<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Mi lesz, ha nyer az ellenzék? Megfékezhető az infláció?
Mekkora lesz a következő kormány mozgástere?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Király Júliával, az MNB korábbi alelnökével, Márki-Zay Péter tanácsadójával - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. december 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az első világháború során, 2016 márciusában, vagyis pontosan 100 éve hozták tető alá a Sykes-Picot egyezményt (majd májusban írták alá), ami a szétesőben lévő Ottomán Birodalom arab részeit hivatott felosztani a gyarmati hatalmak közt. Nagyon rosszul sikerült, és igazán nagyot közel 100 év után robbant.

Oszmán hagyaték

Az Afrikán kívüli arab területek jelentős részét 100 évvel ezelőtt még az ottomán avagy oszmán török birodalom tartotta megszállva. Ugyanaz az oszmán birodalom, amelyik fénykorában minket is megszállt 150 évre. A 20. század elejére azonban már csak árnyéka volt önmagának, hódításaiból már csak ezek az arab területek maradtak meg.

1915-ben Törökország belépett a világháborúba a központi hatalmak, vagyis Németország, az Osztrák-Magyar Monarchia és Bulgária oldalán. Ez részéről nagyjából ugyanolyan szamárság volt, mint a mi részünkről: nyerni nem lehetett vele katonai győzelem esetén sem, bukni viszont annál többet. Mindkét esetben egy-egy soknemzetiségű alakulat vívta haláltusáját.

A konc

Az ellenfél, vagyis az Antant mindjárt az ellenségeskedés kezdetétől terveket szövögetett, hogyan ossza fel az oszmán területeket. A kor szuperhatalmai a Brit Birodalom és Franciaország voltak, de a velük szövetséges oroszok is igen tekintélyes erőt képviseltek. Mindhármuknak fájt a foga a konc egy-egy darabjára, így le is ültek a térkép mellé osztozkodni.

Az oroszok számára a Földközi-tenger és a Fekete-tenger közti átjáró, a Boszporusz volt a lényeg, hogy szabadon hajózhassanak, ezért ők elsősorban ezt a területet akarták. Már több száz éve fájt rá a foguk, de a többi hatalom sosem engedte oda őket, nehogy túl nagy legyen a befolyásuk. Emellett még a mai Törökország akkor Örményországnak nevezett északkeleti részét is maguknak szánták.

Az angolok és a franciák ezzel szemben a déli területeket osztották fel, mégpedig úgy, hogy a franciák kapják ezen belül az északi sávot, a britek a délit. Az Arab-félszigeten lévő oszmán területek pedig Szaúd-Arábiához kerültek. A brit-francia felosztást határozta meg ez a bizonyos Sykes-Picot egyezmény, amely korábban nem létező, értelmetlen határokat húzott a területen.

Fütyültek a népekre

A nemzetiségi elvet (kurd-arab határvonal) ugyanúgy nem vették figyelembe, mint a vallási (síita-szunnita) törésvonalat, hanem úgy húzták a vonalakat, hogy végül négy országba is jutottak kurdok, miközben önálló államuk nem lett, Szíriába és Irakba pedig egyaránt kerültek síita és szunnita területek a kurdok mellé. A tűzfészek előállt, csoda, hogy csak 100 év után robbant egy hatalmasat.

A nemzetiségi és vallási viszonyok a területen: zölddel jelölve a síita, sárgával a szunnita, pirossal a kurd területek
hirdetés

A szerződést titokban tartották, először 1917-ben szellőztette meg a Pravda, amikor az Orosz Birodalmat már elnyelte a forradalom, az utódállam Szovjetunió lényegében a vesztes oldalra került, így értelemszerűen kikerült a Sykes-Picot egyezményből is. A neki szánt területek a kialakuló modern Törökországnál maradtak, amiben az is szerepet játszott, hogy a törökök az első rájuk kényszerített békeszerződés után még jó két évig harcoltak Kemál Atatürk vezetésével, hogy kisebb legyen a csonkítás, és ezt el is érték.

Elnyomás tartotta fenn

Ezzel viszont elbukott az Antant azon terve, hogy önálló kurd állam jöhessen létre, igaz, hogy eleve egy korlátozott állam lett volna: a Szíriához és Irakhoz csatolt kurd területeket nem akarták hozzácsatolni. Maradt végül az a kaotikus megoldás, ami így is elképesztően sokáig állt fenn, igaz, hogy lényegében csak gyarmatosítással, majd diktatúrákkal lehetett fenntartani. A diktatúrák azonban megdőltek: az irakit maga Amerika döntötte meg, a szíriait már a nép maga próbálta, pontosabban a szunnita rész nem kért Aszad síita hatalmából.

Irakban Amerika is azt a hibás politikát támogatta, hogy a síita többség domináljon, a szunnitáknak viszont elegük lett, és az Iszlám Állam karjaiba menekültek. Ugyanígy szerezték meg a szélsőségesek Szíria szunnita területeit.

Az új szerződés

Milyen lehetne ezek után az új békeszerződés? Törökország és Irán intakt államok, azokhoz hozzányúlni nem lehet, így az ottani kurdoknak továbbra sem jut saját haza. A szíriai és az iraki kurdok viszont lényegében már ki is vívták függetlenségüket, őket visszakényszeríteni valamilyen vegyes országba ugyanolyan hiba lenne, mint 100 éve, és ezt ők már nem is fogják hagyni.

A terület ésszerű felosztása, balról jobbra: alavita állam, szunnita állam, Kurdisztán, síita Irak

Szíria síita részei, az alaviták jól elvannak Aszaddal, Irak síita többségi része is jól érzi magát, nagy barátságban Iránnal. Maradtak a két (volt) ország szunnitái, most itt az ideje, hogy ők is önálló államot kapjanak, ehhez persze az Iszlám Államot el kell űzni a területükről. Az országépítés nehéz lesz, sokáig szükség lesz nemzetközi békefenntartó erőkre. Ha sikerül mindezt összehozni, nyugalmasabb 100 év köszönthet a környékre, mint az előző volt.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Növekvő profitot remélnek jövőre a nagy autógyártók
Privátbankár.hu | 2021. december 6. 08:04
A világ autóipari vezetői a szektor nyereségének növekedését várják a következő években – derül ki a KPMG Global Automotive Executive Survey éves felmérésből. Bár a szakemberek zöme szerint az iparág képes kezelni a következő nagy technológiai átalakulást, a megkérdezettek több mint fele aggódik az ellátási láncok és a munkaerőhiány miatt. 
Makro / Külgazdaság Nem akármilyen hét áll előttünk: sok mindenről lehull a lepel
Privátbankár.hu | 2021. december 5. 16:34
Több statisztika is megjelenik a jövő héten, közöttük a Privátbankár.hu friss Árkosár-felmérése, a novemberi infláció, az ipar októberi kibocsátása, a szálláshelyek októberi forgalma, a külkereskedelem októberi teljesítménye.
Makro / Külgazdaság Lerohanja-e Putyin Ukrajnát?
Káncz Csaba | 2021. december 5. 15:19
A keddi Biden-Putyin megbeszélésen Ukrajna mellett megvitatásra kerül Afganisztán, Irán, Líbia és Szíria kérdésköre is. Kielemezzük, hogy milyen tényezők befolyásolják most Putyin döntését Ukrajnával kapcsolatban. De mit gondol az orosz elemzők többsége? Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Mégis mire költi a pénzünket a kormány? Hiánypótló kiadvány készült
Privátbankár.hu | 2021. december 5. 12:51
A kormány nem készít átfogó szemléltető anyagot a lakosság számára arról, mire, miből és mennyit költenek. Ezt a hiányt igyekezett pótolni a K-Monitor a közpénzek átláthatóságáért küzdő civil szervezetként. 
Makro / Külgazdaság Videó: Orbán Viktor bedobott egy húszezrest a perselybe
Privátbankár.hu | 2021. december 5. 11:24
Facebook-videóból derül ki, hogy a miniszterelnök is kilátogatott az adventi vásárra a Bazilikához a hétvégén. Adakozott és mézskalácsot is díszített.
Makro / Külgazdaság Amerikai kémrepülő miatt riasztották az izraeli járatot - felszálttak az orosz vadászgépek
Privátbankár.hu | 2021. december 5. 08:43
Az oroszok azt állítják: két esetben is amerikai kémrepülők miatt kellett polgári gépeknek irányt változtatniuk.
Makro / Külgazdaság Egymilliárd eurós biznisz: miért francia vadászgépeket vett Horvátország?
Wagner Péter | 2021. december 5. 05:59
Emmanuel Macron francia elnök és Andrej Plenković horvát miniszterelnök múlt héten megállapodást írt alá 12 darab Dassault Rafale multifunkciós vadászgép vásárlásáról. Az üzlet a hosszú évek óta tartó horvát beszerzési erőfeszítésekre (és kudarcokra) tesz pontot, cserébe Zágráb egy potens repülővel oldotta meg az elkövetkező 20-30 év légierejének feladatait.
Makro / Külgazdaság Nálunk titok, Amerikában nyilvános - ennyit visznek haza a sztárszínészek
Elek Lenke | 2021. december 4. 17:21
Magyarországon egyelőre titok övezi, hogy melyik színész mennyit kap egy filmért, és hogy mekkora a vagyona. Az amerikaiak azonban szeretik mindezt tudni, és nyilvánosságra is hozzák a sztárok jövedelmét, olykor a gázsi nagyságát is. Az egyes magazinok listái között eltérések lehetnek. A helyezések egyben bizonyos fokú szakmai rangot is jelentenek.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor épp Varsóban védi meg Európát a többi konzervatív vezetővel
Privátbankár.hu | 2021. december 4. 16:43
Konferenciáznak, ott van Marine Le Pen és Mateusz Morawiecki, de Matteo Salvini nem jött el.
Makro / Külgazdaság 18 omikronos utast találtak a holland hatóságok a Dél-afrikai Köztársaságból Hollandiába érkezett járatokon
Privátbankár.hu | 2021. december 4. 13:56
A repülőgépek még múlt héten landoltak, így a tünetmentes fertőzöttek ma már el is hagyhatják a karantént.
Friss
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos Ingatlantájoló