A Telex információi szerint alig háromnegyed órával a kedd délelőtti ülés előtt értesítették a képviselőket az igazságügyi bizottság ülésének napirendváltozásáról: az eredetileg tervezett igazságügyi törvénycsomag helyett az Alaptörvény tizennegyedik módosítását vitatják meg. A javaslatot az igazságügyi bizottság terjeszti be az Országgyűlésnek.
A javaslat célja, hogy az Országgyűlés a jövőben ne kizárólag ügyészek közül választhassa meg a legfőbb ügyészt.
Az Alaptörvény jelenlegi szövegében a legfőbb ügyész megválasztására vonatkozóan ez áll: „A legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre.” A módosítás során az „az ügyészek közül” kifejezés kikerülne a szövegből.
Az indoklásban kiemelik, hogy a rendszerváltás óta három legfőbb ügyészből ketten nem rendelkeztek ügyészi múlttal megválasztásuk előtt. A módosítás a hazai és a nemzetközi gyakorlathoz kíván igazodni, hiszen több európai országban – például Hollandiában, Lengyelországban, Dániában és Svédországban – nem feltétel az ügyészi múlt a legfőbb ügyészi tisztség betöltéséhez.
A változtatással párhuzamosan az ügyészek jogállásáról szóló törvény módosítása is a bizottság elé került, amely kimondja, hogy ha a megválasztott legfőbb ügyész nem áll ügyészségi szolgálati jogviszonyban, az eskütételt követően automatikusan létrejön a jogviszony.
Polt Pétert legutóbb 2019-ben választották meg legfőbb ügyésznek, mandátuma 2028. december 14-én jár le. A rendszerváltás óta Magyarországnak három legfőbb ügyésze volt: Györgyi Kálmán (1990–2000), Polt Péter (2000–2006 és 2010–jelenleg), valamint Kovács Tamás (2006–2010).
Az Alaptörvény első verzióját 2011-ben fogadta el az Országgyűlés fideszes kétharmada, és bár Orbán Viktor annak idején gránitszilárdságúnak nevezte az alkotmányt, azóta már tizenháromszor módosították. A tizennegyedik módosítás 2025. január 1-jén léphet hatályba.
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
