Nagyobb az esély, hogy villám vágjon beléd, mint hogy terror áldozata légy

Az esseni német RWI gazdasági kutatóintézet néhány kutatója évek óta minden hónapban kioszt egy citromdíjat a hónap legszörnyűbb statisztikájának („Unstatistik des Monats”). Ebbe általában olyan kimutatások kerülnek, amelyek különösen tévesek vagy félrevezetők. Ebben a hónapban az emberek terrorizmustól való félelméről készült kutatás kapta, amely önmagában nem téves ugyan, de kiegészítésre szorul.

Júliusban az a körkérdés került a német lapok címoldalára, amely szerint a terrorcselekményektől a megkérdezettek 73 százaléka félt Németországban. Ez Európában a magyar és lengyel érték után a harmadik legnagyobb.

A terror is relatív

A közvélemény-kutatás eredményei önmagában nem tévesek, meglepő azonban, hogy senki sem próbálta a terrorveszélyt az élet többi veszélyével összehasonlítani – írja a kutatóintézet. Így az utóbbi években nagyobb volt a valószínűsége annak, hogy valakit Németországban villámcsapás érjen, mint hogy terrorcselekmény áldozatává váljon.

Azt a Privátbankár teszi hozzá, ebből nem következik, hogy ez a jövőben is így lesz. A Focus.de egy cikke szerint évente átlagosan 225 embert ér villámcsapás Németországban (adatok 2007-től 2014-ig), amiből nagy átlagban csak öten haltak meg, 130-an megsérülnek, 90-en épségben maradnak. A franciaországi terrorcselekmények halottainak és sérültjeinek száma azonban az utóbbi egy évben már valószínűleg megközelíti vagy meghaladja a 225 főt. A valamivel nagyobb lakosságú Németországban is nőhet még a terror.

Cél a félelem maga

Az RWI kutatói azt is hozzáteszik, hogy az USA-ban nagyobb a valószínűsége, hogy egy kisgyerek a szüleitől elcsent pisztollyal játszadozva lő le valakit, mint hogy egy terrorista. (És ha beleszámoljuk 2001. szeptember 11-e közel 3000 halottját, vajon akkor is? - a szerk.) A nyaralásnál bekövetkező súlyos közlekedési balesetek valószínűsége pedig sokszorosa a nyaralóhelyeken bekövetkező terrorcselekményének. A hasonló információkkal az RWI szerint csökkenthető lenne a lakosság félelme a terrorizmustól, ami a terrorizmus ellen hat. Annak célja ugyanis a félelem terjesztése.

Miután Magyarországon még egyáltalán nem történt terrorcselekmény a menekültválság óta, és nem is tudni arról, hogy kiemelt célpont lennénk, különösen meglepő, miért a magyarok félnek leginkább ettől. Valószínűleg az a magyarázat, hogy a média jelentős része különösen erősen sulykolja az emberekbe a félelmet.