Igaz ugyan, hogy az NKA-ra épülő jelenlegi támogatási rendszert a kabinet nem tervezi megszüntetni, a megjelenő hatalmas, milliárdos pénzösszeg azonban jelentősen átrajzolhatja a most is elsősorban a folyóiratokra épülő hazai irodalmi és kulturális-tudományos élet erővonalait.
A november 17-i Magyar Közlönyben megjelent 1805/2020. számú kormányhatározat a folyóiratok támogatásának átalakításáról, annak szükségességéről beszél. Ennek kapcsán pedig a jövő évi költségvetésben 1 milliárd 800 millió forint többletforrás biztosításáról rendelkezik „művészeti tevékenységek és egyéb feladatok támogatása jogcímcsoport” javára.
Felelőssé a pénzügyminiszter mellett az emberi erőforrások miniszterét teszi meg.
A döntés ugyanakkor nem csak egyetlen évre, hanem a ciklus hátralevő időszakára is szól, az imént idézett kormányhatározatból kiderül, hogy a 2022–2024. években is hasonló összeg, azaz évi 1 milliárd 800 millió forint áll majd rendelkezésre ugyanezen célokra a központi költségvetésben.
A támogatások odaítélésekor a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság a lebonyolító szerv, az egyes támogatások mértékéről pedig az emberi erőforrások minisztere a Petőfi Irodalmi Múzeum bevonásával dönt – fogalmaz a kormányhatározat.
Hogy a támogatásból az egyes orgánumok miként és mennyivel részesednek, azt ma még nem lehet tudni, iránymutatásként maximum egy Demeter Szilárddal a Hajónaplóban megjelent interjú szolgálhat. Ebben, többek között úgy fogalmaz, hogy
„ Az 1,8 milliárd forint, amiről most beszélünk, nem csak a kiemelt jelentőségű folyóiratok pénze, ők továbbra megkapják a megszokott működési támogatásukat. (Ez a megjegyzés vélhetőleg az NKA-s pályázati pénzekre vonatkozik. A szerk.) Rengeteg olyan lap van azonban, ami kevésbé látszik, noha nagyon fontos a magyar kultúra egészének szempontjából. (…) Tehát nem az „önlegitim”, ún. értelmiségi műhelyeket szeretnénk finanszírozni alanyi jogon, mert az a magyar kultúra, a magyar közgondolkodás szempontjából kevéssé fontos, hanem azokat a kiadványokat keressük, amelyek hatni tudnak, hatni akarnak.”
És még egy összehasonlítási alapunk lehet. Hoppál Péter kulturális államtitkársága alatt ugyanis már volt arra példa, hogy az NKA-s pályázati rendszer mellett működött párhuzamosan egy másik is, ahol támogatáshoz jutottak a hazai folyóiratok.
Ebben a rendszerben egymilliárd forintot osztottak szét három éven keresztül, a pótlólagos támogatás pedig az eredeti elképzelések szerint a vidéki folyóiratoknak járt volna. Menet közben ez annyiban változott, hogy öt budapesti folyóirat 100-100 milliós pótlólagos forráshoz jutott, míg a nagy vidéki hármas, a Jelenkor, a Tiszatáj és az Alföld 30-30 milliót kapott.
A lebonyolító szervezet pedig a Lezsák Sándor alá tartozó Nemzeti Művelődési Intézet volt.
A költségvetésbe jövőre betervezett 1,8 milliárd forintos pótlólagos támogatás jelentős összegnek tűnik, főleg akkor, ha ezt a kormányhatározat mellékletében szereplő 24 folyóirat között viszonylag egyenlő mértékben kívánnák elosztani (ebben az esetben 75 millió forintra számíthatnának a szerkesztőségek); ami azonban sokkal valószínűbb, és erre a PIM igazgatójának Hajónaplóban megjelent interjújában is találhatunk utalásokat, a támogatás ennél jóval szélesebb kört, így például határon túli folyóiratokat is érinteni fog.
Csak néhány hazai példa. Nincs benne a listában a miskolci Műút, a nyíregyházi Vörös Postakocsi, a zalai Pannon Tükör, vagy éppen a szekszárdi Dunatáj.
Maga a kormányrendelet sem állítja egyébként, hogy csak a mellékletben szereplő 24 folyóirat pályázhat majd pénzekért.
A szétosztható pénz nagyságát érdemes még egy vidéki folyóirat példáján szemléltetni. A pécsi Jelenkor éves költségvetése hozzávetőlegesen 30 millió forint körül alakul, a folyóirat az NKA-s pályázatból a 2017-2019-es időszakban 15,7 millió forinthoz jutott, 2020-ban pedig ez az összeg lecsökkent 12 millió forintra. A hiányzó összeget a lap önkormányzati forrásokból és egyéb pályázati pénzekből pótolja. Az előbbi ebben az évben 3,5 millió forint volt, amihez még 5 millió forintnyi lapárbevétel is társult. Költségvetésükön a lyukat pedig közösségi adománygyűjtéssel próbálják betömni.
Több mint 3000 ember kényszerült elhagyni otthonát, miután a heves esőzések áradásokat okoztak a Niger állambeli Mokwa piacvárosban. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
Trump visszatért – és vele jött a piaci felfordulás is
