|
| Kérészek (Polingenia longicauda) repülnek fel a vízről a Tiszán Nagykörű közelében. MTI Fotó: Bugány János |
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság a természetvédelmi őrökkel, a polgárőrség vízi tagozatával és a halászati őrökkel együttműködve folyamatosan és visszatérően ellenőrzi a rendőrkapitányság illetékességi területét a tiszavirágzás idején.
Se hálóval, se hajóval nem lehet kérészt fogni
A kérész napjainkra csak a Tiszán, illetve egy-két mellékfolyóján - főként a Kőrösön - lelhető fel. A természet védelméről szóló törvény alapján tilos a védett állatfajok egyedének elpusztítása. Engedély szükséges a gyűjtéséhez, befogásához, elejtéséhez és birtokban tartásához is. Aki elpusztítja a védett rovarokat, szabálysértést követ el és 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Természetkárosítást is elkövethet, aki a rovarok telepét károsítja meg vagy jelentős mennyiségű egyedet gyűjt. Természetkárosítás miatt kell felelnie annak is, aki a rajzásba kisgéphajóval szándékosan belehajt és megzavarja, elpusztítja a kérészeket - közölte a megyei rendőr-főkapitányság.
| A tiszavirág rajzása az esti órákban kezdődik és körülbelül három órán át tart. A rajzás nyitányaként az agyagos partoldalban élő hároméves lárvák felemelkednek a víz felszínére. Feljutásukat a kültakarójuk alatt felhalmozódó gáz segíti. A vízfelszínen bújik elő a lárvabőrből a szárnyas rovar. Először a hím szubimágók jelennek meg, amelyek a partra repülnek, ahol vedléssel alakulnak párzóképes imágókká. A vedlés folyamata során az állat röpképtelen, így teljesen ki van szolgáltatva a rovarevő madaraknak. Az imágóvá átalakult, hosszú fartoldalékkal rendelkező hímek közvetlenül a víz felett repülve keresik a nőstényeket. A nőstények a lárvabőrből kibújva azonnal párzóképesek. A párzás után a nőivarú egyed a folyó felett repülve megkezdi a kompenzációs repülést. A folyó felett 5-10 méteres magasságban halad a folyásiránnyal szemben, majd távolabb leereszkedik a vízre, ahol lerakja a petéit. A peték lesüllyednek a mederfenékre, majd a kikelő lárvák befúrják magukat a meder falába, és a víz felé nyitott vájatban élnek a következő három évben, tíz-százezres egyedszámú telepeken. (Forrás: Wikipedia) |
Bekérették a nagykövetet, Ausztrália keményen fogalmazott. 
