Nyálcsorgatva, izgatottan várja a nemzetközi közönség, sőt, talán még a magyar is, hogy milyen új fejleményeket hoz a tét nélkül, életeken átgázoló dollármillliárdos újabb pere és az eddig nyegle életvitelt folytató, mindent megúszó András herceg ámokfutása. Bár Jeffrey Epstein, aki lányok százait kényszerítette prostitúcióra és erőszakolt meg, a börtönben 2019-ben meghalt, valószínűleg öngyilkos lett, bár egyesek gyilkosságra gyanakodnak.
Fő bűntársa, Ghislaine Maxwell végre bíróság előtt áll, elítélték, és András herceg is arra kényszerül majd, hogy feleljen a tetteiért. Az igazság talán valahol mégiscsak győzedelmeskedik, nem csak a gazdagokat, hanem a királyi családot is eléri, közben pedig – valljuk be – izgalmas és szaftos történeteket is hallhatunk nagyon fiatal lányokról, szexuális aberrációról, a gazdagok és hatalmasok világáról. Egészen úgy, mint egy jó Netflix-sorozat.
A kis Ghislaine sokat szenvedett
A képet színezi, hogy mostanra megtudtunk elgondolkodtató történeteket is a múltból, amelyet Maxwell ügyvédei természetesen felhasználnak, példának okáért, hogy Ghislaine Maxwell, Epstein volt szeretője és ügyeinek első számú szervezője, a fiatal lányok felhajtója
brutális éveket élhetett át kisgyermekként, amikor is anyja gyakorlatilag átnézett rajta, olyannyira, hogy – állítólag – kóros soványságban szenvedett, és három évesen figyelmeztetnie kellett a szülőanyját „anya, létezem”.
Mindezek után elkényeztették, bár Holokauszt-túlélő, médiamogul apja az egész családot kontroll alatt tartotta és abuzálta. Ebben a kettős érzelmi behatásban kellett felnőnie Ghislaine-nek, aki eközben a legjobb iskolákba járt, és – utólagos beszámolók szerint – a leggazdagabbak és leghatalmasabbak társaságát kereste.
Imádott apja 1991-ben halt meg, a tengerben találták meg a testét a Kanári-szigeteknél a Lady Ghislaine-hajó mellett, és adósságot, illetve hatalmas pénzügyi csalás bizonyítékát hagyta maga után. Ghislaine ezek után ismerkedett meg Jeffrey Epsteinnel, került vele romantikus kapcsolatba. Valószínű, hogy részéről ez a vonzalom hosszabban is megmaradt. Ő kezdte el szervezni a fiatal lányok netwörkjét nem kis díjazásért és Epstein valamifajta ragaszkodásáért cserébe. Kölcsönös együttműködésük titka a talán meglevő érzelmi szálakon túl Ghislaine kapcsolatrendszere és Epstein vagyona volt: mindkettőnek szüksége volt arra, amivel a másik rendelkezett.
Epstein ezt jól kitalálta
Jeffrey Epstein pedig nem kis kaliberű stratéga volt: matematika-fizika tanárból a Bear Sterns cégben partnerré vált, majd megalapította saját vállalkozását 1982-ben szinte kizárólag titkos ügyfelekkel. Innen fogva szinte senki nem tudta, mit csinál, az viszont nyilvánvalóvá vált, hogy pénzügyileg nemzetközi szereplővé válik hamarosan. Ez persze nem volt elég, Epstein világosan látta, hogy a társasági életbe is be kell ruháznia, így létrehozott egy alapítványt a Harvardon, majd
30 millió dollárt adományozott az egyetemnek, ezzel gyakorlatilag bevásárolva magát a legjobb körökbe.
A partijain professzorok jelentek meg, őt magát nyilvánosan „briliánsnak” nevezték, dolgozószobát kapott az egyetemen, tagja lett a Nemzetközi Ügyek Tanácsának. Ez persze egyelőre „csak” a tudományos világ volt, ami nem fedte le a társadalmi élet egészét. Nem véletlen, hogy nyilvánosan mutatkozott Bill Clintonnal és Kevin Spacey-vel Afrikában egy AIDS-projekt kapcsán, ahogy az sem, hogy fotók készültek róla és Donald Trumpról vagy esetleg András hercegről.
Mára nyilvánvaló, hogy a hírességek barátsága és egyben kompromittálása Epstein tervének és működésének része volt. Az, hogy András hercegről léteznek képek abból az időből, amikor Epsteinnel találkozott New York-ban, a terv része volt. Kevin Spacey, Woody Allen, Itzhak Perlmann, Bill Gates szintén a barátai és ismerősei között szerepeltek. Az elkötelezéshez, sakkban tartáshoz Epstein igazán jól értett. Vajon hol vannak ma ezek az emberek? Hol vannak abban a helyzetben, amikor meg kellene mondani, mit is tudtak Epstein-ügyeiről?
Bill Clinton egyenesen „Lolita-expressznek” nevezte a repülőgépet, amelyik Epsteint követte és a lányokat hordozta, és ez a név azóta is él.
Jeffrey Epsteint körülvette egy közeg, amelyik lehetővé tette számára, hogy ezt a mértéktelen gonoszságot elkövesse. Ez a közeg hallgat, és mindenki örül annak, hogy a főelkövetőket elítélik, ami igazán helyes, csak ettől még az abúzus struktúrája ugyanúgy megmarad.
De hogyan épül fel a gonoszság?
Ahogy a Neue Zürcher Zeitung kommentátora, Claudia Schwartz megkérdezi, „Miért nem beszél szinte senki Ghislaine Maxwellel kapcsolatban az anyákról és barátokról, akik a lányaikat és barátnőiket Epstein palm beachi villájába vitték? Sosem kérdezték meg maguktól, vajon a lányuk miért tér vissza többszáz dollárral (…)? Még András herceg vádolója, Virginia Giuffre is fiatal lányokat toborzott Epsteinnek. Maga is fenntartójává vált ennek az ügynek. Ezeket a részeket miért hallgatják el a hírekben? Amit Guiffre csinált, elhanyagolható, mivel bizonytalan családi körülmények közül származik, és nagyon korán áldozattá vált? Ez az összefüggés teljesen nyilvánalóvá teszi, hogy az abúzus gyakran újabb abúzust szül, hogy a tettes és az áldozat között az átmenet nem egészen világos – vagyis az egész egy társadalmi problémára vezethető vissza és ahhoz is vezet.”
Valóban, Virginia Giuffre maga is elismerte, hogy később ő is beszervezett lányokat, ahogy többen nyilatkozták ezt az Epsteinről készült Netflix-sorozatban, a Filthy Richben.
Ettől persze, amit tettek, nem ér fel Epstein és Maxwell cselekedetével, de árnyalja a képet. Egyrészt arra világít rá, hogy a gonoszság nem csak abban nyilvánul meg, hogy valaki rosszat tesz mással, hanem abban – és igazából ez egy magasabb fokozata --, hogy az áldozatát is ráveszi arra, hogy gonosszá váljon, vagy gonoszat cselekedjen.
Másrészt arra, hogy egyáltalán nem nyugodhatunk meg, ha kicsit is mélyebben próbáljuk megérteni akármelyik jelenleg folyó abúzus-botrányt, beleértve a magyar vonatkozásúakat is: ezek az esetek egy társadalomban történnek meg, ahol mi élünk. Az áldozatok legtöbbjének van anyja, apja, barátja, barátnője, és volt neki akkor is, amikor bántották és benne élt egy struktúrában (egyházi, sportolói, oktatási), amelyik valamilyen módon lehetővé tette, hogy ez az eset megtörténjen és legalább valamilyen módon tudott róla. Nem mindenkinek egyenlő a felelőssége, és helyes a gonosztevőket elővenni, csak amit elkövettek, nem a semmiben követték el. Az, hogy valaki áldozatból elkövetővé válik (ahogy egyébként valószínűleg Maxwell esetében is történt, vagy egyes lányokkal Epstein köréből), sajnos a dolog természete.
Éppen arról van szó, hogy egy olyan közegre volna szükség, amelyik ezt megakadályozza, és arra, hogy belássuk, hogy ez nem egy Netflix-botrány, ahogy a magyar abúzus botrányok sem azok: ezek mind rólunk is szólnak. Rólunk, főleg, ha csámcsogunk a botrányokon, élvezettel szidjuk a gonoszokat, miközben nem vesszük észre, hogy
a struktúrák átalakítása rajtunk is múlik, és hogy bűnrészessé válni valami végső soron szörnyű cselekedetben – nem is annyira bonyolult.
Majdhogynem bármelyikünkkel megtörténhet, ha nem figyelünk, nem szólunk időben, nem vesszük észre, mit csinálnak másokkal, vagy nem vesszük észre magunkon, hogy mit csinálnak velünk. Például rávesznek arra, hogy bántsunk másokat, pedig ezt korábban egyáltalán nem akartuk megtenni.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendőrségi lépéseket is tesz.
