8p

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A koronavírus elleni védőoltásról futószalagon érkeznek a hírek. Úgy tűnik, sok nyugati politikus, így például Donald Trump igyekszik bármi áron elérni, hogy minél előbb rendelkezésre álljon a vakcina. Ez viszont globálisan nézve összességében több kárral járhat, mint haszonnal.

A nyugati országok közül többen komoly mennyiségeket kötöttek le a koronavírus elleni vakcinából, ami a WHO (Egészségügyi Világszervezet) szerint globálisan komoly károkat okoz. A "vakcinacionalizmus" miatt arra kényszerült, hogy felülvizsgálja globális Covid-19 oltóanyag beszerzési módszerét. Az egészségügyi világszervezet ugyanis azt tervezte korábban, hogy ők koordinálják majd az oltások beszerzését és elosztását, amely reményeik szerint több okból is előnyökkel járt volna. Egyrészt kedvező árakat tudtak volna kicsikarni, másrészt a fejlődő országokba is gyorsan el tudták volna juttatni az oltóanyagot.

Óriási versenyfutás van a fejlesztők között (Fotó: pixabay.com)
Óriási versenyfutás van a fejlesztők között (Fotó: pixabay.com)

Miután a WHO és az amerikai kormányzat között a járvány miatt kenyértörésre került sor, így nem meglepő, hogy a Trump adminisztráció külön utakon jár. Ugyanakkor nem csak ők kerülték ki a WHO-t, hiszen Kínában állítólag már a nyár folyamán elkezdtek használni egy saját fejlesztésű szert, de Oroszország is hasonló módon próbálja a járványt kezelni, hiszen egy klinikailag nem tesztelt vakcinát törzskönyveztek, amellyel megkezdték az oltásokat.

Trump mindent megvesz

Az Egyesült Államokban ekkora kockázatot nem akartak vállalni, bár ott is igyekeznek a tesztelési időszakot minden lehetséges módon lerövidíteni, ám amíg a szövetségi hivatal, az FDA nem engedélyezi, addig nem fognak semmit használni. A másik oldalról viszont óriási erőforrásokat mozgósítottak, és gyakorlatilag majd minden olyan gyógyszergyárral próbálnak megállapodni, amely jól áll az oltóanyag fejlesztésében. Jellemző, hogy augusztus közepén már arról szóltak a hírek, hogy az USA közel 11 milliárd dollárt költött arra, hogy oltóanyagot vegyen, és akkorra már az alábbi megállapodásokat nyélbe ütötték:

  • Moderna: 100 millió adag vakcinát vásárolnak és további 400 millióra opciót szereznek. Az ügylet értéke a gyógyszergyártó szerint 1,5 milliárd dollár volt. Ezt megelőzően közel 1 milliárd dollárral szállt be Amerika a fejlesztésekbe. Részben ennek köszönhetően az első között kezdték meg a klinikai tesztek utolsó fázisát, és az előrejelzések szerint az első három cég között lehetnek, amelyek megszerzik a szükséges engedélyeket.
  • Johnson & Johnson: tőlük is 100 millió adag oltóanyagot vásároltak további 200 milliós opcióval. Az 1 milliárd dolláros vételáron túl 450 milliós támogatást adtak a fejlesztéshez.
  • Sanofi és GlaxoSmithKline: a két gyógyszergyár az amerikai egészségügyi szervezettel (HHS) nagy üzletet kötött, hiszen 2 milliárd dollárt kaptak részben a fejlesztésekre, részben 100 millió adag oltóanyagra. Az amerikai kormány sem kispályázott, hiszen tőlük félmilliárd adag oltóanyagot rendelt. A megjelent sajtóhírek szerint az egyik legelőrehaladottabb fejlesztéseik nekik vannak, hiszen ígéretük szerint év végén meglehet minden engedélyük.
  • Pfizer és BioNTech: ők is a fejlesztések éllovasai között vannak, Németországban a BioNTech volt az első, amely tömeges tesztekbe kezdett. Nem véletlen, hogy az USA közel 2 milliárd dollárért rendelt 100 millió oltást, és további 500 millióra is opciót szerzett. A két vállalat optimizmusát tükrözi, hogy korábban azt jelezték, az év végére 100 millió adag legyártott oltóanyaggal számolnak, 2021 végére pedig további 1,3 milliárddal.
  • Novavax: a sajtóban kevésbé felkapott amerikai gyártó 1,6 milliárd dollárért adott el 100 millió ampulla szert az Egyesült Államoknak. Ők fél lépés hátrányban vannak a fenti cégekkel szemben, hiszen a tesztek utolsó stádiumát a közeljövőben kezdik, és a cég előzetes várakozása szerint az engedélyeik a jövő év legelején meglesznek.
  • AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem: a HHS nekik is nagyon komoly összeget adott, 1,2 milliárd dollárt a fejlesztések támogatására. A HHS és az AstraZeneca együttműködésének keretében 300 millió oltóanyag szállításáról is megállapodtak.

Az amerikai kormányzat mellett a britek és a japánok is számos bilaterális megállapodást kötöttek, de a hírek szerint Európa Unió is a WHO-tól függetlenül, de közösségi szinten igyekszik koordinálni a vakcinák beszerzését. Ennek az együttműködésnek a keretében érkezhet majdan az az 5 millió oltóanyag, amelyről augusztus elején Orbán Viktor miniszterelnök beszélt. Érdekesség, hogy a magyar miniszterelnök egy hónappal ezelőtti bejelentésén kívül sok információt nem tudunk az EU által koordinált folyamatokról, miközben az osztrák sajtó a napokban arról számolt be, hogy Ausztriában a jövő év elején megkezdhetik a védőoltások beadását. 

Miután a gazdag országok önállóan intézik a beszerzéseiket, így elbukott az a terv, hogy majd a nagy közös beszerzés keretében ők lesznek azok, amelyek finanszírozzák a legszegényebbek számára az oltóanyagokat. Így viszont erősen megkérdőjelezik, hogy a fejletlen országok polgárai miként fognak védettséget szerezni. Némi reményt ad, hogy a WHO által meghirdetett Covax program, amely a szegény országok vakcinával való ellátását célozza, az Európai Uniótól kap 400 millió euró támogatást.

Más problémát is okoz a "vakcinacionalizmus"

A gazdag országok oltóanyag beszerzése nem csak abból a szempontból problémás, hogy ennek farvizén nem fognak a szegényebb államok vakcinához jutni, hanem egy másik gondot is okoz. Az, hogy a nyugati világ felvásárolja a megelőzést segítő szert, és igyekezik összes polgárát beoltani, a szakértők szerint nagyon nem hatékony. Sokkal jobb lenne, ha a veszélyeztetett csoportokba tartozókat oltanák be először, legyen szó foglalkozásról (szociális és egészségügyben dolgozók), életkorról (idősek) vagy egészségügyi állapotról (akkut betegségben szenvedők). Ennek révén ugyanis mind a komoly betegségek, mind a halálesetek visszaszoríthatóak lennének, ami akár a termelés, akár a turizmus globalizálódását tekintve végső soron a fejlett államoknak is előnyösebb lenne.

Ugyanis amíg a vírus a világ bármelyik országában jelen van, addig úgymond a visszafertőzés, az egyik országból a másikba való bevitel (amire egyébként a határok lezárása kapcsán a magyar kormány is hivatkozik) valós fenyegetés. Ellenben, ha a vírus terjesztését ilyen módon sikerülne megtörni, akkor a termelési láncok, a nemzetközi kereskedelem és az idegenforgalom is visszatérhetne a járvány előtti ritmusba. Ez pedig azt jelenthetné, hogy a gazdasági teljesítmény is gyorsan visszatérhetne a koronavírus előtt szintre.

Gyártás, szállítás, tárolás

Miközben számos gyógyszergyár gőzerővel dolgozik azon, hogy minél előbb elvégezze az összes tesztet és megkapja az egészségügyi hatóságoktól az engedélyeket, a vakcinák gyártása és logisztikája továbbra is kérdéseket vet fel. Szakértők ugyanis több alkalommal figyelmeztettek, hogy nincs elegendő gyártókapacitás arra, hogy hirtelen milliárdos nagyságrendbe állítsanak elő oltóanyagot.

Az oltószerek gyártása ugyanis nem olyan egyszerű folyamat, ráadásul nagyon szigorú (például higiéniai) előírások vonatkoznak rá. Az is problémát jelenthet, hogy a legújabb technológiákkal készült szereket még sohasem gyártották nagyüzemi körülmények között. A legegyszerűbb megoldás az lenne, amit egyébként több gyógyszeripari vállalat megoldhatónak tart, hogy a meglévő kapacitásokat átállítsák, ez viszont azzal járhat, hogy más gyógyszerek vagy vakcinák előállításával lehet probléma. Segítséget jelenthet, hogy az Egyesült Államok és az EU is tett lépéseket a kapacitások bővítésének ösztönzésére, ám viszonylag kevés konkrétum látott ebben a kérdésben napvilágot.

Ha sikerül megfelelő mennyiségben előállítani az oltóanyagot, akkor a szakértők szerint a tömeges terjesztés olyan látszólag apróságokon is elcsúszhat, mint például az üvegcsék és tűk. Mivel világjárványról és potenciálisan a világ beoltásáról beszélünk, ezekből is sokkal többet kell gyártani, különben egyszerűen nem lesz lehetséges a vakcina szállítása és beadása.

De a fentiek mellett a világ egyik legnagyobb logisztikai vállalata, a DHL is jelzett egy lehetséges buktatót. Szerintük ugyanis a világ népességének kétharmada számára jelenthet akadályt az a tény, hogy a Covid-19 vakcinákat fagyasztva kell szállítani és tárolni. Bármennyire hihetetlenül hangzik is a 21. században, nagyon sok helyen nincs olyan szállítóeszköz és sterill tárolókapacitás, amellyel az oltóanyag mozgatása és megőrzése megoldható. Így pedig megint csak felmerülhet az a probléma, hogy a nyugati embereket ugyan be fogják oltani, de a fertőzésveszély mégis fennmarad a globálisan mozgó személyek és áruk révén.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Közérdekű COVID-vakcinák a rák ellen? Sok jóval kecsegtetnek az amerikai kutatók
Imre Lőrinc | 2025. október 23. 12:30
A Texas Egyetem és a Florida Egyetem immunterápiával foglalkozó kutatói pozitív eredményekről számoltak be.
Közérdekű Itt a nap első beszéde: Karácsony Gergely üzent október 23-án
Privátbankár.hu | 2025. október 23. 10:15
Karácsony Gergely a köztársaság eszméjére, 1956 erkölcsi mércéjére is kitért.
Közérdekű Öt hónapba telt, míg leváltották a beomlott parajdi sóbánya vezetőit
Privátbankár.hu | 2025. október 22. 12:10
A katasztrófa után öt hónapnak kellett eltelnie, a román gazdasági minisztérium korábban bírósághoz is fordult.
Közérdekű Ők most Európa legjobb oknyomozói
Privátbankár.hu | 2025. október 22. 09:45
Az orosz árnyékflotta leleplezéséért járt a díj.
Közérdekű Két vonat ütközött Szlovákiában, a magyar határ közelében
Privátbankár.hu | 2025. október 13. 12:57
Két személyszállító vonat ment egymásba.
Közérdekű Megosztott lett idén a Nobel-emlékdíj
Privátbankár.hu | 2025. október 13. 12:34
A technológia és a gazdasági növekedés viszonyát vizsgálták a díjazott tudósok.
Közérdekű Megmerevedtek az állások, még mindig Tisza-előnnyel
Privátbankár.hu | 2025. október 13. 11:55
Nem csökkent a Tisza Párt jelentős előnye a 21 Kutatóközpont októberi felmérése szerint, bár kevesebben számítanak Magyar Péterék győzelmére, mint a nyáron.
Közérdekű Felmondja a Sziget Zrt. a Budapesttel kötött szerződést – veszélyben a fesztivál?
Privátbankár.hu | 2025. október 13. 08:59
Bizonytalanná vált a Sziget Fesztivál jövője, miután a Sziget Zrt. vezérigazgatója levélben kezdeményezte a fővárossal kötött megállapodás felmondását – jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester közösségi oldalán. A fesztivál sorsa most a külföldi tulajdonos üzleti döntésein múlhat, a főváros azonban továbbra is kiállna a rendezvény folytatása mellett.
Közérdekű Dübörög a Kastélyprogram: óriási felajánlást tett az OTP
Imre Lőrinc | 2025. október 13. 08:30
Lázár János, Csányi Sándor és Orbán Viktor Gödöllőn tettek rendkívüli bejelentést.
Közérdekű Új pláza nyit a jövő héten Budapesten
Privátbankár.hu | 2025. október 11. 16:45
A Zenit Corso Zuglóban, a Bosnyák tér mögött nyitja meg kapuit október 16-án.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG