Királyi családok a változó világban: mítoszból valóság

Valódi emberek lettek, miközben nemzeti marketing eszközök? Sőt, újabban még dolgoznak is. Bár a világ attól nem rendül meg, hogy a hercegi családok sarjainak elege van a sokszor unalmas, rendkívül formális milliárdos létből, ahol minden percük be van osztva, minden mozdulatukat előre megkoreografálják, beszédeiket megírják, meg van szabva mikor, kivel léphetnek ki az utcára és jóvá kell hagyni, hogy hova utazhatnak – ráadásul egyedül soha nem tehetik. Sorsuk mai alakulása ugyanakkor jelzi, hogy a monarchiák sem érintetlenek a változásoktól. Főleg amióta a tévé, internet és a közösségi média uralja a világot. 

Ezek ugyanis előbb-utóbb – bármennyire is tódít-lódít a bulvársajtó – egy idő után jelzik, hogy hol kell(ene) változtatni. Feltéve, ha be merik bevallani, hogy bizonyos korszakok felett eljárt az idő. Ugyanakkor a legtöbb esetben – legalábbis a vélekedés szerint – az alattvalók ragaszkodnak leginkább a monarchiához.

Ép ésszel nehéz megérteni, hogy egy számunkra teljesen idegen emberek iránt miért kell és hogyan lehet rajongani? Mi köze van egy vadidegen embernek Diana hercegnőhöz, amikor sosem ismerte és azzal is tisztában van, hogy országa fontos döntéseinek közelébe sem engedték? Miért drukkolunk jobban Katalin felgyógyulásáért, mint az évtizedek óta ismert szomszédasszonyéhoz? Valóra válnak az álmaink? Kicsit részei leszünk a világuknak? De miért sajnáljuk azokat, akikkel életünkben nem váltunk egy szót se?

Ennek taglalása messzire vezetne, térjünk vissza tehát a hercegekhez. A múlt század közepén VIII. Edward volt az első renitens, aki Wallis Simpson, egy amerikai elvált nő miatt lemondott a trónról. A királyi ház nehezen viselte, bár hol volt ez ahhoz képest, amikor a 21. században Harry herceg feleségül vett egy amerikai, elvált asszonyt, akivel aztán maguk mögött hagyták az udvart. Ma már a hercegek írók vagy éppen üzletemberek is: Harry Tartalék című könyve – bár bizonyos mértékben bizonyára kozmetikázott – bepillantást enged ebbe a furcsa világba. Például abba, hogyan viseli, hogy csak valamilyen tragédia folytán lehetne belőle király.

Manapság a hercegeknek nemcsak tanulniuk kell, de foglalkozást is illik választani, ami önmagában forradalmi tett. Nem mintha az árvaházak átadása, a kórházlátogatások, az ünnepi beszédek és a hivatalos látogatások ne vennének el sok időt az életükből. Harry herceg a kollégium után a katonai pálya mellett döntött – vagy erre késztették – , tavaly pedig meglepően őszinte vallomást tett arról több lapban, hogy milyen érzés volt pilótaként tucatszámra lelőni embereket. Huszonöt katonát ölt meg, de csak úgy nézett rájuk, mint „sakkfigurákra.”

Közrendűt is el vehetnek feleségül, illetve férjül 

Hajdanán elképzelhetetlen volt, hogy egy hercegkisasszony ne királyi házból való férjet válasszon, illetve fordítva. Ez a hagyomány már az ötvenes években megdőlt, amikor Rainier monacói herceg feleségül vette a világszép Grace Kelly hollywoodi filmsztárt, aki állítólag egész életében bánta, hogy igent mondott neki. A norvég király egy pincérlányba szeretett bele, akiből kiváló királyné lett. A jelenlegi svéd király felesége, a brazil-német származású Szilvia pedig hostess volt a müncheni olimpián.

Fordítva is előfordul ez a szituáció: Viktória svéd trónörökös a fitneszedzőjében, Daniel Westlingben találta meg a szerelmét, és azóta is együtt vannak. Viktória testvére, Madeleine egy gazdag amerikait választott férjül, öccsük, Philip pedig egy valóságshow főszereplőjét.

A filmeseknek aranybánya minden vélt és valós botrány

Közben a filmesek is felfedezték ezt az aranybányát. Az Én és a hercegem című amerikai-dán-cseh produkcióban egy dán herceg választ közrendű amerikai farmerlányt, és feleségül veszi, elvégre happy end nélkül nincs szerelmes film. 

A húsz évvel ezelőtt íródott szüzsé bonyolultabb – sőt, Magyarországon polgárpukkasztónak számító – változata, amikor a svéd Young Royals – Szerelem vagy kötelesség – című Netflix szériában a trónörökös Wilhelm egy venezuelai-svéd fiúba lesz szerelmes. Sikerül neki rávenni az anyját, a királynőt, hogy tekintsen el attól, hogy ő követi majd a trónon és sok kis unokával – jövendő trónörökössel – kell neki megajándékozni. A három évadnyi sorozat sokat megmutat abból, mit ér a gazdagság és mikor nem számít. Egy mindentől elszigetelt méregdrága magániskolában játszódik a történet, ahová Wilhelm, a leendő király is jár. Úgy kezelik, mint bármely más diákot – büntetést kap, ha nem vesz részt az edzéseken például. 

Minden tabut ledöntő szerelmek

Hasonló trendet követ az utóbbi évek egyik zajos könyvsikert feldolgozó romkomja. a Vörös, fehér és királykék, amely egy ugyancsak minden tabut ledöntő szerelmet mutat be: az Egyesült Államok elnöknőjének félig spanyol-mexikói fia szeret bele a bájos szőke angol hercegbe, Henrybe.

A sikeres filmek és a valóságos királyi szerelmek óriási bizniszt jelentek a szuvenírgyártóknak és általában a reklámpiacnak. Emlékezetes volt, amikor Vilmos herceg és Katalin hercegné esküvője idején az easyjet légitársaság előállt egy olyan reklámfogással, hogy Vilmos herceg és Kate Middleton hasonmását keresi. Nem tudni, engedély kellett-e ehhez az angol királyi családtól, de tény, hogy rengetegen jelentkeztek akkor a www.ilooklikearoyal.com internetes oldalra. Azt a pár pedig, aki megnyerte a versenyt, nem csupán a herceg és a hercegné hasonmásává koronázták, hanem egy évre szóló ingyenes utazási lehetőséget is kaptak a légitársaság járataira. 

Fülöp jéghotelt épített és designer lett

A királyi család tagjai, így a hercegek is, minden országban a történelmet, a múltat és a hagyományokat képviselik, ők a nemzet legfontosabb imázsteremtői. Annak eldöntésén, hogy ezen változtassanak-e, és ha igen, mikor és milyen irányba, nagy létszámú stáb dolgozik. Ugyanakkor a formális, ám kötelező teendők mellett – nem mintha azok nem lennének fárasztóak vagy unalmasak – akadnak, akik hobbiból, jótékonysági céllal vagy önmegvalósítási szándékkal alkotni, dolgozni is szeretnének.

Közéjük tartozik a fiatal svéd Károly Fülöp is. Egy időben úgy döntött, hogy építkezésbe kezd és designer lesz: az elmúlt években Jukkasjärviben segített bővíteni az Ice Hotelt, amely teljes egészében jégből készül, és kizárólag télen üzemel. Egy Oscar Kylberg nevű designerrel közösen rendezett be egy lakosztályt a világhírű jéghotelben. Már korábban is dolgoztak együtt textíliák, például plédek tervezésén, természetesen újrahasznosított pamut alapanyagból, hiszen ez ma már alapvető trend. Ezen kívül csészéket és evőeszközöket is alkottak. Saját márkájukat NJORD-nak nevezték el, amely utal az északi régióra, a skandináv tájra és a megőrzendő természetre, amely inspirálja őket. Minden termékükhöz kizárólag természetes színezékeket és alapanyagokat használnak.

A biztonsági szolgálatoknak ezután is lesz dolga

Károly Fülöp több királyi őse tevékenykedett egyébként különböző művészeti ágakban. Köztük a festő Prins Eugen, aki az egyik legszebb stockholmi királyi kastélyban, a ma mindenki által látogatható Waldemarsuddében lakott és ott is alkotott. Szintén rokona Sigvard Bernadotte, aki ugyancsak híres formatervező volt, például számos konyhai tárgy megalkotása fűződik a nevéhez. 

A hercegre természetesen munka közben is biztonsági őrök vigyáztak minden percben: bár nem ő lesz a leendő király, hanem testvére, Viktória, ahhoz elég gazdag, hogy valaki elrabolja és váltságdíjat követeljen a családtól.