Rékassy Balázs: „Jó, hogy egy dinamikusan növekvő politikai erő ennyire fontosnak tartja az egészségügyet”

Az egészségügy Magyar Péter egyik kiemelt területe, tavaly nyáron a hőségben több kórházban is járt bemutatva a klímahelyzetet, aminek kapcsán vitába is keveredett Takács Péter egészségügyi államtitkárral. 

„Üdvözlöm, hogy egy dinamikusan növekvő politikai erő ennyire fontosnak tartja az egészségügyet és más fontos, az állam által biztosítandó területeket. Megérezték, hogy ezzel foglalkozni kell, mert nemcsak közvetlenül érinti, hanem foglalkoztatja is az embereket, hogy ennyire elmaradott és hátrányos helyzetű az egészségügy. Tudtommal egyébként készül egy részletesebb elképzelése is a Tisza Pártnak, és örülnék, ha egy idő után szélesebb körű szakmai majd társadalmi vita lenne belőle” – jelentette ki elöljáróban Rékassy Balázs a Klasszis Médiához tartozó Mfor-nak, aki a lapnak kommentálta az egészségügyi javaslatcsomag pontjait.

1. Minden évben minimum 500 milliárd forinttal növelnék az állami egészségügy költségvetését

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) már jelezte, hogy 2500 milliárd forinttal kevesebbet költ a kormány az egészségügyre, ami az ország fejlettségétől, és más európai országok egészségügyi kiadásaihoz mérten elvárható lenne. Az 500 milliárd egy hozzávetőleges, de nagyságrendileg nagyobb összeg, mint a jelenlegi ráfordítás, és azt vetíti előre, hogy a Tisza Párt célja, a magyar GDP legalább 7-8 százalékát kéne költeni az egészségügyre állami forrásból. Ezzel szemben most talán, ha 5 százalékot fordítódik e célra.

A szakértő hozzáteszi: minden egyes forint jól jön, de nem elég pénzt tenni bele, kell egy komoly rövid- és hosszútávú stratégia, ami kormányzati ciklusokon átívelő és minden politikai párt számára független és elfogadott, és természetesen kell egy szakmai partnerség, együttműködés. A hazai egészségügyi rendberakása, csak közösen, egy egészségtudatos társadalom, partnerként tekintett szakmabeliek, és elkötelezett jó menedzsment által valósítható csak meg.  

2. Egészségügyi Minisztériumot hoznának létre, és megszüntetnék a parancsuralmi, rendőri irányítást

„Az egész Európai Unióban nem tudok arra példát, hogy a Belügyminisztérium alá tartozzon az egészségügy, és ez jól működjön. Egyetértek, szüksége van az ágazatnak, hogy miniszteriális szinten képviselve legyen egy kormányban” – jelenti ki a szakértő. 

Emellett igen fontosnak tartja, hogy valódi biztosítóvá kell fejleszteni a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt (NEAK), hiszen míg más országokban az állami biztosítók elköltik a bevételük 2 százalékát a saját valódi biztosítói működésükre, addig Magyarországon valahol a 0,2-0,3 százalék körül mozog a NEAK működésére fordítható összeg. Ez nem biztosít rendes ellenőrző és finanszírozó funkciót. Ugyanígy vissza kell állítani az egészségbiztosítási felügyeletet is, ahogy a NEAK igazi biztosítói, szolgáltatás-vásárlói szerepét meg kell erősíteni.

3. Meghallgatnák, és beépítenék a kormányprogramba a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és az egészségügyi érdekvédelmi szervezetek javaslatait

Rékassy ezzel is egyetért, szerinte is a szakma ismeri és tudja legjobban a belső viszonyokat. Más európai országokban is az orvosi kamarák is foglalkoznak egészségügyi stratégiákkal, szakmai irányelvek kialakításával, amit meg kell, hogy hallgasson a kormányzat. A MOK februárban elstartolt kampánya egyébként épp ezt is erősíti, kár, hogy az elmúlt időben nem igazán találtak nyitott fülekre a javaslataik.

4. Mindent megtennének a kórházi várólisták radikális csökkentéséért

„Ezt csak pluszforrásból lehet megoldani. Személyes véleményem, hogy ennek érdekében (is) rendezni kell a magán- és a közfinanszírozott szolgáltató viszonyát. Jelen pillanatban a várólisták egyik oka, hogy engedtük a magánszolgáltatók ilyen mértékű korlátlan növekedését. Ők érthető módon elcsábították magukhoz a kellő tapasztalattal, beteg-anyaggal rendelkező középkorú orvosokat, akik a legjobb teljesítményt nyújtják. A fiatal, tapasztalatlan, saját pacientúra nélküli generáció, illetve az idősebb, nyugdíj körüli orvosok pedig maradtak a közfinanszírozott egészségügyben. A közegészségügy teljesítőképességét ez is csökkenti. Plusz az állam a rendelkezésre álló keretekből beszabályozza az elvégezhető vizsgálatok, beavatkozások számát. Ha valaki túlteljesít, azaz túl sok beteget lát el, azt nem fizeti ki a biztosító az intézménynek. Az államnak el kell döntenie, hogy ha több pénzt tesz bele, akkor szolgáltatást kell vásárolnia a magánszektortól a lakosság részére, és legyen kiegészítő biztosítási lehetőség. 

Az egészségügyi javaslatpontok további elemezését az Mfor.hu cikkében lehet megnézni.