|
| A Mariahilfer Strasse 1972-ben. Fotó: Fortepan / Közösségi Szociális Szövetkezet |
Az elmúlt hónapokban – az MNB növekedési jelentése alapján - újra terítékre került a fejlett gazdaságokhoz (különösen Ausztriához) való gazdasági felzárkózás kérdése, amit az egy főre jutó GDP alapján mértek. A GKI Gazdaságkutató ZRt. megvizsgálta, mennyire reális a rövid távú, 2030-ig tartó gazdasági felzárkózás.
| Mi áll az MNB növekedési jelentésében? A magyar gazdasági növekedés eddigi forrásai, hajtóereje lassan kifulladnak, a nagy lehetőség most már a termelékenység növekedése lesz. A felzárkózáshoz egy második adóreform szükséges, emellett létre kell hozni a digitális és hatékony államot. Ha mindez megvan, elvileg 2030-ra lehetséges akár Ausztria megközelítése is az MNB szerint - írtuk korábban. Az MNB a nettó bérek közel megduplázódásával számol előretekintve, így a bérszínvonal szerintük a 80-100 százalékos sávba kerül Ausztriához viszonyítva - azaz a magyar nettó bérek szinte utolérik az osztrák fizetéseket. Részletek >> |
Mi az a vásárlóerő-paritás? Avagy: nem az a kérdés, mennyink van, hanem hogy mit lehet megvenni belőle
A vásárlóerő-paritáson mért GDP a folyóáras GDP korrigált mutatója, amely az árszerkezetben levő különbségeket „kezeli”, így adott időpontban összehasonlíthatóvá teszi a volumeneket. A vásárlóerő paritáson mért GDP leggyakrabban használt becslését a University of Groningen úgynevezett Maddison adatbázisa szolgáltatja. Ettől a rövidebb időszakra számított EU mutató csak kissé tér el.
Mennyire vagyunk messze az osztrákoktól? Attól függ, hogy nézzük
A vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP szempontjából az Ausztriától mért lemaradásunk lényegesen kisebb volt a 70-es évek második felétől az 1990-es évig terjedő időszakban, mint napjainkban. Az 1982-es csúcshoz képest a mélypontot 1997-2000 között értük el, majd 2000-től kisebb hullámzásokkal növekvő pályára került hazánk. Ezzel 2017-ben újra elértük az 1989-es szintet (az osztrák egy főre jutó GDP 53,4%-át).
Ezzel szemben, ha a Világbank adataiból indulunk ki, és a folyóáras egy főre jutó GDP-t tekintjük az összehasonlítás alapjául, akkor a köznapi tapasztalatnak jobban megfelelő felzárkózási pályát láthatunk - írja a GKI. Ez alapján 1980-ig fokozatosan leszakadtunk Ausztriától, majd egy kétéves felzárkózás után gyors leszakadás következett 1988-ig, amit stagnálás váltott fel. 1996-tól (a Bokros-programot követően) beindult a felzárkózás, amely 2007-ig tartott. A világgazdasági válság hatása ugyan 2010-re lecsengett, de 2012-ig –az adóreform és a Széll Kálmán terv időszakában - tovább nőtt az elmaradásunk Ausztriától. 2013-2017 között, nagyobb részt az EU források, kisebb részt a nemzetközi zéró kamat politika begyűrűzésének hatására a felzárkózás gyorsult, így 2017-re újra elértük a 2009-es szintet.
A folyóáras adatok alapján az a (szomorú) helyzet látható, hogy a lemaradásunk lényegesen nagyobbnak mutatkozik, mint a vásárlóerő paritás alkalmazása mellett. Így a fejlettségünk az osztráknak nem a felén (53,4%), hanem a harmadánál is kisebb szinten (28,7%) áll.
Mire elég 12 év?
A GKI megvizsgálta, hogy különböző (reálisnak tekinthető) hosszú távú növekedési trendek alapján hova juthat hazánk 2030-ra az egy főre jutó GDP tekintetében. Először a 2002 és 2017 közötti, majd a 2010 és 2017 közötti reál GDP növekedést számították ki a két ország esetében. A két növekedési ütem közel áll egymáshoz, a Magyarország számára kedvezőbbel számolnak a továbbiakban. Végül egy optimista, 4%-os növekedési ütemmel is kiszámolta a GKI hazánk várható helyzetét.
|
| A GDP éves átlagos volumen változása 2002-2017, illetve 2010-2017 között Magyarországon és Ausztriában |
Vásárlóerő-paritáson az osztrák egy főre jutó GDP 53,7%-án álltunk 2016-ban (az utolsó tényadat a Madison adatbázisban). A 2010 és 2017 közötti átlagos növekedéssel számolva mindkét ország esetében, az osztrák szint 58,2%-ára juthatunk el 2030-ra. Ha egy optimista, éves 4%-os magyar növekedéssel számolunk, akkor 12 év után az osztrák szint 73,7%-ára juthatnánk el.
|
Erősebb forint is kellene Amennyiben az árfolyam erősödne a jelenlegi szinthez képest, úgy a felzárkózás erőteljesebb lehetne, de ez fordítva is igaz: gyengébb árfolyam mellett csökken a folyóáras felzárkózás üteme. |
2017-ben a magyar egy főre jutó folyóáras GDP az osztrák harmadát sem (30,2%) érte el. A 2010-2017-es ütemmel számolva Ausztria akkori értékének egyharmadát (32,7%) közelíthetjük meg. Ha Magyarország esetében egy optimista, éves 4%-os növekedéssel számolunk, akkor is csak az osztrák szint 41,3%-ára érünk el 2030-ra.
Az osztrák szint háromnegyede vagy épp a harmada jön össze? Nagyon nem mindegy
Összefoglalva: a 2010-2017 közötti magyar és osztrák növekedési ütemekkel számolva vásárlóerő paritáson 2030-ra elérhető az akkori osztrák szint 58%-a, míg egy dinamikusabb, évi 4%-os növekedéssel 74% is megközelíthető. Ugyanakkor folyóáron reálisan mindössze az osztrák szint harmadáig juthatunk el, ami dinamikus növekedéssel sem éri el az osztrák felét - írja a GKI.
A lengyel elnökválasztást megelőző napon a közvéleménykuatások a legszorosabb versenyt jósolják. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
Trump visszatért – és vele jött a piaci felfordulás is
