Mikor veszik el a szavazatom az EP-választáson? Hogyan osztják el a mandátumokat?

Az európai parlamenti választások szabályai Magyarországon az alábbi főbb pontokban foglalhatók össze:

• Minden 18. életévét betöltött magyar állampolgár, valamint Magyarországon bejelentett lakcímmel rendelkező uniós állampolgár rendelkezik választójoggal.
• A választásokon indulni szintén csak magyar állampolgárok, illetve Magyarországon élő uniós állampolgárok indulhatnak, akik betöltötték a 18. életévüket.
• Magyarországon az európai parlamenti választások arányos választási rendszerben zajlanak. Az ország egyetlen, egységes választókerületet alkot, és a szavazatok arányában osztják ki a mandátumokat a pártok között.
• A pártoknak el kell érniük az összes leadott szavazat legalább 5 százalékát, hogy mandátumhoz jussanak.
• A szavazók listás szavazatot adnak le, azaz pártlistákra szavaznak. A szavazólapon a pártlisták jelöltjei szerepelnek, és a választók egyetlen listára adhatják le a voksukat.
• Az európai parlamenti választásokat ötévente tartják. A választási nap Magyarországon a szokásos módon egy vasárnapra esik, amely az EU által meghatározott választási időszakon belül van.

Láthatjuk, hogy az 5 százalékot el nem ért pártokra adott voksok elvesznek.

Érdemes-e kisebb pártokra szavazni?

Az európai parlamenti választásokon sok párt indul, és a mérések szerint többen is épp a bejutás és a mandátumszerzés szélén állnak, így felmerül a kérdés: mi történik azokkal a szavazatokkal, amelyeket olyan pártokra adnak le, amelyek nem jutnak be? Az EP-választáson nincs kompenzációs lista, amely a be nem jutó jelöltek szavazataiból képezne mandátumot. Az érvényes szavazatok összesítése után azok a listák, amelyek nem érik el az összes szavazat több mint 5 százalékát, nem kaphatnak mandátumot, és ezek a szavazatok elvesznek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem érdemes kisebb pártokra szavazni, mivel előfordulhat, hogy meglepetést okoznak, amit a közvélemény-kutatók nem jeleztek előre, különösen mivel ezeknak a felméréseknek a hibahatára gyakran 2-3 százalék körül mozog. Érdemes mérlegelni ezeket a tényezőket a döntés során.

Magyarország az Európai Parlamentbe 21 képviselőt delegál, ez a népesség alapján meghatározott arányos elosztás eredménye. Ez azt jelenti, hogy a különböző pártok által megválasztott képviselők száma a pártok által megszerzett szavazatok arányától függ.

Hogyan osztják ki a 21 mandátumot?

A D'Hondt-módszert Victor D'Hondt belga matematikus és jogász fejlesztette ki, aki 1841. november 20-án született Gentben, ahol tanulmányait is végezte. Matematikai és jogi ismereteit később a választási rendszerek kutatására fordította. 1878-ban publikálta fő művét, amelyben részletesen bemutatta a módszert, amelyet később róla neveztek el. 1901. május 30-án hunyt el. Módszere széles körben elterjedt és alkalmazott lett az arányos választási rendszerekben, nemcsak Európában, hanem világszerte.

• A módszer egyik legfőbb előnye, hogy arányos képviseletet biztosít a választásokon részt vevő pártok számára, így a választók akaratát hűen tükrözi.
• A számítás viszonylag egyszerű, ami megkönnyíti a mandátumok kiosztását és a választási eredmények átláthatóságát.

A viszonylagos egyszerűséget a Választási Iroda alábbi példájával mutatjuk be

• Felírjuk a pártokra leadott szavazatokat egy sorba a legtöbbet kapott párttal kezdve, majd sorban utána a többit a leadott szavazatok nagysága szerint.
• Majd a második sorban alatta az eredeti értéket elosztjuk kettővel, a harmadik sorban, az eredeti értéket elosztjuk hárommal, a negyedikben néggyel és így tovább, amíg elég kis számokat nem kapunk.
• Megkeressük a legnagyobb 12-őt (mivel a példa ennyit adott meg előre) a bal felső sarokban. Ezek a mezők lesznek a mandátum szerzők. Az ábrán zölddel jelölve.
• Összeszámoljuk az egyes pártok mandátumait.

A Választási iroda példáján A, B, C és D párt érte el a bejutási küszöböt és 12 mandátumot osztanak ki.

A következő példában 100 szavazatot váltunk át 12 (zölddel jelölt) mandátumra. (Vagyis A párt 40 szavazatából 5 mandátum, B párt 30 szavazatából 4 mandátum, C párt 20 szavazatából 2 mandátum, D párt 10 szavazatából 1 mandátum lesz.)

Eredmények:

• Az európai parlamenti választás tájékoztató adatait – a szavazáson megjelent választópolgárok számának kivételével - csak akkor lehet nyilvánosságra hozni, ha az Európai Unió valamennyi tagállamában befejeződött a szavazás, azaz 2024. június 9-én 23.00 óra után.

Mely pártok lesznek a szavazólapon?

Összesen 11 magyarországi párt gyűjtötte össze az Európai Parlamenti választás listaállításhoz szükség aláírásokat. A pártok sorrendben így szerepelnek majd a szavazólapokon:

1. Megoldás Mozgalom (MEMO), listáját Dr. Huszár Viktor vezeti.
2. LMP-Zöldek, listáját Ungár Péter, a párt országgyűlési képviselője vezeti.
3. DK–MSZP–Párbeszéd, listáját Dobrev Klára, a párt jelenlegi EP-képviselője vezeti.
4. Második Reformkor (2RK), listáját Vona Gábor pártja, maga Vona vezeti.
5. Mindenki Magyarországa Néppárt, listáját Márki-Zay Péter vezeti.
6. Momentum Mozgalom, listáját Donáth Anna vezeti.
7. Fidesz–KDNP, listáját Deutsch Tamás vezeti.
8. Jobbik, listavezetője Róna Péter.
9. Tisza Párt, listáját Magyar Péter vezeti.
10. Magyar Kétfarkú Kutyapárt, listavezetője Le Marietta.
11. Mi Hazánk, listavezetője a párt elnöke, Toroczkai László.