Ukrajna tavaly novemberig 19 millió olyan könyvet vont vissza a könyvtáraiból, amelyek orosz nyelvűek vagy a szovjet korszakból maradtak vissza, közölte tegnap Jevhenija Kravcsuk, az ukrán parlament humanitárius és információs bizottságának helyettes vezetője a parlament honlapján nemzetközi hírügynökségek jelentése szerint.
Közlése alapján a 19 millió érintett könyv közül 11 millió orosz nyelvű.
Hozzátette: néhány ukrán nyelvű, a szovjet korszakból származó könyvet is eltávolítottak, és ezt ajánlják azon könyvek esetében is, amelyek szerzői „támogatták az Ukrajna elleni fegyveres agressziót.” Arról nincs hír, hogy mi történt a kivont könyvekkel.
A Reuters emlékeztet: miután Oroszország 2014-ben annektálta a Krím félszigetet, Kijev egyre erőteljesebben korlátozta az orosz könyvek használatát. A „deruszifikáció” folyamata tovább gyorsult az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete, tavaly február óta, év közepén pedig megtiltották az orosz könyvek terjesztését is.
Kravcsuk szerint az ukrán könyvtárak állományát meg kell újítani, és a lehető leghamarabb be kell szerezni ukrán nyelvű könyveket. Szerinte az állomány 44 százaléka orosz, a többi ukrán vagy más európai nyelvű.
Ukrajna egyetlen hivatalos nyelve az ukrán, egy 2019-es felmérés szerint ugyanakkor a lakosság 30 százaléka nagyrészt vagy csak oroszul beszél. A nagyrészt vagy csak ukránul beszélők aránya pedig mintegy 50 százalék.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
