Idén nem lesz szükség az adósságszolgálat teljesítése érdekében devizakötvény-kibocsátásra. Idén 2,3 milliárd euró lejárat van, ebből 1,8 milliárdot törlesztünk és a megmaradó 500 millió eurót Prémium Magyar Államkötvényből és a Letelepedési Kötvényből tudjuk majd finanszírozni – mondta el Barcza György, az Államadósság-Kezelő Központ vezérigazgatója.
Nagyon népszerű a Prémium
| Barcza György az adósságráta helyzetével kapcsolatban hangsúlyozta: a magyar devizaadósságot euróban tartja nyilván, de a dollárban vagy forintban kibocsátott kötvényeket már a kibocsátáskor egy kamatcsereügylettel euróra szintetizálják. Ezek elszámolása napi jelleggel történik. A dollár erősödésén az állam nyer, ezt az összeget a betétben tartják - jelenleg ez az összeg 2 milliárd eurót tesz ki. Annak ellenére, hogy ez betét – és önmagában 2 százalékkal csökkenthetné az adósság-mértéket – az Eurostat adatai szerint a futamidő végéig tartozásként kell nyilvántartani – mondta Barcza György. |
Jelenleg közel 2490 milliárd forint a lakossági állampapírok állománya. Éppen egy éve bocsátották ki a Bónusz Államkötvényt, amely papírral a kibocsátó célja az volt, hogy kamatozásban és futamidőben is alternatívát kínáljanak a lakosság számára. A februárig piacra mennyiség 391 milliárd forint volt, amivel a lakossági állampapír-állományon belül 15 százalékos részesedést mondhat magáénak ez a termék.
Februárban 72 milliárd forinttal bővült a lakossági állampapír-állomány, ebből Varga tájékoztatása szerint a Prémium Államkötvény 44 milliárd volt, a Bónusz Államkötvényből 4 milliárd kelt el. Ez utóbbi futamidőtől függően 3,49-4,49 százalékos kamatot kínál. A legújabb termékből, az 5 éves futamidő alatt az infláció plusz 4 százalékos kamatot fizető prémium államkötvényből 28 milliárd kelt el februárban.
Még többen keresik
Kérdésre válaszolva Barcza György arról beszélt, hogy februárban az új kamatoknak köszönhetően megnövekedett az érdeklődé az állampapírok iránt. Azt, hogy mi történik márciusban, még nem érzékelhető, ám az ÁKK első embere arra is felhívta a figyelmet, hogy márciusban két nagy állampapír-lejárat is volt, ennek hatását még nem látják. Ugyanakkor a lakosság körében jelentős az állampapírok megújítása – a rövid papírok 70-80 százalékát megújítják az emberek. Barcza szerint akár azzal is lehet számolni, hogy a brókerbotrányban érintettek a biztonságos állampapírba forgatják a visszakapott megtakarításaikat.
| Az ÁKK vezérigazgatója szerint a Letelepedési Államkötvény kifejezetten olcsó finanszírozási forrást jelent. A kibocsátás első 2 évében 1,5 százalék volt az állam szempontjából a kamatelőnye a piaci kamatokhoz, ma ez 60 bázispontot tesz ki. A korábban megnyert kamatelőnyt a jelenlegi kamatszinten 6-7 év alatt lehet „visszanyerni” a befektetőknek. |
Arra a kérdésre, hogy a lakossági állampapírok, miért nem követik le a kamatcsökkentési trendet, miért tartják fenn a jelenlegi rendkívül komoly prémiumát, Barcza úgy vélekedett, hogy a lakossági kibocsátás értéke nem olyan magas, ami nehézzé tenné ezek kamatozásának finanszírozását. A nagyobb tételt a költségvetési nettó finanszírozási igényének kielégítése érdekében a nemzetközi piacokon kibocsátott kötvények jelentik. Itt a lakossági kereslet miatti friss forrás-beáramlás okán nem szorulunk új forrásokra, a régieket pedig jóval kedvezőbb kamatszint mellett tudjuk lecserélni. Ennek köszönhetően az államadósság kamatterhe a korábbi 5 százalék feletti értékről 4,6-4,7 százalékra csökkent. Az adósságráta kamatkiadása az idén a tavalyi 1300 milliárd forintról 1150 milliárd forintra csökkenhet, sőt a jelenlegi folyamatok alapján akár ennél merészebb kiadáscsökkenés is lehet. Középtávon 50 milliárd forint körüli éves csökkenés várható.
Új konstrukciók jöhetnek
Ami pedig a magasabb lakossági kamatokat illeti, a forgalombővülés számottevő előnyökkel jár – Barcza itt arra emlékeztetett, hogy az infláció +3 százalékos, 2018-ban lejáró kötvénynél a most piacra dobott infláció +4 százalékos 2020-ban lejáró állampapír 4-5-szörös kereslettöbbletet hozott. Az is igaz ugyanakkor – ismerte el az ÁKK vezetője, hogy lépni kellett, mivel amikor tavaly a 2 százalékos kamatszintek megjelentek az állampapírokban, a forgalom jelentősen visszaesett. Az emberek még nem érzik, hogy alacsony inflációs környezetben a reálkamat miatt hozamelőnyük akár magasabb is lehet, mint az inflációs környezetben kiajánlott magasabb kamatokkal.
Varga Mihály a kérdéssel kapcsolatban fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a lakosságnak kifizetett kamatok döntő része belföldön kerül felhasználásra – ez az ország stabilitása szempontjából kiemelkedő tényező. Varga szerint folyamatosan vizsgálják az új lakossági megoldások piacra vezetését, de – mint az Barcza György jelezte – egyelőre nincs semmi konkrétum. Az ÁKK első embere szerint ugyanakkor elképzelhető lehet, hogy más országokhoz hasonlóan a kifejezetten a postai értékesítésre alapozott új konstrukciókat dolgozzanak ki.
Barcza szerint ma nincs biztonságosabb és olcsóbb megtakarítás az állampapírnál. Az állampapír-befektetés EHO-mentes, TBSZ-megtakarításként 3 éven belül részleges, 5 év múltán teljesen kamatadó-mentes a megtakarítás. A kincstár ráadásul ingyen vezeti az ügyfélszámlákat, az országos lefedettség a jelenlegi 54 egységnél nagyobb kirendeltség-számot irányoz elő az év végére.
A külügyministernek fontos Katar biztonsága is. 
