„Alice Csodaországban” – így jellemezte a Bloomberg kommentátora a nemzetközi állampapír-piacokat, ahol már a negatív hozamok sem ritkák az utóbbi években, például Svájcban, Németországban, Dániában, Svédországban, Hollandiában, Ausztriában. A sorba most Finnország is beállt. Ez a folyamat januártól, a svájci jegybanknak a frank árfolyamát felszabadító lépése és főleg az új európai kötvényvásárlási program bejelentése óta kapott új erőre.
A Nestlé volt az első fecske
Az igazi újdonság azonban az, hogy már nemcsak államok, hanem egyes vállalatok is abban a hatalmas kegyben részesülnek, hogy nemhogy ingyen jutnának forráshoz, hanem még fizetnek is nekik azért a befektetők, hogy kölcsön adhatnak nekik. A Bloomberg szerint a napokban a Nestlé svájci élelmiszer-konszern kötvényeinek hozama csúszott a negatív tartományba.
A BP brit kőolajgigász három hónapos, szuperrövid futamidejű kötvényeket bocsátott ki szerényen negatív hozammal. (Ehhez az is hozzá tartozik, hogy Nyugat-Európában a bankok a náluk elhelyezett pénzre is sok esetben negatív kamatot számolnak fel, vagy nulla kamat mellett jelentős számlavezetési díjat – a szerk.) A Royal Dutch Shell, a Procter & Gamble és a Sanofi kötvényeinek hozama pedig évi 0,1 százalék alá süllyedt a napokban, lényegében alig haladja meg a nullát.
Állampapírt venni még rosszabb
Hogy miért hajlandóak a befektetők például 0,1 százalékos éves kamatot fizetni azért, hogy mondjuk a Nestlé nagyon biztonságosnak tartott kötvényeibe fektethessenek? Azért, mert ugyanez a svájci állam által kibocsátott rövidebb futamidejű állampapírok esetében már évi 0,5 százalékba is belekerülhet.
Az állampapír-piaci hozamcsökkenés oka az Eurózónában beindított QE, hiszen az EKB havonta 60 milliárd eurót fog értékpapír-vásárlásra fordítani az év hátralevő részében. A Bloomberg a Société Generale adatait idézi, amely szerint az európai befektetési ajánlású kötvények 1500 milliárd eurós piacából 900 milliárd eurónyi értékpapír kevesebb, mint egy százalékos hozammal forog. Egy évvel ezelőtt ez a szám még csak 176 milliárd euró volt.
Itt az ideje eladósodni?
A Bloomberg azt is feszegeti, hogy ha a hosszabb futamidőkön nem is negatívak a hozamok, annyora alacsonyak, amit vétek lenne nem kihasználni. Így logikus a cégek részéről, ha hosszú távon, sok évre előre vesznek fel forrásokat kötvénykibocsátásból minimális kamattal.
(A nemzetközi államkötvény-piacokon sok éve tart egy hozamesési trend, amely azonban az utóbbi időben gyorsult. Erről nemrég itt írtunk, grafikonokkal illusztrálva.)
Két egyezményt írt alá Milojko Spajiccsal. 
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
