BUX
34 692.71
+0.83%
+285.00
OTP
10 170.00
-0.29%
-30.00
MOL
1 750.00
+2.52%
+43.00
RICHTER
6 850.00
+1.18%
+80.00
MTELEKOM
372.00
+0.54%
+2.00
 
TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
2016. március 9. 06:08

Az első világháború során, 2016 márciusában, vagyis pontosan 100 éve hozták tető alá a Sykes-Picot egyezményt (majd májusban írták alá), ami a szétesőben lévő Ottomán Birodalom arab részeit hivatott felosztani a gyarmati hatalmak közt. Nagyon rosszul sikerült, és igazán nagyot közel 100 év után robbant.

Oszmán hagyaték

Az Afrikán kívüli arab területek jelentős részét 100 évvel ezelőtt még az ottomán avagy oszmán török birodalom tartotta megszállva. Ugyanaz az oszmán birodalom, amelyik fénykorában minket is megszállt 150 évre. A 20. század elejére azonban már csak árnyéka volt önmagának, hódításaiból már csak ezek az arab területek maradtak meg.

1915-ben Törökország belépett a világháborúba a központi hatalmak, vagyis Németország, az Osztrák-Magyar Monarchia és Bulgária oldalán. Ez részéről nagyjából ugyanolyan szamárság volt, mint a mi részünkről: nyerni nem lehetett vele katonai győzelem esetén sem, bukni viszont annál többet. Mindkét esetben egy-egy soknemzetiségű alakulat vívta haláltusáját.

A konc

Az ellenfél, vagyis az Antant mindjárt az ellenségeskedés kezdetétől terveket szövögetett, hogyan ossza fel az oszmán területeket. A kor szuperhatalmai a Brit Birodalom és Franciaország voltak, de a velük szövetséges oroszok is igen tekintélyes erőt képviseltek. Mindhármuknak fájt a foga a konc egy-egy darabjára, így le is ültek a térkép mellé osztozkodni.

Az oroszok számára a Földközi-tenger és a Fekete-tenger közti átjáró, a Boszporusz volt a lényeg, hogy szabadon hajózhassanak, ezért ők elsősorban ezt a területet akarták. Már több száz éve fájt rá a foguk, de a többi hatalom sosem engedte oda őket, nehogy túl nagy legyen a befolyásuk. Emellett még a mai Törökország akkor Örményországnak nevezett északkeleti részét is maguknak szánták.

Az angolok és a franciák ezzel szemben a déli területeket osztották fel, mégpedig úgy, hogy a franciák kapják ezen belül az északi sávot, a britek a délit. Az Arab-félszigeten lévő oszmán területek pedig Szaúd-Arábiához kerültek. A brit-francia felosztást határozta meg ez a bizonyos Sykes-Picot egyezmény, amely korábban nem létező, értelmetlen határokat húzott a területen.

Fütyültek a népekre

A nemzetiségi elvet (kurd-arab határvonal) ugyanúgy nem vették figyelembe, mint a vallási (síita-szunnita) törésvonalat, hanem úgy húzták a vonalakat, hogy végül négy országba is jutottak kurdok, miközben önálló államuk nem lett, Szíriába és Irakba pedig egyaránt kerültek síita és szunnita területek a kurdok mellé. A tűzfészek előállt, csoda, hogy csak 100 év után robbant egy hatalmasat.

A nemzetiségi és vallási viszonyok a területen: zölddel jelölve a síita, sárgával a szunnita, pirossal a kurd területek

A szerződést titokban tartották, először 1917-ben szellőztette meg a Pravda, amikor az Orosz Birodalmat már elnyelte a forradalom, az utódállam Szovjetunió lényegében a vesztes oldalra került, így értelemszerűen kikerült a Sykes-Picot egyezményből is. A neki szánt területek a kialakuló modern Törökországnál maradtak, amiben az is szerepet játszott, hogy a törökök az első rájuk kényszerített békeszerződés után még jó két évig harcoltak Kemál Atatürk vezetésével, hogy kisebb legyen a csonkítás, és ezt el is érték.

Elnyomás tartotta fenn

Ezzel viszont elbukott az Antant azon terve, hogy önálló kurd állam jöhessen létre, igaz, hogy eleve egy korlátozott állam lett volna: a Szíriához és Irakhoz csatolt kurd területeket nem akarták hozzácsatolni. Maradt végül az a kaotikus megoldás, ami így is elképesztően sokáig állt fenn, igaz, hogy lényegében csak gyarmatosítással, majd diktatúrákkal lehetett fenntartani. A diktatúrák azonban megdőltek: az irakit maga Amerika döntötte meg, a szíriait már a nép maga próbálta, pontosabban a szunnita rész nem kért Aszad síita hatalmából.

Irakban Amerika is azt a hibás politikát támogatta, hogy a síita többség domináljon, a szunnitáknak viszont elegük lett, és az Iszlám Állam karjaiba menekültek. Ugyanígy szerezték meg a szélsőségesek Szíria szunnita területeit.

Az új szerződés

Milyen lehetne ezek után az új békeszerződés? Törökország és Irán intakt államok, azokhoz hozzányúlni nem lehet, így az ottani kurdoknak továbbra sem jut saját haza. A szíriai és az iraki kurdok viszont lényegében már ki is vívták függetlenségüket, őket visszakényszeríteni valamilyen vegyes országba ugyanolyan hiba lenne, mint 100 éve, és ezt ők már nem is fogják hagyni.

A terület ésszerű felosztása, balról jobbra: alavita állam, szunnita állam, Kurdisztán, síita Irak

Szíria síita részei, az alaviták jól elvannak Aszaddal, Irak síita többségi része is jól érzi magát, nagy barátságban Iránnal. Maradtak a két (volt) ország szunnitái, most itt az ideje, hogy ők is önálló államot kapjanak, ehhez persze az Iszlám Államot el kell űzni a területükről. Az országépítés nehéz lesz, sokáig szükség lesz nemzetközi békefenntartó erőkre. Ha sikerül mindezt összehozni, nyugalmasabb 100 év köszönthet a környékre, mint az előző volt.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.


Makro / Külgazdaság Nem dobta meg a boltok forgalmát a korlátozások eltörlése
MTI | 2020. augusztus 5. 10:08
Ugyanazt hozta az idei június, mint a tavalyi.
Makro / Külgazdaság Totális maszkszigor jöhet Párizsban – baseball ütőkkel verték meg a maszk viselését kérő férfit
Wéber Balázs | 2020. augusztus 5. 09:47
A francia főváros polgármestere a szabadban is kötelezővé tenné a védőmaszkot a járvány kiújulásának megakadályozása érdekében. Franciaországban több alkalommal is súlyos erőszakba torkolltak a maszkviselés hiánya miatt kitört viták.
Makro / Külgazdaság Lépett az Alkotmánybíróság: fenyegető volt a népszavazási törvény
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 5. 07:53
Alkományellenes a bírság a vissza nem adott népszavazási aláírásgyűjtő ívekért, mert az fenyegeti a szervezőket, ami pedig elriasztja a választópolgárokat attól, hogy gyakorolják a népszavazáshoz való jogukat - mondta ki az Alkotmánybíróság.
Makro / Külgazdaság Orbán ezt kéri Berlintől a további német fegyvervásárlásokért cserébe
Káncz Csaba | 2020. augusztus 4. 18:17
2011 óta nyilvánvaló, hogy Berlin az EU legerősebb hatalmaként eltűri a hazai jogállam szétverését, amíg a magyar miniszterelnök feltétel nélkül kiszolgálja a német ipar érdekeit. Értesülésünk szerint Budapest és Berlin között titkos megállapodás körvonalazódik, ahol összekapcsolódik a német fegyverek beszerzése a magyar jogállami kérdésekkel. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Brexit-hatás: megugrott az EU-ba emigráló britek száma
Wéber Balázs | 2020. augusztus 4. 16:09
Harminc százalékkal nőtt az uniós országokba kivándorló britek száma a Brexit-referendum éve óta. Spanyolországban ötször, Franciaországban tízszer több brit telepedett le a korábbiakhoz képest. Szakértők szerint az elvándorlás fő oka a kilépés az EU-ból.
Makro / Külgazdaság Nyolcszorosára nőtt a koronavírus-fertőzöttek száma Spanyolországban
Wéber Balázs | 2020. augusztus 4. 10:07
Ismét terjed a koronavírus-járvány a dél-európai ország egyes részein a veszélyhelyzet megszüntetése óta. Igaz, pánikra nincs ok: a helyzet messze nem annyira súlyos, mint tavasszal.
Makro / Külgazdaság 25 ezerrel kevesebben keresnek állást
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 4. 09:17
A június közepi mélypontot követően augusztus első napjaira közel 25 ezerrel csökkent a regisztrált álláskeresők száma Magyarországon, ami egyértelműen jelzi, hogy kedvező fordulat megy végbe a munkaerőpiacon – mondta Bodó Sándor.
Makro / Külgazdaság Hogy áll most a koronavírus-járvány világszinten?
Privátbankár.hu / MTI | 2020. augusztus 4. 08:08
A világon 18 224 253 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 692 679, a gyógyultaké pedig 10 865 548 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint kedd reggeli adatai szerint.
Makro / Külgazdaság Elnöki rendelettel zárnák az amerikai munkaerőpiacot
Privátbankár.hu / MTI | 2020. augusztus 4. 07:49
Donald Trump rendeletet írt alá az amerikai munkahelyek védelméről, amely azt kívánja megakadályozni, hogy külföldi munkavállalókat, akár alkalmi munkára is, amerikai munkavállalók helyére vegyenek fel.
Makro / Külgazdaság Mint az első világháború előestéjén – elfajulhat Kína démonizálása
Káncz Csaba | 2020. augusztus 4. 07:33
Az új hidegháború keretei között Washington következetesen, folyamatosan és számos csúsztatással démonizálja Kínát. Geopolitikailag a jelenlegi amerikai-kínai szembenállás kísértetiesen hasonlít a múlt század eleji angol-német szembenállásra - amely aztán az első világháborúba torkollott. Káncz Csaba jegyzete.
Friss
hírlevél