Az európai parlamenti választások szabályai Magyarországon az alábbi főbb pontokban foglalhatók össze:
- Minden 18. életévét betöltött magyar állampolgár, valamint Magyarországon bejelentett lakcímmel rendelkező uniós állampolgár rendelkezik választójoggal.
- A választásokon indulni szintén csak magyar állampolgárok, illetve Magyarországon élő uniós állampolgárok indulhatnak, akik betöltötték a 18. életévüket.
- Magyarországon az európai parlamenti választások arányos választási rendszerben zajlanak. Az ország egyetlen, egységes választókerületet alkot, és a szavazatok arányában osztják ki a mandátumokat a pártok között.
- A pártoknak el kell érniük az összes leadott szavazat legalább 5 százalékát, hogy mandátumhoz jussanak.
- A szavazók listás szavazatot adnak le, azaz pártlistákra szavaznak. A szavazólapon a pártlisták jelöltjei szerepelnek, és a választók egyetlen listára adhatják le a voksukat.
- Az európai parlamenti választásokat ötévente tartják. A választási nap Magyarországon a szokásos módon egy vasárnapra esik, amely az EU által meghatározott választási időszakon belül van.
Láthatjuk, hogy az 5 százalékot el nem ért pártokra adott voksok elvesznek.
Érdemes-e kisebb pártokra szavazni?
Az európai parlamenti választásokon sok párt indul, és a mérések szerint többen is épp a bejutás és a mandátumszerzés szélén állnak, így felmerül a kérdés: mi történik azokkal a szavazatokkal, amelyeket olyan pártokra adnak le, amelyek nem jutnak be? Az EP-választáson nincs kompenzációs lista, amely a be nem jutó jelöltek szavazataiból képezne mandátumot. Az érvényes szavazatok összesítése után azok a listák, amelyek nem érik el az összes szavazat több mint 5 százalékát, nem kaphatnak mandátumot, és ezek a szavazatok elvesznek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem érdemes kisebb pártokra szavazni, mivel előfordulhat, hogy meglepetést okoznak, amit a közvélemény-kutatók nem jeleztek előre, különösen mivel ezeknak a felméréseknek a hibahatára gyakran 2-3 százalék körül mozog. Érdemes mérlegelni ezeket a tényezőket a döntés során.
Magyarország az Európai Parlamentbe 21 képviselőt delegál, ez a népesség alapján meghatározott arányos elosztás eredménye. Ez azt jelenti, hogy a különböző pártok által megválasztott képviselők száma a pártok által megszerzett szavazatok arányától függ.
Hogyan osztják ki a 21 mandátumot?
A D'Hondt-módszert Victor D'Hondt belga matematikus és jogász fejlesztette ki, aki 1841. november 20-án született Gentben, ahol tanulmányait is végezte. Matematikai és jogi ismereteit később a választási rendszerek kutatására fordította. 1878-ban publikálta fő művét, amelyben részletesen bemutatta a módszert, amelyet később róla neveztek el. 1901. május 30-án hunyt el. Módszere széles körben elterjedt és alkalmazott lett az arányos választási rendszerekben, nemcsak Európában, hanem világszerte.
- A módszer egyik legfőbb előnye, hogy arányos képviseletet biztosít a választásokon részt vevő pártok számára, így a választók akaratát hűen tükrözi.
- A számítás viszonylag egyszerű, ami megkönnyíti a mandátumok kiosztását és a választási eredmények átláthatóságát.
A viszonylagos egyszerűséget a Választási Iroda alábbi példájával mutatjuk be
- Felírjuk a pártokra leadott szavazatokat egy sorba a legtöbbet kapott párttal kezdve, majd sorban utána a többit a leadott szavazatok nagysága szerint.
- Majd a második sorban alatta az eredeti értéket elosztjuk kettővel, a harmadik sorban, az eredeti értéket elosztjuk hárommal, a negyedikben néggyel és így tovább, amíg elég kis számokat nem kapunk.
- Megkeressük a legnagyobb 12-őt (mivel a példa ennyit adott meg előre) a bal felső sarokban. Ezek a mezők lesznek a mandátum szerzők. Az ábrán zölddel jelölve.
- Összeszámoljuk az egyes pártok mandátumait.
A Választási iroda példáján A, B, C és D párt érte el a bejutási küszöböt és 12 mandátumot osztanak ki.
A következő példában 100 szavazatot váltunk át 12 (zölddel jelölt) mandátumra. (Vagyis A párt 40 szavazatából 5 mandátum, B párt 30 szavazatából 4 mandátum, C párt 20 szavazatából 2 mandátum, D párt 10 szavazatából 1 mandátum lesz.)
Fotó: Választási Iroda
Eredmények:
- Az európai parlamenti választás tájékoztató adatait – a szavazáson megjelent választópolgárok számának kivételével - csak akkor lehet nyilvánosságra hozni, ha az Európai Unió valamennyi tagállamában befejeződött a szavazás, azaz 2024. június 9-én 23.00 óra után.
Mely pártok lesznek a szavazólapon?
Összesen 11 magyarországi párt gyűjtötte össze az Európai Parlamenti választás listaállításhoz szükség aláírásokat. A pártok sorrendben így szerepelnek majd a szavazólapokon:
- Megoldás Mozgalom (MEMO), listáját Dr. Huszár Viktor vezeti.
- LMP-Zöldek, listáját Ungár Péter, a párt országgyűlési képviselője vezeti.
- DK–MSZP–Párbeszéd, listáját Dobrev Klára, a párt jelenlegi EP-képviselője vezeti.
- Második Reformkor (2RK), listáját Vona Gábor pártja, maga Vona vezeti.
- Mindenki Magyarországa Néppárt, listáját Márki-Zay Péter vezeti.
- Momentum Mozgalom, listáját Donáth Anna vezeti.
- Fidesz–KDNP, listáját Deutsch Tamás vezeti.
- Jobbik, listavezetője Róna Péter.
- Tisza Párt, listáját Magyar Péter vezeti.
- Magyar Kétfarkú Kutyapárt, listavezetője Le Marietta.
- Mi Hazánk, listavezetője a párt elnöke, Toroczkai László.
Az EU csatlakozna az Ukrajna elleni agresszió bűntettével foglalkozó különleges törvényszékhez – derült ki a szerkesztőségünknek megküldött közleményből.
