Valami megmozdult: végre megjött a pénzemberek esze?

A 10 éves amerikai államkötvény hozama immár négy hónapja emelkedik, és így 1,83 százalékon áll. Persze ez sem egy magas érték, de a júliusban elért 1,4 százalék körüli mélyponthoz képest igen szép emelkedés. A 10 éves brit államkötvény hozama június végén mindössze 0,5 százalék volt, most 1,15, igaz, hogy ott a Brexit, vagyis az Európai Unióból való kilépés körüli bizonytalanság is komoly szerepet játszik.

Elmebaj

A német 10 éves államkötvény ugyancsak emelkedett, október elején még negatív volt a hozama, most már május óta legmagasabb értékén áll. Gondoljunk bele, micsoda abnormalitás: a negatív hozam azt jelentette, hogy ha valaki megveszi, 10 év múlva kevesebb pénzt kap vissza, olyan sokkal, hogy még a közte kapott kamatokkal együtt is kevesebb lesz a pénze, mint a mit befektetett.

Felmerül a kérdés, hogy ki az a tökfilkó, aki ilyet tesz, feltéve, hogy nem egy intézmény, akit az állam kényszerít erre? Ilyen csak úgy fordulhat elő, hogy a rövidtávú spekuláció arra számít, hogy a negatív hozam még negatívabb lesz, mielőtt megfordul a trend, és mindezt azért, mert azt látják, hogy a jegybankok nem csak hogy 0-ig csökkentik a kamatokat, de fedezet nélküli kötvényvásárlásaikkal direkt idéznek elő ilyen torz állapotokat.

Normalizálódás

Az utóbbi időben azonban a jegybankok is kezdik belátni, hogy így nem lehet stimulálni a fogyasztást, hisz a nyugdíjra készülő tudatos fogyasztók inkább még az elmaradt kamatot is félreteszik a jövőbeni biztonság érdekében, mintsem hogy most szórják a pénzt. Ráadásul azért is káros a dolog, mert a bankok normál esetben kamatokból élnek, és ha az nincs, tönkremennek. Ennél nagyobb bajt pedig, mint 2008 is mutatta, nehéz elképzelni.

Így aztán a legnagyobb jegybankok, mint az EKB, a Fed és a japán jegybank, rájöttek, hogy nem erőltethetik tovább ezt a monetáris stimulust, vissza kell térniük a normális monetáris politika irányába. Így pedig kipukkad a lufi, az állampapírhozamok emelkedni kezdenek a normálisabb szintek irányába, vagyis áruk esik. Különösen a hosszabb lejáratúaké, hisz aki egy kicsit számol, az már láthatja, hogy 10 éven át biztos nem marad fenn ez az állapot, vagyis a következő 10 évben a mainál átlagában lényegesen magasabb kamatok lesznek, és ezt az államkötvények most elkezdik beárazni.

Kerüljük a hosszút

Mit lehet tenni ilyen esetekben? Mindenekelőtt nagyívben kerülni az állampapírokat, a bátrabbak shortot is nyithatnak. Ez persze nem vonatkozik a hazai lakosság számára kínált prémium államkötvényekre, hisz azok eleve a piacinál jóval magasabb kamatot kínálnak, békésen lehet rajtuk ücsörögni. A magyar hosszabb kötvények hozamszintje amúgy sem extrém alacsony, és bár a jegybank szeretne még csökkenteni rajta,  fejlemények ismeretében erre igazából már nincs is szükség.