egymástól.

A kereslet intézi az árakat

Fordítva, ha jóval alacsonyabb a devizakötvényeink hozama a forintkötvényeknél, akkor több befektető fog forintra váltani, és kevesebb vásárol devizában, ami a keresleten keresztül megint átrendezheti az árakat. (A több éves devizakötvények hozamát persze több éves forintkötvényekhez érdemes hasonlítani, nem az alapkamathoz vagy más rövid futamidejű mutatóhoz.)

Dollárkötvény-kibocsátások

Időpont Hozamfelár, százalékpont Eredeti Milliárd

(USA államkötvény felett) futamidő (év) EUR
2005. 02. 03. 0,57 10 1,5
2010. 01. 27. 2,65 10 2
2011. 03. 24. 3,1 10 3
2011. 03. 24. 3,3 30 0,75
2011. 04. 11. 2,7 30 0,75
2013. 02. 12. 3,35 5 1,25
2013. 02. 12. 3,45 10 2
2013. 11. 22. 3,25 10 2
2014. 03. 18. 2,6 5 1
2014. 03. 18. 2,875 10 2
Változó kamatozásúak

2004. 12. 15. ? 10 0,1
Eurókötvény-kibocsátások


Időpont Hozamfelár, százalékpont Eredeti Milliárd

(euró midswap felett) futamidő (év) EUR
2003.09.18 0,22 7 1
2004.01.23 0,29 10 1
2004.10.25 0,14 7 1
2005.02.15 0,12 15 1
2006.01.10 0,15 10,5
2007.01.23 0,21 10 1
2008.06.05 0,98 10 1,5
2009.07.17 3,95 5 1
2011.05.04 2,7 8 1
Változó kamatozásúak


2005.02.15 0,12% az euró midswap felett 15 1
2005.10.25 3 havi Euribor + 0,05 % p.a. 7 0,5
2006.09.20 3 havi Euribor + 0,25% p.a. 6 0,5

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vétel eladás forgalom deviza dátum idő
OTP 17565 17445 17680 +0,75% 0 0 3 970 999 660 HUF 2024-06-12 17:10:15
MOL 2866 2850 2884 +0,42% 0 0 1 622 210 736 HUF 2024-06-12 17:05:18
MTELEKOM 1054 1026 1062 +2,93% 0 0 1 124 405 982 HUF 2024-06-12 17:10:35
RICHTER 9240 9235 9385 -0,05% 0 0 2 926 841 890 HUF 2024-06-12 17:07:37
OPUS 419 406 424 0,00% 0 0 319 043 204 HUF 2024-06-12 17:07:55
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Állampapír / Kötvény Itt az új állampapír, de érdemes egyáltalán vásárolni?
Eidenpenz József | 2024. május 31. 05:48
A jövő héttől új Magyar Állampapír Plusz-sorozatot lehet kapni, amelynek a legfőbb újdonsága elődjéhez képest a magasabb kamata. De milyen szituációkban érdemes ezt vásárolni, és mikor valamilyen másikat? A kép egyáltalán nem olyan egyértelmű, mint korábban. Lehet, hogy akkor járunk a legjobban, ha ebből is veszünk egy kicsit, meg abból is.
Állampapír / Kötvény Marad a MÁP Plusz, de magasabb kamattal
Privátbankár.hu | 2024. május 28. 16:01
Június 3-tól megújult kondíciók mellett vásárolhatják meg a lakossági befektetők a Magyar Állampapír Pluszt, amely ötéves futamideje alatt évi 6,73 százalékos EHM-mel (egységesített értékpapír hozam mutató) kapható, ezzel párhuzamosan kivezetik az Egyéves Magyar Állampapírt.
Állampapír / Kötvény Állampapír helyett ETF-et is lehet vásárolni
Privátbankár.hu | 2024. május 13. 17:05
A hagyományos állampapírok és befektetési alapok egyik alternatívája lehet a tőzsdén kereskedett alap, amelyekből hatalmas választék áll rendelkezésre Nyugat-Európában, köztük alacsony kockázatú kötvényalapokból is. Ha valaki nem mer nagyot kockáztatni a kriptovalutapiacon, de mégis érdekli, akkor játszhat ingyenes játékokat, feltöltheti művészi fotóit, játszva tanulhat.
Állampapír / Kötvény Felejtsd el a múltat, ha állampapírról van szó
Eidenpenz József | 2024. április 29. 14:55
Lenne három alternatíva is, de… Hiába volt magasabb az állampapírok kamata régebben, ha egyszer most nincs jobb ezeknél, mert vagy az adó, vagy a kockázatok nyomják agyon a lehetséges versenytársakat. A kriptovaluták egyre inkább egy új eszközosztályt jelentek a befektetések világában. Erről beszélt a Trend FM reggeli műsorában Eidenpenz József, a Privátbankár.hu és az Mfor.hu főmunkatársa.
Állampapír / Kötvény Van-e alternatívája a lakossági állampapírnak?
Eidenpenz József | 2024. április 29. 05:39
Banki kötvények kontra lakossági állampapírok – vannak, akik rá tudnak ígérni az államilag támogatott magas kamatokra? De mennyi marad abból adók levonása után? Hogyan kerülhető el az adó? Mennyivel nagyobb a banki kötvények kockázata, mint az állampapíroké?
Állampapír / Kötvény Mi történt? Roham indult a magyar állampapírokért
Privátbankár.hu | 2024. április 17. 11:47
Legalábbis Varga Mihály pénzügyminiszter Facebook-posztja szerint.
Állampapír / Kötvény Mit tehet az, aki euróban akar takarékoskodni?
Eidenpenz József | 2024. április 8. 05:42
Akár mert van eurónk, akár mert nincs, mindig érdemes lehet befektetéseink egy részét devizában tartani. De nem érdemes azt kamat nélkül hagyni, hiszen az eurónak is van inflációja. Az eurós magyar államkötvény nem valami jó, nincs például kamatprémiuma, de nincs nála jobb. Vagy maradjunk inkább a forintnál?
Állampapír / Kötvény Varga Mihály elárulta: megint pandakötvényt bocsát ki Magyarország
Privátbankár.hu | 2024. április 3. 09:09
A pontos időpont még nincs meg.
Állampapír / Kötvény Állampapírja van? Beleborzonghat ezekbe a változásokba
Privátbankár.hu | 2024. március 31. 11:06
Sok mindent kell a napokban észben tartania az állampapírban utazóknak.
Állampapír / Kötvény Német függő ügynököt buktatott le az MNB
Privátbankár.hu | 2024. március 27. 10:36
Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírsággal sújtotta a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepét jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG