Koronavírus: lesz még gond a vakcinával is

A nyugati országok közül többen komoly mennyiségeket kötöttek le a koronavírus elleni vakcinából, ami a WHO (Egészségügyi Világszervezet) szerint globálisan komoly károkat okoz. A "vakcinacionalizmus" miatt arra kényszerült, hogy felülvizsgálja globális Covid-19 oltóanyag beszerzési módszerét. Az egészségügyi világszervezet ugyanis azt tervezte korábban, hogy ők koordinálják majd az oltások beszerzését és elosztását, amely reményeik szerint több okból is előnyökkel járt volna. Egyrészt kedvező árakat tudtak volna kicsikarni, másrészt a fejlődő országokba is gyorsan el tudták volna juttatni az oltóanyagot.

Miután a WHO és az amerikai kormányzat között a járvány miatt kenyértörésre került sor, így nem meglepő, hogy a Trump adminisztráció külön utakon jár. Ugyanakkor nem csak ők kerülték ki a WHO-t, hiszen Kínában állítólag már a nyár folyamán elkezdtek használni egy saját fejlesztésű szert, de Oroszország is hasonló módon próbálja a járványt kezelni, hiszen egy klinikailag nem tesztelt vakcinát törzskönyveztek, amellyel megkezdték az oltásokat.

Trump mindent megvesz

Az Egyesült Államokban ekkora kockázatot nem akartak vállalni, bár ott is igyekeznek a tesztelési időszakot minden lehetséges módon lerövidíteni, ám amíg a szövetségi hivatal, az FDA nem engedélyezi, addig nem fognak semmit használni. A másik oldalról viszont óriási erőforrásokat mozgósítottak, és gyakorlatilag majd minden olyan gyógyszergyárral próbálnak megállapodni, amely jól áll az oltóanyag fejlesztésében. Jellemző, hogy augusztus közepén már arról szóltak a hírek, hogy az USA közel 11 milliárd dollárt költött arra, hogy oltóanyagot vegyen, és akkorra már az alábbi megállapodásokat nyélbe ütötték:

• Moderna: 100 millió adag vakcinát vásárolnak és további 400 millióra opciót szereznek. Az ügylet értéke a gyógyszergyártó szerint 1,5 milliárd dollár volt. Ezt megelőzően közel 1 milliárd dollárral szállt be Amerika a fejlesztésekbe. Részben ennek köszönhetően az első között kezdték meg a klinikai tesztek utolsó fázisát, és az előrejelzések szerint az első három cég között lehetnek, amelyek megszerzik a szükséges engedélyeket.
• Johnson & Johnson: tőlük is 100 millió adag oltóanyagot vásároltak további 200 milliós opcióval. Az 1 milliárd dolláros vételáron túl 450 milliós támogatást adtak a fejlesztéshez.
• Sanofi és GlaxoSmithKline: a két gyógyszergyár az amerikai egészségügyi szervezettel (HHS) nagy üzletet kötött, hiszen 2 milliárd dollárt kaptak részben a fejlesztésekre, részben 100 millió adag oltóanyagra. Az amerikai kormány sem kispályázott, hiszen tőlük félmilliárd adag oltóanyagot rendelt. A megjelent sajtóhírek szerint az egyik legelőrehaladottabb fejlesztéseik nekik vannak, hiszen ígéretük szerint év végén meglehet minden engedélyük.
• Pfizer és BioNTech: ők is a fejlesztések éllovasai között vannak, Németországban a BioNTech volt az első, amely tömeges tesztekbe kezdett. Nem véletlen, hogy az USA közel 2 milliárd dollárért rendelt 100 millió oltást, és további 500 millióra is opciót szerzett. A két vállalat optimizmusát tükrözi, hogy korábban azt jelezték, az év végére 100 millió adag legyártott oltóanyaggal számolnak, 2021 végére pedig további 1,3 milliárddal.
• Novavax: a sajtóban kevésbé felkapott amerikai gyártó 1,6 milliárd dollárért adott el 100 millió ampulla szert az Egyesült Államoknak. Ők fél lépés hátrányban vannak a fenti cégekkel szemben, hiszen a tesztek utolsó stádiumát a közeljövőben kezdik, és a cég előzetes várakozása szerint az engedélyeik a jövő év legelején meglesznek.
• AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem: a HHS nekik is nagyon komoly összeget adott, 1,2 milliárd dollárt a fejlesztések támogatására. A HHS és az AstraZeneca együttműködésének keretében 300 millió oltóanyag szállításáról is megállapodtak.

Az amerikai kormányzat mellett a britek és a japánok is számos bilaterális megállapodást kötöttek, de a hírek szerint Európa Unió is a WHO-tól függetlenül, de közösségi szinten igyekszik koordinálni a vakcinák beszerzését. Ennek az együttműködésnek a keretében érkezhet majdan az az 5 millió oltóanyag, amelyről augusztus elején Orbán Viktor miniszterelnök beszélt. Érdekesség, hogy a magyar miniszterelnök egy hónappal ezelőtti bejelentésén kívül sok információt nem tudunk az EU által koordinált folyamatokról, miközben az osztrák sajtó a napokban arról számolt be, hogy Ausztriában a jövő év elején megkezdhetik a védőoltások beadását. 

Miután a gazdag országok önállóan intézik a beszerzéseiket, így elbukott az a terv, hogy majd a nagy közös beszerzés keretében ők lesznek azok, amelyek finanszírozzák a legszegényebbek számára az oltóanyagokat. Így viszont erősen megkérdőjelezik, hogy a fejletlen országok polgárai miként fognak védettséget szerezni. Némi reményt ad, hogy a WHO által meghirdetett Covax program, amely a szegény országok vakcinával való ellátását célozza, az Európai Uniótól kap 400 millió euró támogatást.

Más problémát is okoz a "vakcinacionalizmus"

A gazdag országok oltóanyag beszerzése nem csak abból a szempontból problémás, hogy ennek farvizén nem fognak a szegényebb államok vakcinához jutni, hanem egy másik gondot is okoz. Az, hogy a nyugati világ felvásárolja a megelőzést segítő szert, és igyekezik összes polgárát beoltani, a szakértők szerint nagyon nem hatékony. Sokkal jobb lenne, ha a veszélyeztetett csoportokba tartozókat oltanák be először, legyen szó foglalkozásról (szociális és egészségügyben dolgozók), életkorról (idősek) vagy egészségügyi állapotról (akkut betegségben szenvedők). Ennek révén ugyanis mind a komoly betegségek, mind a halálesetek visszaszoríthatóak lennének, ami akár a termelés, akár a turizmus globalizálódását tekintve végső soron a fejlett államoknak is előnyösebb lenne.

Ugyanis amíg a vírus a világ bármelyik országában jelen van, addig úgymond a visszafertőzés, az egyik országból a másikba való bevitel (amire egyébként a határok lezárása kapcsán a magyar kormány is hivatkozik) valós fenyegetés. Ellenben, ha a vírus terjesztését ilyen módon sikerülne megtörni, akkor a termelési láncok, a nemzetközi kereskedelem és az idegenforgalom is visszatérhetne a járvány előtti ritmusba. Ez pedig azt jelenthetné, hogy a gazdasági teljesítmény is gyorsan visszatérhetne a koronavírus előtt szintre.

Gyártás, szállítás, tárolás

Miközben számos gyógyszergyár gőzerővel dolgozik azon, hogy minél előbb elvégezze az összes tesztet és megkapja az egészségügyi hatóságoktól az engedélyeket, a vakcinák gyártása és logisztikája továbbra is kérdéseket vet fel. Szakértők ugyanis több alkalommal figyelmeztettek, hogy nincs elegendő gyártókapacitás arra, hogy hirtelen milliárdos nagyságrendbe állítsanak elő oltóanyagot.

Az oltószerek gyártása ugyanis nem olyan egyszerű folyamat, ráadásul nagyon szigorú (például higiéniai) előírások vonatkoznak rá. Az is problémát jelenthet, hogy a legújabb technológiákkal készült szereket még sohasem gyártották nagyüzemi körülmények között. A legegyszerűbb megoldás az lenne, amit egyébként több gyógyszeripari vállalat megoldhatónak tart, hogy a meglévő kapacitásokat átállítsák, ez viszont azzal járhat, hogy más gyógyszerek vagy vakcinák előállításával lehet probléma. Segítséget jelenthet, hogy az Egyesült Államok és az EU is tett lépéseket a kapacitások bővítésének ösztönzésére, ám viszonylag kevés konkrétum látott ebben a kérdésben napvilágot.

Ha sikerül megfelelő mennyiségben előállítani az oltóanyagot, akkor a szakértők szerint a tömeges terjesztés olyan látszólag apróságokon is elcsúszhat, mint például az üvegcsék és tűk. Mivel világjárványról és potenciálisan a világ beoltásáról beszélünk, ezekből is sokkal többet kell gyártani, különben egyszerűen nem lesz lehetséges a vakcina szállítása és beadása.

De a fentiek mellett a világ egyik legnagyobb logisztikai vállalata, a DHL is jelzett egy lehetséges buktatót. Szerintük ugyanis a világ népességének kétharmada számára jelenthet akadályt az a tény, hogy a Covid-19 vakcinákat fagyasztva kell szállítani és tárolni. Bármennyire hihetetlenül hangzik is a 21. században, nagyon sok helyen nincs olyan szállítóeszköz és sterill tárolókapacitás, amellyel az oltóanyag mozgatása és megőrzése megoldható. Így pedig megint csak felmerülhet az a probléma, hogy a nyugati embereket ugyan be fogják oltani, de a fertőzésveszély mégis fennmarad a globálisan mozgó személyek és áruk révén.