William Hordhaus Nobel-díjas közgazdász több mint 30 évvel ezelőtt úgy gondolta, ki kellene számolni, hogy pontosan mennyibe fáj az emberiségnek a Föld klímájának megváltozása – kezdte az ezzelkapcsolatos kalkulációk buktatóit bemutató cikkét az Economist brit gazdasági magazin.

Mivel kevés adata volt két földet modellezett. Egyet, amelyet nem sújtott a klímaváltozás és egy másikat, amelyet igen. Végül arra a következtetésre jutott, hogy a Föld légkörének három Celsius-fokos felmelegedése egy-két százalékos veszteséget okozna világgazdaság GDP-növekedésében. Mint írta ezt csak egy „tájékoztató jellegű kiindulópontnak” szánta a pontosabb számítások elvégzéséhez. Az új számítások azonban végül inkább cáfolatai, mint pontosításai ennek.

Diego Känzig és Adrian Bilal amerikai tudósok nemrégen megjelent tanulmányukban hosszú távú adatsorokat tettek egymás mellé. Olyan jelenségeket vettek figyelembe, mint például az El Nino időjárási anomália, a Csendes-óceán közepének szokatlanul erős felmelegedése, ami erős hatással a Ázsia és Amerika időjárására. Ennek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy egy fok hőmérséklet emelkedés 12 százalékos GDP-csökkenést okozhat a világgazdaságban.

Mennyi? 

Ez azt jelenti, hogy ha három Celsius-fokkal emelkedne a Föld légkörének átlaghőmérséklete, az olyan hatással járna, mintha az emberiség folyamatosan háborúban élne. Ezeknek a számításoknak az lehet a közvetlen haszna, hogy rájuk támaszkodva kalkulálni lehet a szén-dioxid-kibocsátás társadalmi költségét. Nevezetesen azt, hogy mekkora befektetés éri meg gazdaságilag ennek mérséklését. Az USA környezetvédelmi minisztériuma (EPA) 2022-ben arra jutott, hogy egy tonna szén-dioxid levegőbe kerülése 51-190 dolláros - azaz 18-68 ezer forintos - társadalmi költséggel jár. Ekkora ráfordításra van szükség ahhoz, hogy kompenzálják a kibocsátás okozta jövedelemkiesést vagy pluszkiadásokat. Känzig és Bilal ezen a téren is pesszimistább eredményt kapott. Számításaik szerint ez az összeg jóval magasabb, 1056 dollár, több mint 360 ezer forint.   Magyarán sokkal többet kellene költeni a kibocsátás visszaszorítására, hogy az ne gatyásítsa le hosszabb távon az embereket. Valójában radikális beavatkozásra lenne szükség. Erőteljesen mérsékelni kellene az üvegház hatású gázok levegőbe kerülését.