Úgy várják Csehov Sirályát, mint még soha – színre lép a Sárkányok Anyja

Március 11-től láthatja a közönség Anton Pavlovics Csehov a magyar közönség által már réges-rég megunt Sirály című, egyébként briliáns darabját Londonban a Playhouse Theatre-ban. Ez persze önmagában nem lenne akkora hír, hiszen Csehov a világ legjátszottabb drámaírója - csak a West Enden es a Broadway-n több mint 15 különböző produkcióban mutatták be a drámát az elmúlt 20 évben. Ha nem lenne egyértelmű, akkor leszögezzük: ez rengeteg. Még Shakespeare-rel sem lehet ennyire lekötni az embereket, egyetlen más író vagy színdarab sem tudott ilyen számokat hozni.

Csehov kétséget kizárólag az irodalom és a színház egyik legfontosabb alakja. Nem csupán Oroszországban; hatása legalább olyan komoly, mint minden idők legkiválóbb férfi táncosának, Nyizsinszkijnek a táncban vagy éppen az orosz ötöknek a zeneirodalomban. Kulturális értelemben Oroszország és Európa kétséget kizáróan mélyen egybefonódik és egybefonódott mindig is. A Szovjetunió a maga idejében sokat rontott ezen a kapcsolaton, ugyanakkor felszámolni nem tudta. A kelet-közép-európai térség a kultúra szempontjából Oroszországhoz jóval közelebb áll, mint Nyugat-Európához - ebben az értelemben ha úgy vesszük, az EU sem tud teljes lenni addig, ameddig nem fogadja be (vagy legalábbis el) az oroszokat. És itt egyáltalán nem a politikai vonalra, hanem az orosz emberekre, civilekre, a kultúrára gondolunk.

Ahogy az már csak lenni szokott, a Sirály 1896-os szentpétervári ősbemutatója annak rendje és módja szerint megbukott és alig néhány előadás után le is vették a műsorról. A darab első sikere az 1898-as Moszkvai Művész Színház bemutatója volt. A legendás társulat éppen akkor volt alakulóban, ez volt az első nagy sikerük - Trigorint maga Konsztantyin Szergejevics Sztanyiszlavszkij alakította, Arkangyinát pedig Csehov későbbi felesége, Olga Knipper. Ennek az előadásnak a sikere miatt lett a színház örökös jelképe a sirály figura.

Nyilvánvalóan látott már pár jó Sirály-előadást a világ (különösen azokban az országokban, ahol figyelnek arra, hogy a darab műfaja a szerző szerint: vígjáték), azonban könnyen lehet, hogy az 1898-as moszkvai bemutató óta nem került annyira hype-olt produkció a színpadra, mint a mostani. És ez most gyakorlatilag egyetlen embernek köszönhető. Ugyanis Nyinácska szerepét a Sárkányok Anyja, a Trónok harcából ismert Emilia Clarke fogja alakítani!

Dióhéjban a sztori

A darab a családi nyaralóban játszódik, ahová pihenni tér Irina Nyikolajevna (azaz Arkangyina), az orosz sztárszínésznő. Fia, az érzékeny lelkű, nem eléggé szeretett-elhanyagolt Trepljov színdarabbal készül édesanyjának, melyet ő maga ír és rendez, s szerelme, a gyönyörű Nyina jatsza a főszerepet - aki nem csak Trepljov kedvéért megy bele a játékba: meg akarja mutatni magát a színésznő elott, hátha az magával viszi Moszkvába. Nyinácska tényleg komolyan veszi az előadást: kegyetlen, zsarnoki apja elől is megszökik, hogy játszhasson.

Gyülekeznek a vendégek: a ház lakói, s Arkangyina családja és barátai - egyébként mindegyikük élete egy-egy kis tragédia. Arkangyina azonban pihenni érkezett. Nem a fiát babusgatni, nem annak a nőjét futtatni, nem a testvére problémáit hallgatni... a szeretőjével, Trigorinnal szeretné múlatni az időt és szórakozni akar. Csakhogy ez a Nyina nem behúzza előle Trigorint? De... Arkangyina összeomlik. Trepljov is összeomlik. Majd évek telnek el, mialatt Nyina gyermeke meghal, Trigorin is elhagyja. Arkangyina szeretőjével újra a családi nyaralóba érkezik, fia már nagyon várja, meglepetéssel is készül. A nem túl sikeres színésznővé vált Nyina is épp a közelben van, össze is futnak Trepljovval, akit a nő újra kikosaraz, ezért öngyilkos lesz. (Itt egy kicsit újra emlékeztetnénk arra, hogy Csehov meghatározása szerint a darab műfaja: vígjáték.)

A húzónév megvan, a többiekre még várunk

Sajnos a színház még nem tette nyilvánossá, hogy ki játssza Arkagyinát, Trigorint és Trepljovot - pedig tulajdonképpen a rendezés mellett ezen a 4 karakteren, illetve ezek megteremtésén múlik a darab sikere. Aggodalomra azonban semmi ok: Jamie Lloyd, a darab rendezője, a társulat igazgatója bizonyított már korábban többször is hasonló helyzetekben. Minden produkciójában van egy nagy név, például James McAvoy vagy Jessica Chastain, akikkel eladják a jegyeket - de az összes produkció több egyetlen hangzatos névnél. Nagyon komoly művészi munka folyik a Jamie Lloyd Company próbatermeiben. (És mellesleg a társulat évente 15 ezer jegyet ajándékoz el rászorulóknak.)

Emilia Clarke-nak amúgy nagyon testhezálló ez a szerep igazán kíváncsian várjuk, képes-e élőben, színpadon 3 órán keresztül fenntartani a feszültséget. Drukkolunk neki.

Az előadás március 11-től május 30-ig látható Londonban, jegyek 32,5 fonttól itt.