Az energiaválság következtében olyan változások érik a munkaerőpiacot Magyarországon, amelyhez hasonlót még a pandémia idején sem tapasztaltak a szakértők. Míg a járványügyi előrejelzésekre alapozva lehetett látni a válság végét, most senki nem tudja megjósolni, hogy pontosan meddig tart az árak emelkedése. Lépéskényszerben vannak a vállalatok, de a munkavállalók elvárásai is megváltoztak.
A juttatási csomagok helyett egyértelműen a nettó alapbér lett a tárgyalások döntő eleme, egyes pozíciókban néhány hónap alatt már több mint 20 százalékkal nőtt a jelöltek bérigénye. Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató Kft. ügyvezetője foglalta össze, mit tapasztalnak jelenleg a magyar munkaerőpiacon.
Az elmúlt pár hónapban mindenki számára világossá vált, hogy az energiaválság következtében elsősorban azok a területek kerültek különösen nehéz helyzetbe, ahol a szektor egyrészt nagyon kitett az árváltozásnak, másrészt a működésük nagymértékben függ az emberek anyagi helyzetétől. Ilyen például a turizmus és vendéglátás.
„Naponta olvasni a híreket, hogy mely szállodák, éttermek zárnak be. Véleményem szerint januártól várható egy nagyobb mélyrepülés: addig még elmennek az emberek a befizetett wellness hétvégékre és jön a karácsony, a szilveszter is. A hotelek, vendéglátóhelyek próbálnak addig kitartani. Utána szinte biztos, hogy egyszerre lesz egy nagyobb elbocsátási hullám, és rengetegen kezdenek majd munkát keresni” - véli a szakértő.
Egyértelmű továbbá, hogy az olyan energiaigényes iparágak, mint például az autógyártás vagy a műanyagfeldolgozás is nagyon megszenvedheti az energiaválságot. Mindeközben érezhető a piacon egy olyan hangulat is, hogy nem lehet a végletekig tartani ezt a helyzetet és jövő tavasszal akár pozitív trendforduló is jöhet. „A jelenlegi helyzetben is vannak olyan iparágak, amelyeknek rendkívül magas a létszámigényük. Ezek többnyire az energiamegtakarításhoz kapcsolódó termékeket gyártó vállalatok. Természetesen ezeken a területeken most tapasztalható egy nagy felívelés, ami hosszútávon is állandósulhat. Emellett munkaerőhiány tapasztalható a kereskedelmi szektorban és a feldolgozóiparban is” – mondja a szakértő.
Az első nagyobb COVID hullámok után kiderült ugyanis, hogy az azonnali leépítéseket követően nagyon nehezen találtak újra megfelelő munkaerőt a cégek. Fontos lenne most is inkább hosszútávon gondolkodni, de a piac eddig azt mutatja, hogy ezt a jelenlegi helyzetben nem minden vállalat tudja megtenni.
A jelenlegi gazdasági körülmények között a HR szolgáltatók egy egészen új helyzetbe kerültek. A cégek próbálják gazdaságilag fenntartható szinten tartani, a leendő munkavállalók pedig minél feljebb tolni a nettó bérigényeket. Különösen igaz ez a szellemi munkaerőre. Az egy évvel ezelőtti bérekhez képest átlagosan körülbelül 20 százalékkal magasabb nettó bért kérnek a jelöltek a Jobtain tapasztalatai alapján. A bérigények emelkedése miatt előfordul az is, hogy egy cég a jelentkezők körülbelül 60 százalékával nem tud leülni tárgyalni, mert egyszerűen nem összeegyeztethetőek az elképzelések.
„Bizonyos állások, pozíciók esetében lehetőséget adunk a jelöltnek, hogy egy hétig kipróbálhassa magát a cégnél. Ez mindkét fél számára előnyös: a munkáltató megnézheti élesben, hogy valóban megfelel-e az elvárásainak a jelentkező, a jelöltek pedig szintén könnyebben dönthetnek, hogy elvállalják-e a munkát vagy sem. Nyilván vannak ennek kockázatai, de profin kell kezelni a helyzetet. Így csak előnye származik belőle mindkét oldalnak és a bértárgyalások esetén is rugalmasabbak a felek” – emeli ki Mihályi Magdolna.
Történelmi csúcson van a Kincstári Egységes Számla egyenlege, de minden fillérnek megvan a helye. 
