6p
Bő egy év alatt 3,45 százalékról 2,88 százalékra csökkent az a felár, amit az amerikai államkötvények hozama felett kellett fizetnie Magyarországnak dollárkötvény-kibocsátásainál. Ebben szerepe lehetett a kamatcsökkentéseknek is. A válság előtt minden más volt, a hozamcsúcsot 2009-ben értük el.

Az utóbbi időben örvendetesen csökkent a Magyarország által kibocsátott tíz éves dollárkötvények hozamfelára. A 2013. februári sorozat még 3,45 százalékot fizetett a hasonló futamidejű amerikai államkötvények hozama felett, a tavaly novemberi 3,25 százalékot, a mostani, március 18-i kibocsátásnál pedig már csak 2,88 százalék volt ez az érték.

Mindent felforgatott a válság

Sok-e ez, vagy kevés, nehéz megmondani. A 2010-es hasonló kibocsátásban ennél kedvezőbben, 2011-ben pedig kedvezőtlenebbül alakult a helyzet. Sok függ attól, hogy éppen milyen az ország megítélése, de valószínűleg még több attól, hogy mennyire kedvelik a feltörekvő piacokat általában, azon belül pedig Közép-Kelet-Európát.

A 2008 végi-2009 eleji pénzügyi válság mindenesetre óriási törést okozott, hiszen az előtt lényegében egy nagyságrenddel alacsonyabb hozamfelárral lehetett kötvényeket kibocsátani: 2-3 százalékpont helyett 0,2-0,6 százalékpont (más mértékegység szerint: 20-60 bázispont) volt a jellemző, de egy alkalommal 15 bázisponton is sikerült. Egy másik lényeges különbség, hogy a válság előtt jellemzően euróban, azóta viszont inkább az alacsonyabb kamatú dollárban bocsátottunk ki kötvényeket.

Nem volt ára a rizikónak

A válság előtt a kockázatokkal alig törődtek a befektetők, nem volt ára a rizikónak, vagy legalábbis nagyon csekély. Túl kicsi volt a kockázatosabb és biztonságosabb kötvények közötti különbség is. A válság azután teljesen átértékelte ezeket a hozamkülönbségeket.

Nem értem. Hitel-e a kötvény?

Nem érti, mi ez az egész kötvényesdi? Röviden a következő: államunk rendszeresen többet költ, mint amennyi bevétele van, ráadásul a korábbi, lejáró hiteleit is gyakran meg kell újítania. Új hitelekből fizeti a régiek törlesztését és kamatát. Ezt teheti belföldi és külföldi pénzekből, forintban és devizában, hitelfelvétellel és kötvénykibocsátással. A lényeg ugyanaz, az adóssága mindegyik esetben nő.

A hitel és a kötvény közötti különbség egyrészt a hitelezők számára lényeges, mert a kötvények szabadon forgathatók, eladhatók, tőzsdére bevezethetők. Másrészt a hitelnél általában 1-2 személy a hitelnyújtó, akik nagyobb eséllyel szólnak bele valamilyen módon az adós életébe (EU, IMF). A kötvénytulajdonosok ilyet – kevés kivételtől eltekintve – nem tehetnek.

Ne csüggedjen, nemcsak az egyszerű polgárok, néha a politikusok sem értenek a kérdéshez (vagy csak úgy tesznek). Erre enged következtetni az, amikor azt mondják: „mi bezzeg nem hitelből finanszírozzuk az országot, hanem kötvénykibocsátásból”. Ez körülbelül olyan, mintha azt mondanánk, „én nem munkabérért dolgozom, hanem számlát adok a cégnek”. Van különbség, de nem lényegi, különböző előnyökkel és hátrányokkal.

Magyarország egyébként a nemzetközi porondon inkább rendszertelen kötvénykibocsátó. Így például 2011 májusa és 2013 eleje között egyáltalán nem volt kibocsátás, feltehetően nem voltak hozzá megfelelőek a körülmények. Volt 2011 nyarán egy minipánik a tőkepiacokon, 2011/2012 fordulóján volt a csúcson az euró/forint, másrészt kevésbé volt szükség forrásra is, mert jött az államosított nyugdíjpénztári vagyon 2011 májusában.

A legrosszabb 2009-ben volt

A grafikon csak a tíz éves euró- és dollárkötvényeink kibocsátásait tartalmazza, mintegy tíz évre visszamenőleg, de ezen kívül több más kibocsátás is volt, öt, hét, nyolc, sőt harminc éves futamidőkkel. A legkedvezőtlenebb feltételekkel kevéssel a válság 2009 márciusi mélypontja után, 2009 júliusában sikerült kötvényt piacra dobni. Akkor mindössze öt éves futamidő mellett is csak 3,95 százalékos hozamfelárral sikerült eurókötvényt kibocsátani.

Ne felejtsük el, mindez csak hozamfelár, nem a papírok teljes hozama. A kötvény teljes hozamát úgy kapjuk meg, ha ezt a felárat hozzáadjuk ahhoz a mutatóhoz, ami felett számították. A legutóbbi dollárkötvényünknél például a tíz éves USA államkötvény irányadó hozamához, amely az amerikai államadósságot kezelő pénzügyminisztérium adata szerint 2,68 százalék volt március 18-án. Az eredmény így 2,68+2,88=5,56 százalék. (A tíz éves magyar, forintkibocsátású referenciakötvény irányadó hozama egyébként 5,81 százalék volt aznap.)

(A hozamfelárak euróban az „euró midswap” bankközi kamatlábhoz, a dollár esetében a hasonló futamidejű amerikai állampapírok hozamához képest vannak megadva a grafikonon.)

Szépen emelkednek a tőzsdén

A hazai kötvények árának javulása tőzsdei árakon is lemérhető: a 2020-ban lejáró kötvényünk árfolyama például a 2012 eleji mélypont óta kisebb megingásokkal, de szépen emelkedik a Frankfurti Tőzsdén. (Lásd a kis grafikont.) Ebben szerepe lehet annak is, hogy a forint kamatszintje az alapkamattal párhuzamosan sokat csökkent. Devizakötvényeink és forintkötvényeink hozama ugyanis hosszabb távon nem szakadhat el egymástól túlságosan.

Ha ugyanis a devizakötvény-hozam túl magas, megközelíti a hasonló futamidejű forintkötvény hozamát, akkor a külföldiek inkább devizában fognak magyar állampapírt venni, mint forintban, mert így nem kell devizakockázatot vállalniuk. De a hazai befektetőknek is vonzóvá válhatnak a devizakötvények. A forintos állampapírok iránti kereslet pedig csökken, így a hozamok elkezdhetnek távolodni egymástól.

A kereslet intézi az árakat

Fordítva, ha jóval alacsonyabb a devizakötvényeink hozama a forintkötvényeknél, akkor több befektető fog forintra váltani, és kevesebb vásárol devizában, ami a keresleten keresztül megint átrendezheti az árakat. (A több éves devizakötvények hozamát persze több éves forintkötvényekhez érdemes hasonlítani, nem az alapkamathoz vagy más rövid futamidejű mutatóhoz.)

Dollárkötvény-kibocsátások

Időpont Hozamfelár, százalékpont Eredeti Milliárd

(USA államkötvény felett) futamidő (év) EUR
2005. 02. 03. 0,57 10 1,5
2010. 01. 27. 2,65 10 2
2011. 03. 24. 3,1 10 3
2011. 03. 24. 3,3 30 0,75
2011. 04. 11. 2,7 30 0,75
2013. 02. 12. 3,35 5 1,25
2013. 02. 12. 3,45 10 2
2013. 11. 22. 3,25 10 2
2014. 03. 18. 2,6 5 1
2014. 03. 18. 2,875 10 2
Változó kamatozásúak

2004. 12. 15. ? 10 0,1
Eurókötvény-kibocsátások


Időpont Hozamfelár, százalékpont Eredeti Milliárd

(euró midswap felett) futamidő (év) EUR
2003.09.18 0,22 7 1
2004.01.23 0,29 10 1
2004.10.25 0,14 7 1
2005.02.15 0,12 15 1
2006.01.10 0,15 10,5
2007.01.23 0,21 10 1
2008.06.05 0,98 10 1,5
2009.07.17 3,95 5 1
2011.05.04 2,7 8 1
Változó kamatozásúak


2005.02.15 0,12% az euró midswap felett 15 1
2005.10.25 3 havi Euribor + 0,05 % p.a. 7 0,5
2006.09.20 3 havi Euribor + 0,25% p.a. 6 0,5

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vétel eladás forgalom deviza dátum idő
OTP 27100 26960 27200 +0,11% 0 0 3 067 702 650 HUF 2025-06-27 17:05:06
MOL 2956 2942 2972 +0,14% 0 0 557 432 682 HUF 2025-06-27 17:05:27
MTELEKOM 1796 1780 1796 +0,56% 0 0 277 143 496 HUF 2025-06-27 17:05:18
RICHTER 10110 10060 10160 +0,30% 0 0 943 438 200 HUF 2025-06-27 17:05:02
OPUS 596 584 596 +2,05% 0 0 125 347 663 HUF 2025-06-27 17:05:25
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Állampapír / Kötvény Bejött a papírforma a tőzsdei cégnél
Privátbankár.hu | 2025. június 20. 06:31
Erős negyedévvel indította a 2025-ös évet a Vajda-Papír Csoport.
Állampapír / Kötvény Vége lehet az államadósság „magyarításának”?
Sasvári Péter | 2025. június 15. 17:26
A megugró költségvetési hiány miatt újra devizakötvény-kibocsátásra kényszerülhet a kormány, amivel veszélybe kerül az a 2010 óta követett stratégia, miszerint a magyar államadósságot főként belföldi forrásból finanszírozzák. Pedig egy ideig úgy tűnt, a cél tartósan elérhető. Milyen tervek születtek ennek érdekében, és mi vezetett az államadósság, és ezzel együtt annak „magyarosítási” álmának az elszállásához?
Állampapír / Kötvény Ráraboltak az állampapírokra, ez lett a vége
Privátbankár.hu | 2025. június 4. 12:15
Túlkereslet mellett csökkentek a hozamok a 6 hónapos diszkont kincstárjegy aukción.
Állampapír / Kötvény Jön az újabb kamateső az állampapíroknál
Privátbankár.hu | 2025. május 19. 18:42
Jön az újabb kamatfizetés a Prémium Magyar Állampapíroknál. Mit tesznek a kisbefektetők a milliárdokkal? Erről beszélgetett, Herman Bernadett, a Privátbankár főmunkatársa a Trend FM hétfői adásában.
Állampapír / Kötvény Emelkedett a 6 hónapos diszkont kincstárjegy aukciós átlaghozama
Privátbankár.hu | 2025. május 7. 14:01
Hozamemelkedés mellett értékesített 6 hónapos diszkont kincstárjegyet szerdai aukcióján az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).
Állampapír / Kötvény Mi legyen az állampapír-pénzzel, ha nem akar kockáztatni?
Privátbankár.hu | 2025. május 5. 08:10
Jellemzően kockázatos befektetésekbe kerültek a PMÁP-ból kivett megtakarítások. 
Állampapír / Kötvény Bejelentették: új állampapír jön
Privátbankár.hu | 2025. április 15. 15:46
Egy sor új állampapír-sorozatot dob piacra az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).
Állampapír / Kötvény Meg se kottyant a vámháború a magyar államkötvényeknek 
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 13:51
Elvitték a papírokat. 
Állampapír / Kötvény Az egész évre tervezett bruttó kibocsátás 38 százaléka három hónap alatt teljesült
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 20:09
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól.
Állampapír / Kötvény Fontos, az állampapírokat érintő döntést hozott a kormány
Privátbankár.hu | 2025. március 27. 15:28
Az állampapírok vásárlását ösztönöznék vele.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG