A Welt am Sonntag című vasárnapi lap szerint 2015-ben, a jelenleg futó mentőprogramok végeztével törölhetik a görög államadósság egy részét, és az intézkedés egy újabb támogatási program része lehet. Az évtized közepére kilátásba helyezett segítség ösztönözheti a görög kormányt a reformok folytatására, és megnyugtathatja a válságkezeléssel elégedetlen Nemzetközi Valutaalapot (IMF).Az elképzelésről hétfőn egyeztettek Párizsban egy titkos találkozón, amelyen részt vett Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter is - írta a Welt am Sonntag.

A Der Spiegel című hetilap szerint az IMF és az Európai Központi Bank (EKB) egyaránt úgy látja, hogy elkerülhetetlen az újabb adósságleírás, és radikális lépésekre van szükség, különben Görögország belátható időn belül nem lesz képes finanszírozni magát. Az euróövezeti tagországok felé fennálló tartozás 50 százalékát kellene elengedni. Erre is szükség van ahhoz, hogy a GDP-arányos államadósság a jelenlegi 144 százalékról 2020-ig a fenntartható szintnek számító 70 százalékig csökkenjen - véli az IMF és az EKB a Der Spiegel vasárnapi számában megjelent beszámoló szerint.

Az euróövezeti pénzügyminiszteri tanács (Eurogroup) hétfőn tárgyal Görögországról. Az adósságleírásról a Welt am Sonntag és a Der Spiegel szerint sem lesz szó a megbeszélésen, az ülés napirendjén a jelenlegi, második mentőprogram újabb 31,2 milliárdos részletének átutalása szerepel.

Az idén tavasszal végrehajtott első görög adósságrendezésben magánbefektetők vettek részt. Államkötvényeiket 53,5 százalékkal csökkentett névértéken cserélték újabb, hosszú lejáratú papírokra, vagyis nagyjából minden második eurót elengedtek a tartozásból. A javasolt újabb adósságrendezés a görög válságkezelés során először közvetlenül az euróövezeti adófizetőknek okozna veszteséget, hiszen az övezet tagországainál, illetve állami intézményeknél lévő görög adósság egy részét kellene leírni.

A zóna több tagja, köztük Németország ellenzi a tervet. A német kormány arra hivatkozik, hogy a tartozás bármekkora részének elengedése azt jelentené, hogy Görögország nem képes az adósságát rendben törleszteni, Németország pedig fizetésképtelen államnak semmilyen segítséget nem nyújthat a hatályos törvények szerint, és így ellehetetlenülnének a már futó görög mentőprogramok.

Elemzők hozzáteszik, hogy a berlini vezetés azért is ellenzi az újabb adósságleírást, mert jövőre országos parlamenti választásokat tartanak, és a kormány a szeptemberi szavazásig igyekszik kerülni az olyan megoldásokat, amelyek révén közvetlenül a választókra rakódna a görög válság kezelésének terhe.

A legnagyobb ellenzéki párt, a szociáldemokraták (SPD) kancellárjelöltje egy vasárnapi interjúban arra utalt, hogy pártja nem zárkózna el az olyan megoldásoktól, amelyek pénzbe kerülnek az adófizetőknek. Peer Steinbrück a Bild am Sonntag című lapnak adott interjúban hangsúlyozta: a görög válságkezelés a németeknek eddig "egyetlen centbe sem került", hiszen Németország csupán garanciavállalással vesz részt a mentőprogramokban. Ugyanakkor már most látható, hogy Görögország 2020-ig biztosan nem képes finanszírozni magát, az addig tartó időszakot pedig valahogyan át kell hidalni. Ez pénzbe kerül, még a németeknek is - mondta Steinbrück, hangsúlyozva, hogy erről nyíltan kell beszélni és meg kell gondolni, "mennyit ér meg Németországnak Európa".