Az emberiség nem kerülheti el civilizációs összeomlást, a kérdés csak az, hogy ezt képes lesz-e civilizáltan menedzselni vagy sem – idézi a Newsweek William Rees ökológus professzor friss tanulmányát, amely a University of British Columbia folyóiratában jelent meg. A tudós az emberiség létszámnövekedéséből vonta le sötét következtetését.
A világon élő emberek száma 2022 novemberében elérte a nyolcmilliárd főt – derült ki az ENSZ népességgel foglalkozó szervezetének adataiból. Ez több mint kétszerese annak, ahányan a bolygón az 1960-as években éltek. Az adat kétségtelenül bizonyítja, hogy mekkorát javult a közegészségügyi ellátás az elmúlt évtizedekben, ugyanakkor felveti a kérdést, hogy folytatható-e fenntartható módon a társadalmi és gazdasági fejlődés?
Az emberiség exponenciálisan reprodukálja önmagát és ugyanígy terjeszkedik földrajzilag. Eközben felhasznál minden rendelkezésére álló erőforrást – írja Rees. A történelem során korábban ezek az expanzionista tendenciák természetes válaszra találtak. Ez egyszerűbben fogalmazva azt jelenti, hogy a fejlettségükhöz képest túlnépesedett társadalmak esetében valós kockázat az összeomlás.
A természet újra felülkerekedik, csak adott némi haladékot
Az elmúlt bő másfél évszázad azonban a tudomány forradalmát hozta, ami párosult a fosszilis energiahordozók felhasználásával. Ez megszüntette a természeti erőforrások korábbi szűkösségéből fakadó kontrollt, lehetővé tette az emberi civilizáció tempós növekedését.
A tudós szerint a világ közeledik ahhoz, hogy a természet mégis csak határt szabjon ennek a bővülésnek. Magyarán az évmilliók alatt felhalmozott erőforrásokat sikerült bő száz év alatt felélniük az embereknek.
Az ENSZ népesedésért felelős divíziója szerint az emberi népesség a világon a 2080-as években érheti el a csúcsát 10,4 milliárd fővel. Az addigi bővülés természetesen a fogyasztás növekedésével is jár, ami teszteli annak az erőforrás-mennyiségnek a határát, amivel Föld egyáltalán rendelkezik. Rees szerint a 10 milliárdos népesség felé közeledő emberiség igényei átlépik a határt. Nem egyszerűen a klímaváltozásról van szó, hanem az élelmiszerekről, pontosabban a bolygó élelmezésre rendelkezésre álló készleteiről és a felhalmozódó hulladékról.
A tudós úgy látja, az a kérdés, hogy felismerjük-e a közelgő összeomlást vagy túl késő lesz? A válasz szerinte, hogy nem ismerjük fel. Az emberek ugyanis a rövid távú gondolkodásra álltak rá. A fogyasztói társadalom nem tud mit kezdeni tevékenységének hosszú távú következményeivel. Ezért elkerülhetetlen, hogy az emberek kimerítsék a rendelkezésre álló erőforrásaikat. A következmény a világgazdaság zsugorodása és az emberi népesség „korrekciója” lehet még ebben az évszázadban – véli Rees.
Ha igaza lesz Reesnek, akkor elég kiábrándító jövőképről van szó, a tudós azt javasolja, hogy fogadjuk el ezt a sötét jövőt, és készüljünk fel az alkalmazkodásra.
A határtól messze találtak el egy célpontot.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
