A fentieken túl korosztályos szempontok is meghúzódnak amögött, hogy mennyire politizálják át az egyes korcsoportok a vírust és a válságot. A fiatalok közéleti és politikai érdeklődése – helyesebben annak hiánya miatt – politikailag kevéssé túlfűtötten élik meg a helyzetet, mint az idősebbek, akiknek viszont közvetlen kapcsolatuk van az egészségügyi rendszerrel.
Éppen ezért az IDEA Intézet és a 5-WORDS.com az októberi focis kutatása után novemberben arra volt kíváncsi, hogy vajon milyen szavakkal mesélik el az egyes korosztályok a koronavírus-járvány második szakaszát? Nem csak szavakat, hanem diskurzusokat, benyomásokat és „megéléseket” is kaptunk.
Az IDEA Intézet és 5-WORDS.com közös kutatása során azzal fordult tehát a megkérdezettekhez, hogy válaszoljanak meg egy asszociációs kérdést a koronavírus-járvány második hullámáról („Mi az az öt szó, ami először eszébe jut a koronavírus-járvány jelenlegi, őszi szakaszáról?”). A többszavas kérdezés annak a lehetőségét nyújtja, hogy a válaszadók alaposabban végiggondolják véleményüket, mintha csak egyetlen kifejezéssel élhetnének. Utóbbi esetben gyakran előfordul, hogy pártpreferenciájuk mentén, illetve érzelmi alapon válaszolnak. Ezzel az új véleménytérképezési módszerrel viszont olyan mélyfúrásokat lehet végezni, amelynek segítségével szélesebb spektrumot kapunk arról, hogyan látják vagy beszélik el a megkérdezettek a koronavírus-járványt - miközben a módszer továbbra sem igényel egy percnél hosszabb figyelmet a válaszadóktól.
Mivel okkal feltételezhetjük, hogy az egyes korosztályok nem egyforma érzékelési és véleményközegben élnek, így feltettünk egy feleletválasztós kiegészítő kérdést is a válaszadók korcsoportjáról (18-29 év közöttiek, 30-59 év közöttiek, 60 év felettiek). Ezzel lehetőség nyílt mérlegre tenni a várhatóan különböző véleményű csoportok által leggyakrabban említett fogalmakat (diskurzusokat). A kutatás adatait 2020. november első napjaiban vettük fel közösségi média alapú adatfelvétel segítségével. A 626 válaszadó túlnyomó része 30 év feletti volt, és – szemben az IDEA Intézet kvantitatív adatfelvételeivel, mely reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében – a felmérés a lakosságára nézve nem reprezentatív statisztikai mintát eredményezett. Jelen esetben ugyanis kvalitatív eredményekről beszélhetünk, amikor egy-egy csoport asszociációiról számolunk be.
Ami itt van, az maga a káosz
Először válaszadók által küldött szavak említéseit összegezzük – az azonos jelentésű, de különbözőképpen írt kifejezések számait összeadva. Az eredményben a szavak betűmérete arányos az említések gyakoriságával. Az öt leggyakoribb szót más színnel emeltük ki. Talán nem meglepő módon egyáltalán nem találunk pozitív töltetű szót, ami a valamivel több mint 600 válaszból elért volna egy-két említésnél többet. Sem a kormány, sem az egészségügy elismerése nem jelenik meg, és a tavasszal még nyomokban érezhető optimizmusnak nyoma sincs. Annál inkább jelen van az általános és mindennapos tapasztalat, ami a felborult élettel jár, a normálishoz viszonyítható „káosz” állapotával. A „félretájékoztatás” kifejezésének gyakorisága sem meglepő, hiszen erős fenntartásokkal kezelik a polgárok az adatszolgáltatás hitelességét, de legalább ilyen fontos, hogy a „félelemérzet” és a „maszkviselés” – mint tulajdonképpeni reakciók a vírusra – is gyakori kifejezések.
A fiatalokat bosszantja, az idősek átpolitizálják a járványt
A válaszadókat a korosztályos kiegészítő kérdés segítségével olyan csoportokba soroltuk, amelyekről feltételezhető, hogy a járványról és az azáltal kialakult helyzetről alkotott véleményük koruknál fogva jelentősen különbözik a kutatott kérdésben. Az egyes csoportok leggyakrabban említett szavait aszerint rendeztük össze, hogy inkább a legfiatalabb korosztály (18-29), az érett felnőttek (30-59), vagy a legidősebbek (60+) csoportjára jellemzőek. Esetleg a két idősebb korosztályban hasonló arányban jelenik meg, de nem jellemző a fiatal felnőttekre. Az egyes korosztályok vezető kifejezéseit a másik csoportokban való említéseikkel együtt ábrázoltuk. Másképpen: ami az egyik csoportban fontosnak bizonyult, az mennyire fontos a többi csoport számára, illetve melyek azok a kifejezések, amelyekben nagyjából egyetértés mutatkozik. Az egyes szakaszok hossza az adott korosztályon belüli említési arányt mutatja be.
A „káosz”, a „félretájékoztatás” és a „félek” szavak utáni negyedik leggyakoribb kifejezés a „kamu” volt, holott az adatfelvétel pillanatában már igencsak magasak voltak a hazai statisztika számai. A „kamu” lett a fiatal felnőttek által leggyakrabban említett, egyúttal az egyetlen, csoportjukban minősítő jellegű, értékelésnek tekinthető szó. Ebből nem azt a következtetést indokolt levonni, hogy koronavírus-tagadók lennének a fiatalabbak, hanem sokkal inkább egyfajta sajátos protesthajlamot. Másképpen szólva idegesítheti őket a kialakult helyzet, korlátozva érzik magukat, lehetőségeikre nézve túlgondoltnak vélik az intézkedéseket.
Ezen kívül erre a korosztályra jellemzőek a neutrális, érzelemmentes, a helyzetet leíró és nem az arra reagáló szavak: „maszk”, „karantén”, „iskola”, „kórház”, “halál”, „járvány”. Szinte meg sem jelennek a bizonytalanságról vagy a félelemről árulkodó szavak, amelyeket a 30 év felettiek a leggyakrabban használtak.
Különbség a két idősebb korosztály között, hogy a középkorúak véleménye tűnik a leginkább átpolitizáltnak („korrupció”, „gáncsoskodó ellenzék”), míg a legidősebbek az „egészségügy állapotát” emelik ki, a „rossz kormányzást” és a felelős viselkedés fontosságát. A felmérés során a legveszélyeztetettebb korosztály bizonyult a legpesszimistábbnak: ők egyszerre aggódnak az ellátórendszerért és embertársaikért.
Korosztályok közötti harc nincs, de némi piszkálódás van
Az alábbi ábra esetében azt mutatjuk be, mi jutott a válaszolók eszébe a nyilvánvaló kifejezéseken, az első és ösztönös reakciókon túl? Ehhez elhagytuk a vizsgált szavak közül az öt leggyakrabban említett szót, és a „maradéknál” megvizsgáltuk, voltak-e jellemzően együtt említett szavak. Ami látható, hogy legtöbbször a kormány közvetett és közvetlen felelősségét említik a válaszolók, illetve sokan – a másik táblából tudhatóan a 30 felettiek – vonták be a felelősségi körbe a kormányzat mellé a járványt túlságosan is félvállról kezelőket.
Általában nem beszélhetünk a koronavírus-járvány kapcsán a korcsoportok közötti feszültségekről – legalábbis nyilvános kutatás nem erősíti ezt meg. A járvány kitörésekor sokan – talán némileg okkal – feltételezték azt, hogy a fiatalok vs. idősek törésvonal élesedik, az egyik szabadságának akadályozásával, a másik felelőtlenséggel fog dobálozni. Ennek általános tapasztalata elmaradt, ugyanakkor vannak különbözőségek abban, ahogyan leírják a járvány második szakaszát. Míg láthatóan a fiatalabbak egy felborult világ metaforájaként „mesélik el” a járványt, addig az idősebbek a bizonytalanság, a veszély, az egészségügy problematikája felől. Az, hogy a fiatalok apolitikus kifejezésekkel, míg az idősebbek átpolitizáltabb keretben gondolkodnak, szintén trendbe illeszkedik. Ennyiben a kutatás megerősíti az általános generációs sajátosságokat, és az is látszik, hogy a címben feltett kérdés alapján különböző generációs szemüveget „hordva” különböző vélemények és világok tárulnak fel a most még járvánnyal teli világgal kapcsolatban.
Böcskei Balázs, az IDEA Intézet kutatási igazgatója
Pohly Ferenc, 5-WORDS.com ügyvezető
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
