Az egyenlő választójogot az Alaptörvényen túl alkotmánybírósági határozat is kimondja, a plénum egy 2005-ös dokumentuma szerint a választókerületeket úgy kell meghatározni, hogy a választásra jogosultak száma a lehető legkisebb mértékben térjen el egymástól. Az ugyancsak a Klasszis Médiához tartozó laptársunk, az Mfor a Nemzeti Választási Iroda adatai alapján megállapította, míg a jelenleg még hatályos választókerületi felosztás 2014-ben megfelelt ennek a követelménynek, a 2022-es voksoláson választásra jogosultak száma alapján Pest vármegyének már járt volna a 12 helyett a tizennégy egyéni választókerületi képviselő. Budapestre viszont már arányosan már csak 17,4 választókerület jutott volna, vagyis indokolatlan lenne a főváros választókerületeinek számát kettővel csökkenteni.
Fotó: Pixabay
A lap rámutat, 2014-ről 2022-re országosan átlagosan 2725 fővel lett kevesebb az egy választókerületre jutó választópolgárok száma. Budapest 18 választókerületében mind csökkent a voksolásra jogosultak száma, sőt 12-ben az átlagnál nagyobb mértékben. Eközben Pest vármegye 12 választókerületéből 11-ben nőtt a választásra jogosultak száma, az egyetlen körzetben, ahol csökkent a számuk, ott is az országos átlagnál kisebb mértékben.
Az Mfor arra is rámutat, Somogy, illetve Tolna vármegyében a választók száma alapján már egy-egy választókerülettel kevesebb lenne indokolt.
Laptársunk a témában három szakértőt is megszólaltatott.
A szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor cikke teljes egészében ide kattintva olvasható el. >>
A témáról kollégáink a Klasszis Média Ez Viszont Privát című podcastjének 28. epizodjában is hosszan beszélgettek:
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
