„Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy összességében egy előremutató programot hallhattunk Magyar Péter évértékelőjében. A javaslatcsomag legfontosabb pozitívuma, hogy szabadságjogokat és önállóságot akar visszaszerezni és -adni. Hogy a programpontok mennyire konkrétak, az már más kérdés” – jelentette ki Nahalka István oktatáskutató, akit arra kértünk, kommentálja a Tisza Párt oktatási programját.

1. Visszaadnák a tanárok és az iskolák szabadságát, azonnal megszüntetnék a Klebersberg Központot

Bár az egyik legnagyobb ováció Magyar Péter beszéde alatt épp a Klebelsberg Központ megszüntetésének hallatán tört ki a közönség soraiból, az oktatáskutató szerint amellett, hogy az ötlet jó, felmerül a kérdés, hogy a megszüntetés után mi jönne helyette?

„Ha ugyanolyan központosított szisztéma jönne, nem megyünk semmire” – mondja Nahalka, aki hiányolja a bejelentésből a konkrétumot.

2. Önálló Oktatási Minisztériumot hoznának létre

„Ez viszont nagyon konkrét és egyértelmű, ezt minden progresszív erő követeli is már jó ideje. Ezt biztos, hogy meg kell tenni hatalomváltás esetén”.

3. Partnernek tekintenék a pedagógusok érdekvédelmi szervezeteit, és velük együtt kidolgoznák az új Nemzeti Alaptantervet (NAT-ot)

„Minden tiszteletem a pedagógus szakszervezeteké (Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és Pedagógusok Szakszervezete), de vajon van-e, vagy kell-e, hogy szerepük legyen ebben, amikor a hatalom akar velük együttműködni, s mennyire van szerepük az új NAT kidolgozásában?” – kérdezi az oktatáskutató. 

Véleménye szerint a szakszervezeteknél is nagy tudás van, de itt hiányolja a szakmai és civil szervezetek említését. Úgy, mint a Magyar Tanárok Egyesületét, vagy a Történelemtanárok Egyletét, amelyek a megfelelő NAT-részleteket pillanatok alatt meg tudnák írni. Kérdés az is, hogy a nagy reformokra szoruló, újfajta NAT milyen lenne. Hiszen a Fidesz is csinált kétszer új NAT-ot.

„Itt jó lenne kimondani, hogy a megnyomorító, tananyaggal rettenetesen feldúsított NAT-ot el kellene felejteni, és egy olyan nemzeti tantervre lenne szükség, amely csak bizonyos keretet adna, és ezen belül nagy önállóságot biztosítana nemcsak az intézmények, hanem a pedagógusok számára is a differenciáláshoz. Ez a legfontosabb pedagógiai elv, aminek érvényesülnie kellene. Lehet, hogy ezt nem akarták bővebben kifejteni még” – vélekedik Nahalka István.

4. Azonos színvonalú oktatást biztosítanának minden magyar gyereknek

A szakértő szerint vélhetően Magyar Péter itt arra gondolt, hogy nagyon különböző színvonalú iskolák vannak. Azt mondja, ez igen elterjedt elképzelés, csak nem biztos, hogy úgy igaz, ahogy erre gondolni szoktak. Miszerint a vidéki iskolák gyengébbek, mint a nagyobb városi, illetve budapesti iskolák. Pedig a vizsgálatok azt mutatják, hogy pedagógiai eredményességben, hatékonyságban ugyanolyanok a vidéki iskolák is, csak azért érnek el rosszabb eredményeket, mert a szociális összetételük más. Sajnos a magyar iskolák nem tudnak jól reagálni a szociális összetételben mutatkozó problémákra. Ha valahol nagyon felgyűlnek a hátrányos helyzetű gyerekek, akkor azt nem tudja jól kezelni a hazai oktatási rendszer. És mivel vidéken inkább ilyen iskolák vannak, ezért tűnik úgy, hogy rosszabbak lennének.

Nahalka a Mathias Corvinus Collegium (MCC) nemrégiben megjelent gimnáziumi rangsoráról kifejtette azt is, hogy értelmetlennek tartja ezeket. Az iskolák teljesítményét nem lehet összehasonlítani, ugyanis ez olyan komplex dolog, amit nem lehet ranglétrán elhelyezni.

„A rangsorok nem veszik figyelembe a pedagógiai hozzáadott értéket, meg hogy kik jelentkeznek oda” – teszi hozzá a lapnak adott interjúban.

Hogy az oktatási programcsomag többi pontjáról mi az oktatási szakember véleménye, hogy mit tart még kiugróan pozitív javaslatnak, és mi az a pár pont, amit még mindenképpen hozzátettenne, azt a Klasszis Médiához tartozó Mfor cikkéből tudhatja meg.